|
|
|
|
Kissé élénkült a földforgalom (1. rész)
|
1989. október 6., péntek - A földtörvény idei módosításával a Parlament szabadabbá tette a földek forgalmazását, értékesítését. A föld tulajdonosai, kezelői számos helyen élnek a lehetőséggel: gazdasági és pénzügyi megfontolásoktól vezérelve adnak el ingatlanokat, vagy adnak át a vállalkozóknak, gazdálkodó szervezeteknek, bérleti díj ellenében. A földek ilyen fajta ,,mozgását,, azonban jelenleg nem egyformán ítéli meg a közvélemény, és még a jogalkotók között sincs egyelőre minden tekintetben teljes egyetértés; különösen a szövetkezeti közösségek tulajdonában lévő, illetve az általuk kezelt területek adásvételében. Sokan attól tartanak, hogy a szövetkezetek - gazdasági megfontolásból - kiárusítják a jó földeket.
A főhatóságok adatai szerint azonban a törvény megjelenése egyáltalán nem hozott olyan mértékű változást a földtulajdonban, mint amire sokan számítottak. Az olyan földek iránt egyáltalán nincs tömeges igény, amelyek művelése nagyobb vállalkozást kívánna meg. Jelentősebb számban inkább az üdülő és lakásépítésre, továbbá főként a családi jövedelem kiegészítésére igényelt telkek iránt nőtt meg a kereslet, amelyet számos termelőszövetkezet és tanács ki is elégít. Az eddigi tapasztalatok szerint viszont - legalábbis a tsz-földek esetében - a korlátlan eladásnak mindenképpen gátat szab az a törvényi kitétel, hogy a földeladásokról, illetve az értékesített terület nagyságáról egy-egy üzem esetében csakis a közgyűlés - mint a gazdaság legfőbb határozathozó testülete - dönthet. Néhány helyen a tsz-ek továbbra is elsősorban a nagyüzemileg nem művelhető, gazdálkodásra alig alkalmas földeket kínálják megvásárlásra. Veszprém megyében például a sümegi Összefogás Tsz a lakásépítőknek az eróziós belterületi táblákból adott el, ezek eddig nem hoztak gazdasági hasznot. (folyt.köv.)
1989. október 5., csütörtök 22:12
|
Vissza »
|
|
Kissé élénkült a földforgalom (2. rész)
|
A Bakony-vidék alacsony aranykorona értékű földjei iránt egyáltalán nincs érdeklődés. A Balaton északi oldalán, közelebbről az úgynevezett háttérterületeken viszont öt termelőszövetkezet összesen mintegy 700 hektárnyi, gépekkel nem művelhető területet értékesített hétvégi telekként. A földek értékesítéséről mindenütt közgyűléseken hoztak határozatot. Hajdú-Bihar megyében általában nem az eddig is a földből élő tsz-tagok szeretnének önálló földterülethez jutni, hanem inkább a vállalkozók. A gazdaságok eddig összesen 900 hektár földet adtak el - szintén közgyűlési határozattal - a nagyüzemi módszerekkel gazdaságosan nem művelhető részekből. Néhány termelőszövetkezet élt azzal a lehetőséggel, hogy aranykoronánként 100 forintos megváltási áron megszerezheti az állami tulajdonban, de a gazdaság használatában lévő területeket. Hajdú-Bihar megyében mintegy 20 ezer hektár ilyen föld van, valamivel több mint tizedét vették meg a közös gazdaságok. A Kisgazdapárt Békés megyei szervezeteinek felmérése szerint a térségben 40 ezer család kéri vissza földjét a tsz-ektől, ám a gyakorlat eddig ezt nem igazolta; a földhivatalokban mostanáig mindössze ötvenen érdeklődtek a visszaigénylés lehetőségéről, közülük húszan nyújtottak be kérvényt. Sokkal nagyobb ügy a megyében a tsz-ek használatában lévő állami földek megváltása. A szövetkezetek által használt mintegy 400 ezer hektárból mindössze 21 ezer hektárnyi az állami tartalékföld, a többit már korábban átadták tulajdonba a gazdaságoknak. Van viszont, ahol ez nem sikerült: a köröstarcsai tanács például fellebbezett az ellen, hogy a tsz ily módon megszerezze a tartalékföldet. Sarkadon a Lenin Tsz venne meg állami földet, ám a város ez idő szerint nem engedi át, mert neki is szüksége van rá. (MTI)
1989. október 5., csütörtök 22:13
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A lázadás (1989.09.11-10.07)
"Már a kongresszus első napján látszott, hogy a valódi események a folyosókon és a színfalak mögött zajlanak le. Pozsgay, Nyers, Németh, Grósz, Berecz lázasan járkáltak fel, s alá, hol egyedül, hol különféle párthíveik körében. A reformisták mindenképpen meg akartak szabadulni a dogmatistáktól, azaz a Grósz-Berecz-szárnytól. Azok viszont nem akartak kívül kerülni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|