|
|
|
|
Fórgách Pál véleménye a krízisről
|
---------------------------------
München, 1990. október 29. (SZER, Magyar híradó) - Most egy szakszervezeti vélemény - Tar Péter kérdez:
- Forgách Pál, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának elnöke hogyan értékeli a három nap eseményeit?
- Ha egyáltalán győztes van, az a társadalmi szolidaritás. Itt olyan demonstrációja volt a társadalom összefogásának egy meggondolatlan kormánydöntéssel szemben, ami példa nélkül áll. Mindenki jól tudta, hogy itt nem taxis-ügyről, nem magánfuvarozókról van szó, hanem egyszerűen egy ellenállásról, egy önvédelemről, amely kifejezte a társadalom nagy részének az elhatározottságát, hogy nem képes tovább viselni azokat a terheket, amelyeket a kormányintézkedés rájuk ró.
Tehát ilyen értelemben úgy érzem, hogy anélkül, hogy győztesről, vesztesről beszélnénk, a legfelemelőbb élmény az én számomra a: fegyelmezettség, a szervezettség, az egység és a társadalmi szolidaritás - aminek úgy érzem, hogy a magyar legújabbkori történelmében egy fényes hét végét jelenti és semmiképpen sem szégyenteljes. Inkább megmutatta, hogy a lakosság érett a demokráciára, békés úton képes az akaratát kifejezésre jutattni - itt lényegében ez történt. +++
1990. október 29., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A lázadás (1989.09.11-10.07)
"Már a kongresszus első napján látszott, hogy a valódi események a folyosókon és a színfalak mögött zajlanak le. Pozsgay, Nyers, Németh, Grósz, Berecz lázasan járkáltak fel, s alá, hol egyedül, hol különféle párthíveik körében. A reformisták mindenképpen meg akartak szabadulni a dogmatistáktól, azaz a Grósz-Berecz-szárnytól. Azok viszont nem akartak kívül kerülni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|