|
|
|
|
Brády Zoltán a jelenlegi helyzetről
|
----------------------------------- Washington, 1989. október 23. (Amerika Hangja, Világhíradó) - Itt Washington, Amerika Hangja, a 18-as stúdió mikrofonjánál Bognár Vera köszönti kedves hallgatóinkat. Budapesti beszélgetőpartnerem a telefon jóvóltából Brády Zoltán, a Kapu főszerkesztője, akivel már nagyon sokat találkoztunk az éter hullámain: - Tavaly még feszült volt az az 1956. október 23., és más volt még akkor a rendszer. Akkor még az MSZMP-nek az volt az álláspontja, hogy az bizony nem népfelkelés, hanem ellenforradalom volt, és akkor már nem voltak nagy, kemény randalírozások a rendőrök részéről. Tehát nem volt annyira feszült a helyzet, de azért elég kemény volt a szituáció. (folyt.)
1989. október 23., hétfő
|
Vissza »
|
|
- Interjú Brády Zoltánnal - 1. folyt.
|
- Vannak, akik szkeptikusak, én nem tudom, hogy ön azok közé tartozik-e, de hallani olyan véleményeket is, hogy azok, akik ellen folyt a forradalom, azok, akik eltiporták a forradalmat, most a saját propagandacéljaikra használják fel. - Igen. Itt egy ilyen pálfordulásoknak a korát is éljük. Tehát a novemberi számunkban nagyon sokat fogunk ezzel foglalkozni, és fel fogunk villantani néhány urat, elvtársat, nevet, tehát, hogy a damaszkuszi úton mennyire és miként változtak meg emberek és nézeteik. Az még nem baj, hogy ha valaki karrierből vagy hatalomvágyból - hogy mondjam - vesz pufajkát, de utána belátta tévedését. Én azoktól félek, akik még mindig makacsul ragaszkodnak ahhoz a teoriához, hogy ne legyen megbékélés, és hogy az ellenforradalom volt, s ezért nem tetszik az embernek, hogy eltűnik x mennyiségű gyutacs egy bányából, meg rémhírek kelnek szárnyra, hogy itt-ott fegyverek vannak. Tehát a félelem az emberben benne van, de ezt megbékélésként kell és kellene felfogni. Én mint független, semleges ember néhány dologban az ellenzékkel sem értek egyet, mert túl gyorsak, és nagyok néha a követeléseik. Tulajdonképpen abban az egyben egyetértek velük is, hogy nemzeti megbékélésre, van szükség, és erre azt mondom, felejtsük el a múltat, s a jövőnkre gondoljunk csak és a jelenünkre. (folyt.)
1989. október 23., hétfő
|
Vissza »
|
|
- Interjú Brády Zoltánnal - 2. folyt.
|
- Igen. - Lesz egy ország, amelyet népköztársaság helyett köztársaságnak hívnak - innen már három betű ment el. - Igen. - És van egy kétszázezer aláírással ellátott petíció, amelyik népszavazást kér, és amelynek a fele elég volna a népszavazás kiírásához, s amellyel kapcsolatban Nyers Rezső azt mondta: hát Istenem, legfeljebb az történik, hogy egy időben lesz az elnökválasztás elleni népszavazás és az elnökválasztás. - Igen. Ez megint egy faramuci helyzet. Itt az embernek ismét illik elgondolkodnia. Ahogy mondtam az előbb is: én egy kicsit félek a felgyorsulástól, mert ugye a szép számban meglevő konzervatívoknak vajon meddig tart a visszafogottsága és a türelme, mert a süllyedő hajóról menekülő patkány veszélyes - merek így fogalmazni. De arra is kell gondolni, hogy ez a kormány szerintem átmeneti kormány, nem sokáig marad meg, s Németh miniszterelnöknek sem jósolok hosszú időt. Itt rövid időn belül lesz egy koalíció. A népet tulajdonképpen könnyű még - hogy úgy fogalmazzak - manipulálni. A kommunistáknak valahol itt van egy picit igazuk, mert valóban az a kétszázezer aláírás nagyon komoly állásfoglalás. Nemcsak a köztársasági elnöki választásokról volt szó, hanem más témákat is összehordtak, illetve összeraktak - bocsánat -, és ezt írták alá az emberek. Bár lehet, hogy meg lett volna a kétszázezer aláírás akkor is, ha csak a népköztársaság elnökének, a köztársaság elnöki választásról esik szó. (folyt.)
1989. október 23., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Interjú Brády Zoltánnal - 3. folyt.
|
Én úgy érzem, hogy egy kicsit a Fidesz meg az SZDSZ részéről gyors akció volt, ezzel még várni kellett volna. Idővel úgyis kihullanak a régi emberek, csak fokozatosan szabad elfoglalni az új álláspontokat, a hátteret mindig - hogy úgy mondjam - le kell rendezni. Az ember nem rohanhat túl gyorsan előre. Ezt egy egyszerű tábornok is meg tudja állapítani. - Én is azt hiszem, csakhogy itt talán azért volt ez a rohanás, mert ez a köztársasági elnöki pozíció, ami itt kockán forog, nagyon hatalmas, nagyon befolyásos pozíció, nemcsak magas rang, hanem tényleges hatalom. Abból, amit látok, hogy milyen jogai vannak a köztársasági elnöknek - a parlament feloszlatásától kezdve a hadsereg vezényletén keresztül -, úgy tűnik, itt valóban tényleges, komoly hatalomról van szó, ami nem mindegy, hogy esetleg kinek a kezébe kerül. - Ebben van valami. De megjegyezni szeretném, hogy nem olyan lesz a hatalma mint mondjuk Mitterrand elnöknek Franciaországban, mert azért az Országgyűlésnek több pouvoirja lesz majd, de jön a megmérettetés. Kicsit korainak tartom én is a választásokat. Nem véletlen, hogy a kommunisták vagy az MSZP-sek sürgetik a választás időpontját, mert még nem ismerik túlzottan az ellenzék jelöltjeit. Tehát ebben igaza van azoknak, akik azt mondják, hogy kellene még várni a köztársaság elnökével. Ráadásul az ellenzéknek nincs meg még szerintem - és ezt én, mint egy független lap főszerkesztője nyugodtan mondhatom - az a politikai kultúrája, pláne az a kormányzó képességük és készségük esetleg, mint ami szükségeltetik egy ilyen poszt eléréséhez. (folyt.)
1989. október 23., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Interjú Brády Zoltánnal - 4. folyt.
|
Először tényleg meg kellene tanulnunk a demokráciát és a demokráciával élni. Tehát valóban helyesebb lenne, ha ez mondjuk később történne meg, és versengjen érte több ember, de több olyan ember, akikkel módjuk van a választóknak megismerkedniük. Ez még hiány tulajdonképpen, ezért tünhet úgy a dolog - és hát ebben van valami -, hogy most gyorsan áthajtjuk a köztársasági elnöki választást, és akkor mindenki boldogan adja a voksát, mert most mindenki elsősorban annak örül, hogy túl vagyunk a múlton. Ezért kellene megfontoltabban gondolni a jövőnkre. Teljesen egyetértek azzal, hogy bizony ezt kihasználják a volt MSZMP-sek, akik most MSZP-sek, meg azért nagyon sok helyen vannak bújtatott párttagok más tömegszervezeteknél. - Hallom, hogy az év végéig ezeknek a bújtatott vagy nem bújtatott párttagoknak el kell hagyniuk a munkahelyeket, ki kell vonulni a szép kis irodákból. - Meg a fizetésből és a juttatásokból. Most jöttem a Balatonról, ott beszéltük, hogy hány ház lesz üres, hány üdülő. Jöttek a titkárok, az szb-titkárok, meg ilyen funkcionáriusok, olyan funkcionáriusok. Ott beszéltem egy vadász emberrel. Azt mondja: most már nem nagyon járnak vadászni sem, ezek mind megszűnnek. Azért mondom, hogy félek, amikor vidéken veszik el a hatalmat, el kell hagyja a párnázott irodáját, hogyan fog lezajlani. (folyt.)
1989. október 23., hétfő
|
Vissza »
|
|
- Interjú Brády Zoltánnal - 5. folyt.
|
- A munkásőrséget - úgy tudom - azonnali hatállyal oszlatták fel. A munkásőrök egy szálig szépen letették a fegyvert, pufajkát, mindent, és hazamentek? - Na látja, ez az érdekes. Vannak nekem is munkásőr ismerőseim, és hát valóban váratlan volt, hogy Németh Miklós hipp-hopp bejelentette. Az Országgyűlés ugyan megszavazta, de az MSZP nem erre gondolt, hanem egy áthidaló megoldásra. Az embernek olyan érzése támadt, hogy a honvédelem létszáma most egy kicsit megduzzadt, és oda adták le a fegyvert. És tényleg olybá tűnik, hogy már a szomszédom sem, aki szintén munkásőr - egyébként nagyon becsületes öreg bácsi -, már ő sem jár be, és itt szomorkodik, mert egyedül él, a fia és a volt felesége Amerikába települt ki, és itt van egyedül, s a munkásőrség amolyan otthona volt. Megszűnt neki is a munkásőrség. Azért én úgy tudom, hogy nem ment az olyan gyorsan, nem lehet 24 óra alatt megszüntetetni egy ekkora céget. Lehet, hogy de jure megszüntették, de azért még van. És reméljük, fél év múlva már csak az emlékük lesz meg, és a pufajkát majd egy múzaumban fogjuk látni, amire nagyon rossz emlékkel és szörnyű módon emlékezünk vissza. Legalábbis ebben hiszünk. Nagyon érdekes, hogy a párt részéről ejtőernyősöknek hívják azokat, akiket valahova helyeznek. Most a rendőrség szervezkedik és tiltakozik, hogy a volt pártfunkcionáriusok ne a Belügyminisztérium munkahelyeire ejtőernyőzzenek. Emiatt a minap tiltakoztak a Zala megyei rendőrök, mert oda akartak elhelyezni sok pártfunkcionáriust. De ahogy a múltkor is mondtam, hogy nehéz lesz az elhelyezésük, akár a munkásőröknél is. Egy fő foglalkozású munkásőrrel mit tudnak csinálni, hiszen az egyrészt nem is volt katona. Volt marxista iskolája, meg SZKP-iskolája, meg ilyesmi, azzal már nem fog ő sokra menni. És végül neki is van családja, amit el kell tartania. (folyt.)
1989. október 23., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Interjú Brády Zoltánnal - 6. folyt.
|
- Igen és ezért is mondom, hogy lasabban kellene egy kicsit menni. Én borzasztóan örülök mindannak, ami történik ebben az országban. Amióta élek, tehát főleg ötvenhat óta, amióta láttam azt a terrort, meg amiben felnőttem, a szellemi terrort, meg amit én kaptam ettől a rendszertől, alig vártam, hogy ez megváltozzék. De most - mondom - aggódom, egy kicsit gyorsnak tartom, de viszont ígéretesnek. - Brády Zoltán, nagyon szépen köszönöm az érdekes beszélgetést. - Én is köszönöm, hogy meghallgatott. +++
1989. október 23., hétfő
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|