|
|
|
|
Újabb támogatás az Országos Tudományos Kutatási Alapból (1. rész)
|
1989. október 3., kedd - Az Országos Tudományos Kutatási Alap bizottságának javaslatára a Minisztertanács kabinetje hozzájárult az Alap fenntartásához, és szavatolja a kutatások támogatását ebből az alapból. Így az OTKA idén december 16-án pályázatot hirdet az 1991-1994. évi kutatások támogatásának elnyerésére - tájékoztatta az újságírókat Láng István, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, az OTKA-bizottság elnöke kedden - a bizottság ülése után - az MTA székházában. Elmondta: legalább egy év szükséges ahhoz, hogy az igénylők elkészítsék pályázataikat, azokat a zsűri elbírálja, a pályázók tevékenységét értékelje, és megkössék a kutatási szerződéseket. A pályázatokat 1990. február 28-ig lehet benyújtani.
A támogatás összegét az igények és az ország lehetőségeinek figyelembevételével állapítják meg - hangsúlyozta Láng István. Bármennyi is legyen az, nem helyettesítheti a tudományos intézetek költségvetési alaptámogatását, csupán erre épülő kiegészítő támogatás lehet. Az alapból elsősorban a már OTKA-támogatásban részesített eredményes kutatások folytatását, ígéretes elgondolások megvalósítását, fiatal kutatók tudományos munkáját segítik. A pályázatok elbírálását az eddigi tapasztalatok alapján korszerűsítik. Neves tudósok, egyetemi oktatók vesznek részt a kuratóriumban, amely elbírálja a pályázatokat, és dönt a támogatás odaítéléséről. Az OTKA jogállásának, működési mechanizmusának kidolgozására munkabizottságot alakítanak, s ennek javaslatait vitára bocsátják majd. A bizottság, a kutatók javasolták, hogy az OTKA alakuljon nemzeti alapítvány jellegű, önálló intézménnyé, a pályázatok elbírálásánál, értékelésénél támaszkodjanak az akadémia tudományos bizottságaira, külföldi szakemberek véleményére is. A kutatás szabadságát erősítsék, s döntéseikben ne tárcaérdekek érvényesüljenek. Fontos, hogy megfelelő pénzügyi szabályozás tegye lehetővé: a témavezetők szükség szerint, a bizalomra építve gazdálkodjanak az odaítélt összegekkel, s annak hasznosítását a kutatási program befejezése után vegyék számba. Ajánlották azt is, hogy az OTKA ne zárt nemzeti intézmény legyen, hanem illeszkedjék a nemzetközi integrációba, alakítsa ki saját ösztöndíj-rendszerét, támogassa a hazai és a külföldi kutatók együttműködését, közös munkáját. (folyt. köv.)
1989. október 3., kedd 14:24
|
Vissza »
|
|
Újabb támogatás az Országos Tudományos Kutatási Alapból (2. rész)
|
Az 1986-ban létesített OTKA első pályázatán, az 1986-1990 közötti időszakra 4 milliárd forintot irányzott elő a kutatások támogatására. Ennek az összegnek a felét a felsőoktatási intézményeknek és a közgyűjteményeknek, a másik felét a kutatóintézeteknek juttatták. A pénz 50 százalékát a kutatás személyi és dologi kiadásaira, 30 százalékát kis- és közepes műszerek, informatikai berendezések, 20 százalékát nagy műszerek beszerzésére használták. E támogatások révén Budapesten hat, Szegeden, Debrecenben, Veszprémben, Miskolcon és Pécsett egy-egy műszerközpontot létesítettek. A kutatók kezdetben fenntartásokkal fogadták ezt a pályázati rendszert, később azonban kedvezően ítélték meg. A tudományos műhelyekben tavaly és ez év elején erről folytatott vitákon - amelyekben kétezer oktató és kutató vett részt, s 500-an mondták el véleményüket - egyetértettek abban, hogy az OTKA létrehozása az utóbbi időszak egyik legmegfelelőbb tudománypolitikai döntése volt, s az OTKA-pályázatok fenntartása indokolt. (MTI)
1989. október 3., kedd 14:26
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|