|
|
|
|
- A népszavazásról - 1. folyt.
|
- A Szabad Demokraták Szövetsége, mint köztudomású, a rendszerváltásnak a pártja. De azt hiszem, népszavazásra ezt így feltenni nem lehetett volna kérdésként, hogy akartok rendszerváltást? Aligha lehetett volna ezt így megkérdezni a magyar lakosságtól. Konkrét kérdéseket kellett feltenni. Szeptember végén úgy tünt, hogy ez a négy kérdés, amelynek az igenlő megoldása elvezethet a szabad választásokhoz, a szabad választás pedig a rendszerváltáshoz. Úgy tünt, hogy ezek a legfontosabb kérdések, ezeket tettük fel. Ezért úgy érzem, hogy ez a négy kérdés megéri az első magyar népszavazást. Az állampolgárok, akik elmennek és négyszer igennel szavaznak, azok a boldogabb magyar jövőre, s a rendszerváltásra szavazhatnak, akik pedig otthon maradnak, vagy négy nemmel szavaznak, azok a múltra fognak szavazni. - Még én is hozzátennék valamit: szeptember végén, amikor kezdeményeztük a népszavazást, akkor teljesen egyértelmű volt, hogy ez négy alapvető kérdés. Azóta - éppen a népszavazási kezdeményezés nyomására, ha a tetszik - a parlament két kérdésben, úgy-ahogy döntött, két kérdés tisztázódott. De a másik két kérdés még nyitott maradt: az elnökválasztás módja és időpontja az továbbra is ugyanolyan állapotban van, mint szeptember végén és a pártvagyon ügye ugyanolyan tisztázatlan, mint szeptember végén. - Nos, erre a kérdésre még visszatérnénk. Én előszőr még ezt a népszavazás problémáját firtatnám. Ugye sokan azt mondják, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége két mércével mér. Egyrészt: szorgalmazza a népszavazást olyan kérdésekben, amelyet ő fontosnak tart, másrészt ugyanezzel megakadályozza azt, hogy a köztársasági elnököt most egyszer a nép válassza. (folyt.)
1989. november 11., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|