|
|
|
|
Internáltak, kitelepítettek társadalombiztosítási rehabilitációja (1. rész)
|
1989. október 3., kedd - A kormány döntése értelmében munkaviszonynak számítanak azok az évek, amelyeket az 1944-45-ben úgynevezett ,,kis munkára,, elhurcoltak töltöttek el a Szovjetunióban, illetve az az időszak, amikor az ötvenes évek elején az országon belül - zömében a Hortobágyra - több tízezer embert telepítettek ki - jelentette be Bálint Tibor, a Belügyminisztérium titkárságának vezetője kedden, a Magyarországi Németek Szövetségében megtartott sajtótájékoztatón. Az érintettek választhatnak aközött, hogy ezeknek az éveknek a beszámítását kérik-e a nyugdíjukba - s akkor annak megfelelő százalékos mértékben növekedne az ellátásuk -, vagy pedig mindennek elismeréseként nyugdíjuk, 500 forinttal való kiegészítését igénylik. Ez a kormányzati intézkedés egyesek számára esetleg azt is jelentheti, hogy nyugdíjjogosulttá válnak, amennyiben ezt az időszakot is figyelembe véve legalább 10 éves munkaviszonyt tudnak igazolni.
A szovjetunióbeli munkatáborokban, illetve a kitelepítésben töltött évek társadalombiztosítási elismeréséhez hatósági bizonyítványt kell kérni a Belügyminisztérium titkárságának igazgatási osztályától. E bizonyítvány kiadásához az érintetteknek olyan kérelmet kell eljuttatniuk a minisztériumba, amelyben megjelölik kitelepítésük, szovjetunióbeli internálásuk idejét, helyét. Jó lenne, ha az internálásukról, kitelepítésükről rendelkezésükre álló okiratokat, vagy azok másolatát is csatolnák a kérelmezők, de ha ilyen papírjaik nincsenek, akkor az is elegendő, ha két olyan tanut megjelölnek, akikkel a kérdéses éveket együtt töltötték el. A tanuk a helyi tanácsok előtt nyilatkoznak majd. Arra is lehetőség van, hogy személyek helyett, mint tanut, érdekvédelmi szervezeteiket jelöljék meg, a német nemzetiségűek esetében például a Magyarországi Németek Szövetségét. Ezt a feladatot ez a szövetség - mint Hambuch Géza főtitkár elmondta - magára is vállalja, sőt az érintettek felkutatásában is közreműködik. Ilyen hatósági bizonyítványt november 1-jétől ad ki a minisztérium, a felemelt összegű nyugdíjakat azonban már augusztus 1-jéig visszamenőleg folyósítja majd a társadalombiztosítás. Az internálásban, kitelepítésben töltött évek beszámítását nem kérhetik azok, akiknek nyugdíját ilyen címen egyszer már rendezték. (folyt.köv.)
1989. október 3., kedd 18:25
|
Vissza »
|
|
Internáltak, kitelepítettek társadalombiztosítási rehabilitációja (2. rész)
|
Internáltak, kitelepítettek társadalombiztosítási rehabilitációja (2. rész) Mint a társadalombiztosítás jelenlévő képviselője elmondta: a nyugdíjintézet a szovjetunióbeli munkatáborokba internáltak ügyét saját hatáskörében igyekezett már eddig is rendezni; hadifogságban töltött időszakként számolták el eddig az esetleges jelentkezőknél ezeket az éveket. Ugyancsak nem igényelheti internálásának, kitelepítésének figyelembe vételét az, akit háborus és népellenes bűncselekmény miatt jogerősen elítéltek, köztörvényes bűncselekmény miatt vagy mint német állampolgárt a fegyverszüneti egyezmény alapján internáltak, illetve akik a hitlerista, volksbundista szervezetben vezető tisztséget töltöttek be. Kérheti viszont társadalombiztosítási rehabilitálását az a kitelepített is, aki az átköltöztetés idején már betöltötte 14. életévét, de új lakóhelyén nem kapott munkát. A kormány tisztában van azzal, hogy a jogsértéseket orvosolni kell - hangsúlyozta Bálint Tibor -, az erkölcsi-politikai rehabilitáció mellett azonban most ennél nagyobb mértékben nem tud vállalkozni az érintettek anyagi kártalanítására, de vizsgálja a további anyagi jóvátétel lehetőségét. Ezt a Magyarországi Németek Szövetségének főtitkára nem tudta maradéktalanul elfogadni, mert véleménye szerint ezeket az embereket a testi-lelki szenvedés mellett súlyos anyagi károk is érték, hiszen például a kitelepítetteknek ott kellett hagyniuk házaikat, s összes anyagi javaikat, amiből csak kevesen láttak viszont valamennyit is. Az az igéret viszont találkozott a szövetség igényeivel, miszerint a kormány javasolja a parlamentnek, hogy még októberben folytatódó ülésszakán kövesse meg a társadalom nevében a munkatáborokba elhurcolt, lakóhelyükről kiszakított, kényszerűen áttelepített embereket elszenvedett jogtalan sérelmeikért, s nyilvánítsa ki azt a szándékát, hogy a törvényalkotás során minden eszközével az ilyen jogsértések megelőzésén munkálkodik. Mint a sajtótájékoztatón elhangzott: 1944-45 fordulóján legalább 44 ezer magyarországi német nemzetiségű embert internáltak hosszú évekre a szovjet munkatáborokba, származásuk vagy csak németesen hangzó nevük miatt. Összességében ennél jóval többet, egyes becslések szerint legalább 65 ezer embert szállítottak ki a Szovjetunióba úgynevezett jóvátételi munkára. Közülük sokan - az internáltaknak legalább egynegyede - már nem tudott visszatérni Magyarországra, a munkatáborokban érte őket a halál. Az egykori 1944-45-ös internáltak közül ma már talán csak 12-15 ezren vannak életben. 1950 és 1953 között legalább 44 ezer ember kényszerű sorsa lett az országon belüli kitelepítés. (MTI)
1989. október 3., kedd 18:33
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|