|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Panama: mi jöhet még? - 2
|
![](../img/spacer.gif)
Ebben nem is tévedtek. A választásokat felügyelő panamai bizottság tagjai a korábbi hónapok izgalmai miatt szigorú szabályt hoztak. Közölték, hogy a szavazatok összeszámlása közben semmilyen részadat nem kerülhet nyilvánosságra, csak a végeredményt lehet majd publikálni. Igy még meglepőnek sem számított, hogy rögtön kiszivárgott: az egyik körzetben a tábornok távozását sürgető politikai szövetség kétharmados többséget szerzett. A panamai bizottságok pedig komolyan veszik magukat, a választási ellenőrök felháborodásukban érvénytelennek nyilvánították a szavazást. Érdekes belpolitikai helyzet alakult ki. A kormány újabb választást javasolt, de az ellenzék - mondván, ő már megnyert egyet - megmakacsolta magát. Igy aztán szeptember elsején az ideiglenes államfőt egy másik ideiglenes elnök váltotta fel - a hadsereg főparancsnoka természetesen maradt. Közben Washingtonban már oly kitartóan beszéltek arról, hogy az Egyesült Államok nem ösztönzi a panamai hadsereg jobb belátásra bírható tisztjeit katonai államcsínyre, hogy Panamában már-már arra kötöttek fogadásokat, mikorra is várható a lázadás? Ami nem is késlekedett, kedden a fegyveres erők 15 ezer katonája közül 200 megrohamozta a hadsereg főhadiszállását. Az eredmény ismert. Panamát illetően az ókonzervatív amerikai politikai körök számára még 1903-at mutat a naptár. Ők változatlanul hisznek abban, hogy miután az Egyesült Államok a csatorna megépítési jogának megszerzésért egy jelentéktelen katonai operációval elszakította Kolumbiától Panama-tartományt és független köztársaságot csinált belőle, ezért most is maga dönthet arról, hogy mi történjen ott. A józanabb politikacsinálók ezen már túljutottak. Tudják, hogy a panamaiak többsége olyannyira nem szereti az Egyesült Államokat, hogy a Washingtonnal szembeszálló tábornokot törvényes úton nehezen tudnák eltávolítani. A panamai vezetés legalitását azonban ilyen eszközökkel kérdésessé lehetett tenni. S ami különösen fontos: a közép-amerikai válság rendezése most különösen kényes szakaszba jutott: úgy tünik, Washingtonnak meg kell békélnie a nicaraguai forradalmi rendszer fennmaradásával. Panama pedig a Noriega-ügy kirobbanása óta már nem képes azt az aktív kiegyensúlyozó szerepet játszani, aminek következtében az Egyesült Államok soha nem tudta a térségben elszigetelni Nicaraguát. Sőt az újabb közép-amerikai feszültséggóc fenntartásával egy esetleges rendezés maradandósága is komolyan megkérdőjelezhető.+++ Gózon István MTI-Panoráma
1989. október 4., szerda 12:55
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|