|
|
 |
|
 |
Először az Egyesült Államokban (2.rész)
|
De vonatkozik ez sok más témakörre is, egyebek között a
nukleáris robbantási kisérletek végleges beszüntetésére, az európai
elhelyezésű harcászati-hadműveleti atomeszközökről folytatandó
VSZ-NATO tárgyalások megindítására és így tovább. Szovjet részről
azt remélik, hogy az 1990 közepe táján esedékes Gorbacsov-Bush
csúcstalálkozó idejére kialakulhatnak azok a feltételek, amelyek
lehetővé tennék a stratégiai rendeltetésű támadó harceszközök
kölcsönös ,,felezését,, és az erről szóló megállapodás aláírását.
Hogy erre valóban sor kerül-e, vagy sem, az még felettéb
kérdéses. Bár mind a két fél tett egymásnak engedményeket, az eltérő
tárgyalási poziciók - az álláspontok közeledése ellenére - még
korántsem garantálják a biztos sikert. Ezzel kapcsolatban
meglehetősen elgondolkoztató és bizonyos kételyeket ébreszt V.
Sztarodubov altábornagynak a Novoje Vremja egyik friss számában
közölt cikke. A neves katonai szakértő - elismerve ugyan, hogy a
szovjet-amerikai, s általában a kelet-nyugati kapcsolatok egyre
inkább a realitások talajára helyeződnek -, óva int a túlzott
derűlátástól. Szóvá teszi, hogy az amerikai katonai gondolkodásban
egyelőre nem tapasztalható gyökeres fordulat, hiszen - mint írja -
az úgynevezett egzotikus fegyverektől, így a kozmikus hadviselésre
alkalmas harceszközöktől, vagy a ,,láthatatlan,, B-2-es bombázóktól
azt várják, ezekkel egyoldalú előnyökre tehetnek szert, nyomást
gyakorrolhatnak a szovjet tárgyaló félre.
A tábornok az amerikai ,,fegyverkezni és tárgyalni,, formulát
bírálva, úgy véli, ez a kettő nem egyeztethető össze egymással, s
ténylegesen nem szolgálja a stabilitás megszilárdítását, miután az
egyik kizárja a másikat. Joggal hívja fel a figyyelmet arra is, hogy
a Szovjetunióval és Kínával ellentétben az Egyesült Államok felső
politikai vezetése mind a mai napig sem mondott le az atomfegyyverek
esetleges elsőkénti bevetéséről, ámbár Ronald Reagan volt elnök az
1985-ös szovjet-amerikai genfi csúcstalálkozón ünnepélyesen
kijelentette: sohasem szabad nukleáris háborút megvívni, mivel annak
nem lenne győztese.
Bármennyire meghökkentő, az altábornagy szerint ,,Siop-7,,
fedőnévvel az amerikai hadászati légierő omahai központjában
léteznek erre vonatkozó korábban jóváhagyott tervek, s ezeket a
Bush-kormányzat eddig még nem vizsgálta felül.
Így hát az eheti Jazov-Cheney találkozón van miről beszélni,
véleményt cserélni...
Serfőző László MTI-PRESS
serf.
1989. október 3., kedd 11:53
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|