|
|
|
|
A Fidesz-kongresszus zárónapja (1. rész)
|
1989. október 15., vasárnap - A programtervezet vitájával folytatta munkáját vasárnap a Fidesz második kongresszusa a Budapesti Műszaki Egyetemen.
Az ülés kezdetén az elnöklő Hegedűs István bejelentette, hogy a Fidesz-kongresszus első két napja alatt 100 fővel gyarapodott a Fiatal Demokraták Szövetségének taglétszáma. A kongresszus harmadik napjának reggeléig pedig már több mint 80 ezren adták kézjegyüket az SZDSZ és a Fidesz közös, népszavazást követelő aláírásgyűjtő akciójához. Mint ismeretes, a köztársasági elnök megválasztását kívánják elhalasztani, s azt az új Parlamentre bízni. Ehhez kapcsolódva kért szót Gaskó István, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt vezetőségi tagja: bejelentette, hogy pártja is csatlakozik az aláírásgyűjtó akcióhoz. Az érdemi vita megkezdése előtt Christophe Chailloux, a Francia Szocialista Párt Ifjúsági Szervezetének képviselője a francia fiatalok üdvözletét tolmácsolta az egybegyűlteknek. A délelőtti - immár a meghirdetett napirend szerint zajló - plenáris ülés folyamán a szekcióvezetők összefoglalták a szombat esti viták eredményeit. Elsőként Urbán László a Fidesz gazdasági és szociálpolitikai programtervezetének főbb vonásait, s vitatott pontjait vázolta fel. Kiemelte, hogy a készítők - akik nem külön ifjúsági rétegprogramot dolgoztak ki - piackonform társadalompolitikát vélnek helyesnek. A viták során két álláspont alakult ki: egy inkább szociáldemokrata vonásokat tartalmazó, és egy szociálliberális koncepció. Ez utóbbira voksolt végül a vitázók többsége. (folyt.köv.)
1989. október 15., vasárnap 18:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Fidesz-kongressszus zárónapja (2.rész)
|
A helyi társadalom-önkormányzat témájáról Horváth Tamás adott összefoglalót. A tervezet - hangsúlyozta - elveti a jelenlegi tanácsrendszert, s az önkormányzatok hálózatának kiépítését szorgalmazza. Mivel a polgármester-választás formájáról nem tett említést a szöveg, a szekcióviták során javasolták, hogy az e funkciót betöltőket helyi népszavazással, közvetlenül válasszák meg. A kongresszus elfogadta a szekció által javasolt részprogramot. Az oktatáspolitikai szekción elhangzottakat Mátai Melinda és Sasvári Szilárd összegezte. A kialakult álláspont szerint olyan feltételeket kell teremteni, hogy az állampolgárok maguk választhassák meg, mikor, hol, mit kívánnak tanulni. Ehhez sajátos utalvány-rendszert dolgoztak ki: az utalvány alanyi jogon mindenkinek járna, s annak alapját a parlament és az érdekeltek által megszavazott összeg képezné. Javaslataik között szerepel a nappali tagozatos hallgatók számának növelése, a diplomák konvertálhatósága, s hogy a hallgatók hitelt vehessenek fel tanulmányaik fedezésére. Indítványozták, hogy az oktatásfinanszírozás jelenlegi rendszerét alakítsák át alapítványi formába. A környezetvédelmi szekció vezetője, Gera Pál azt emelte ki a programtervezetből, hogy oszlassák fel a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumot, továbbá mihamarabb vezessék be a nemzetközi környezetvédelmi szabályokat. A Fidesz legfontosabb állásfoglalásait tartalmazó preambulum került ezután terítékre, amelyet a kongresszus résztvevői elfogadtak. A szöveg egyebek mellett azt tartalmazza, hogy a Fiatal Demokraták Szövetsége megalakulásától kezdve megalkuvás nélkül vett részt a pártállam elleni, a szabad választásokért való küzdelemben. Egyetlen lehetőséget látnak a válság leküzdésére: nyugati típusú polgári demokrácia és piacgazdaság megteremtését. (folyt.köv.)
1989. október 15., vasárnap 18:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Fidesz-kongresszus zárónapja (3.rész)
|
A vallás-és lelkiismereti szabadsággal foglalkozó szekció amellett foglalt állást, hogy az állam és egyház elválasztása alapvető. Az egyházaknak jogi személyiségeknek kell lenniük, s szükséges, hogy az egyházi fizetésekhez nyújtott állami hozzájárulás megszűnjön. A Fidesz katonapolitikájának lényege, hogy a néphadsereg ismét honvédséggé válva, annak fő feladata a haza védelme legyen. Ehhez első lépésként csökkenteni kell a katonai kiadásokat, depolitizálni a hadsereget, a lehetőség szerint humanizálni a katonai szolgálatot. A végső cél azonban a katonailag semleges Magyarország megteremtése, s akkor megfelelő lenne a hivatásosokból álló ,,zsoldoshadsereg,,. Addig is a Fidesz kongresszus döntése szerint hat hónapos legyen a katonai szolgálati idő. Újabb, igen ,,szoros,, szavazás után abban is megállapodtak, hogy ugyanennyi ideig tartson a polgári szolgálat ideje is. A munkásőrséget szerintük jogutód nélkül fel kell oszlatni. Vastapssal fogadták a kongresszus résztvevői Király Bélának, az 1956-os nemzetőrség parancsnokának megjelenését és felszólalását. A szónok a történelmi folyamatosságot hangoztatva felidézte 1848 márciusi, majd 1956 októberi ifjainak és a mai fiatalságnak a tevékenységét. Király Bélát a kongresszus a Fidesz tiszteletbeli tagjává választotta. A napirendhez visszatérve a kongresszus a nemzeti-nemzetiségi témakörrel foglalkozott. Miként Németh Zsolt ismertette, a programtervezet idevágó része elutasítja az ,,akik egy államban élnek, egy nemzethez tartoznak,, elvet, vagyis különválasztja az államot a nemzettől. Nyilatkozatot fogadtak el a Tőkés László temesvári református lelkésszel és gyülekezetével való szolidaritásról. A Fidesz külpolitikájának - mint Kövér László ismertette - szigorúan az emberi jogok feltétlen tiszteletéből kell kiindulnia. Elutasítják a Jaltai paktumot - hangsúlyozta. Szólt arról, hogy garantálni kell a küllönböző államok fennhatósága alatt élő nemzeti, etnikai és valllási kisebbségek jogvédelmét. Ezzel összhangban javasolta, hogy a Fidesz kezdeményezze egy közép-európai kisebbségvédelmi konferencia összehívását, amelyben a kelet-közép-európai hivatalos, illetőleg ellenzéki szervezetekbe tömörült fiatalok vennének részt. (folyt.köv.)
1989. október 15., vasárnap 18:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Fidesz-kongresszus zárónapja (4. rész)
|
A programtervezetek megvitatása és elfogadása után a Fidesz-kongresszus vasárnap délután megtárgyalta a Fiatal Demokraták Szövetsége szervezeti és működési szabályzatának módosítására benyújtott javaslatot. Erről a szombati szakcióülésen az éjszakai órákba nyúló vita folyt, s a javasolt három tervezet közül többségi szavazással az Ökrös Tamás által kidolgozottat indítványozta elfogadásra a szekció, de a plenáris ülésen a kisebbségben maradt két tervezet készítője is kifejthette véleményét. Körülbelűl egyórás vita után a kongresszus a szekció által javasolt változatot fogadta el, amelynek lényege, hogy növekszik a szervezet vezetésében a Fidesz-tanács szerepe. Politizáló tevékenységének elősegítésére politikai tanácsadó testületet hoznak létre, s a tanácson belül titkárságot is választanak. A módosított szervezeti és működési szabályzat értelmében a Fidesz tagja lehet minden 14 életévét betöltött magyar állampolgár vagy Magyarországon érvényes letelepedési engedéllyel rendelkező személy. A 35. életévüket betöltött Fidesz-tagok részt vehetnek a szervezet munkájában, ám nem választhatnak és nem választhatók. A szervezeti és működési szabályzat módosítását követően a kongresszus megválasztotta a Fidesz új, 13 tagú Választmányát. Ennek tagjai: Fodor Gábor, Rockenbauer Zoltán, Kövér László, Deutsch Tamás, Németh Zsolt, Tirts Tamás, Szájer József, Molnár Péter, Hegedűs István, Wachsler Tamás, Szelényi Zsuzsa, Baráth Gergely és Kristóf Csaba. A kongresszus öt tartózkodással és hat ellenszavazattal határozatot hozott arról, hogy a Fidesz indul az 1990. évi parlamenti képviselői választásokon. A résztvevők úgy döntöttek, hogy az előkészületek keretében november 4-én és 5-én kétnapos választási konferenciát rendeznek Budapesten. A kongresszus nagy tapssal köszöntötte a tanácskozáson megjelent Tamás Gáspár Miklóst, az SZDSZ Tanácsának tagját, aki az V. kerületi Ellenzéki Kerekasztal - ennek tagja a Fidesz is - jelöltjeként indul a főváros V. kerületében decemberre kiírt időközi országgyűlési képviselői választáson. Tamás Gáspár Miklós rövid beszédében kiemelte: a jövő Magyarországának olyan törvényekre van szüksége, amely nem az állampolgárt, hanem az államot tartja kordában, és szavatolja az egyének és a csoportok szabadságát. Olyan államra van szükség - hangsúlyozta -, ahol nem a személyek uralma, hanem a törvény dominál. (MTI)
1989. október 15., vasárnap 19:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|