|
|
|
|
MSZP megalakulása
|
München, 1989. október 12. (SZER, Szerkesztők fóruma) - A mikrofonnál Vadász János. Kedves hallgatóim A hét elején - közvetlenül az MSZMP utolsó, illetve az MSZP első kongresszusát követően - rádiónk budapesti stúdiójából közvetítettünk beszélgetést az újonnan életre hívott Magyar Szocialista Párt egyik elnökségi tagja, egy az MSZMP-ből korábban kizárt politológus és egy ellenzéki politikus részvételével. Most ugyanerről a témáról, erről a pártkongresszusról beszélgetünk más résztvevőkkel - és ebből következően remélem más megközelítésben is. Párizsból Kende Péter politológus, Londonból Schöpflin György egyetemi tanár, itt a müncheni stúdióban Lengyel Szaniszló kollégám fejti ki a véleményét. Ha valaki egy évvel ezelőtt, 1988 októberében megjövendeli, hogy egy év múlva a hatalmi állampárt a kongresszusán kimondja megszünését, megtagadja a proletárdiktatúrát és a demokratikus centralizmust, új szocialista pártot alapít, amely magáévá teszi a pluralista többpártrendszert, a szabad választást és a piacgazdaságot, mondom, ha valaki ezt jósolja egy évvel ezelőtt, a szárnyaló fantáziáját talán dicsérni lehet, de a realításérzékét vagy a józan eszét aligha. És mégis, most, amikor ez a fantazmagória valóban bekövetkezett, már nem csodálkozik tulajdonképpen senki. Sőt a kívülállók, és nemcsak a kívülállók, a kongresszuson résztvett reformisták is, éppen azt kifogásolják, hogy a kongresszus nem ment elég messzire, nem volt következetes, hiszen a proletárdiktatúra gyakorlata már korábban működésképtelenné vált, bedöglött, a demokratikus centralizmus már jó ideje nem működik, nem létezik a hatalmi párton belül, a politikai pártok már vagy egy éve léteznek és készülődnek a parlamenti választásokra. Piacgazdaság ugyan még nincs, de a kormány hároméves programjában már központi helyet foglal el a megvalósítása. (folyt.)
1989. október 12., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|