|
|
|
|
Barabás János az MSZMP Somogy megyei bizottságának ülésén (1. rész)
|
1989. július 5., szerda - Az MSZMP vezető szerveivel szemben megnyilvánuló bizalmatlanság nem egyéb, mint a társadalmunkban általánosan tapasztalható legitimitási válság egyik tünete - mondta Barabás János, a Somogy megyei pártbizottság szerda délutáni ülésén. A Központi Bizottság új titkára a múlt heti KB-ülésről tartott tájékoztatót, illetve az ott történtekhez fűzött megjegyzéseket a kaposvári pártfórumon.
Szerinte a kormányzó pártnak kötelessége megvizsgálni, mi az oka annak, hogy egyre többen megkérdőjelezik mindenféle vezető szerv legitimitását. Az alapvető indítékot abban jelölte meg, hogy megrendült az emberek elemi szociális biztonságérzete, nem működik az az életszínvonal-alku, amely a társadalmi stabilitást évtizedeken át biztosította. A hosszú ideje tartó stagnálás és leépülés váltotta ki a hatalommal, a rendszerrel és a szocializmus értékeivel szembeni bizalmatlanságot. Az MSZMP Központi Bizottsága a legutóbbi ülésén épp ezért olyan álláspontra jutott - s ez fejeződik ki a vezető szervek megújítását eredményező egyezségben is -, hogy a pártérdekeket alá kell rendelni a társadalom, a nemzet érdekeinek. Mind a vezetőknek, mind a tagságnak tisztában kell lennie azzal a felelősséggel, hogy a párt egységének, cselekvőképességének megőrzése az egész ország sorsát befolyásolhatja. S ez egyben a Központi Bizottság ülésének legfőbb üzenete is. A párt egységét nem feltétlenül a mai létszámarányok mellett kell megőrizni - mondta Barabás János. - Az MSZMP még mindig ,,túlsúlyos,, párt, amely az eddigi hatalmi berendezkedés folytán az egész magyarországi többpártrendszert önmagában egyesíti. A politikai küzdőtéren jelenleg még csak az elitek mérkőzése folyik, minden új pártnak megvannak a vezető testületei, tagságuk azonban nagyobbrészt majd az MSZMP soraiból fog kikerülni. A következő időszak tehát nagy valószínűséggel a pártdifferenciálódás jegyében telik el. Eközben sok kislétszámú és változó politikai befolyású párt jöhet létre. Az ezt követő integrálódási szakaszban alakulnak majd ki a masszív politikai erők, amelyek közt feltehetőleg a nemzeti demokrata, a polgári liberális irányzatok, a kereszténydemokrata, keresztényszociális képződmények adhatják a politikai színskála meghatározó jegyeit. (folyt.köv.)
1989. július 5., szerda 19:31
|
Vissza »
|
|
Barabás János az MSZMP Somogy megyei bizottságának ülésén (2. rész)
|
Ma még mindezek az árnyalatok - korántsem elkülönülten és karakteresen - az MSZMP-ben, mint gyűjtő pártban egyesülnek, s együttmaradásuk mindaddig alapvető össztársadalmi érdek, amíg a természetszerű differenciálódás helyett a szétesés, széthullás veszélye fenyeget. Lényegében ez a felismerés fejeződik ki a KB-ülésen megkötött egyezségben, valamint az a többségi szándék, hogy a politikai modellváltás iránt elkötelezett radikális reformvonal legyen a párt centruma. A modellváltásra azért van szükség - idézte Barabás János a KB-ülés egyik felszólalóját -, hogy ne legyen rendszerváltás. Itt nem a hatalomátmentés kísérletéről van szó, hanem arról a felismerésről, hogy csak egy demokratikus szocializmus sajátosan magyar modelljében lehet ennek az országnak boldogulnia. Nagyon lényegesnek ítélte a KB titkára a szélsőségektől való elhatárolódást. A párton belül igen határozott az elhatárolódási szándék a balos szélsőségtől; az úgynevezett marxista egységplatform tételeinek többségét a Központi Bizottság a párt politikájával összeegyeztethetetlennek ítélte. El kell határolódni azoktól is, akik a reformvonalat a kirekesztés alapján, szélsőséges diktátummal szeretnék rákényszeríteni az emberekre. A reformdiktatúra képviselőit Barabás János olyan antisztálinistáknak jellemezte, akik vitamódszereikben a sztálinizmuson is túltesznek. A párton kívül állókkal kapcsolatban - Barabás János szerint - a jobboldali szélsőségekkel való szembenállás szükségességét hangsúlyozta a Központi Bizottság. Ezen irányzatok képviselői Nagy Imre és sorstársainak gyászszertartásán mutatták fel valódi nézeteiket. Barabás János hangsúlyozta, hogy az MSZMP-nek politikai eszközökkel kell felvennie a küzdelmet a szélsőségesen szocialistaellenes, antikommunista gyűlöletet keltő, a gorbacsovi Szovjetunióval is szembenálló politikai irányzatok ellen. A KB ennek értelmében hitet tett külpolitikai orientációjának folytatása és megerősítése mellett, törekszik arra, hogy szövetségeseinkkel, szomszédainkkal tisztességes, elvi, szoros viszonyt tartson, de elutasítja, ha valamely országokban egyes politikusok meg nem értésből vagy ellenszenvből meghamisítják mindazt, ami ma Magyarországon történik. (folyt.köv.)
1989. július 5., szerda 19:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Barabás János az MSZMP Somogy megyei bizottságának ülésén (3. rész)
|
Barabás János azokat a kérdéseket is sorra vette, amelyekben nem jött létre egyezség a KB-ülésen. A megválaszolatlan, de kevésbé lényeges kérdések közé sorolta, hogy túl gyors, vagy túl lassú-e az átalakulás üteme; továbbá, hogy a politikai, vagy a gazdasági reformnak kell-e elsőbbséget adni. E mondvacsinált vitáknál lényegesen fontosabb a párt reformjának ügye, amelyet az új szervezeti szabályzat megalkotásának folyamatában kell rendezni. Amint a közzétett tervezet is mutatja, egy korszerű politikai párt létrehozása a cél olyan szervezeti és intézményrendszerrel, döntési mechanizmussal, amely tág teret ad az alulról építkezés lehetőségének. A jelenlévők kérdéseire válaszolva Barabás János elmondta, hogy a közelmúlt eseményeiből okulva az MSZMP Központi Bizottsága kezdeményezően készül az 1956-os népfelkelés évfordulójára. Október 23-a és november 4-e között a nemzeti megbékélés jegyében több megemlékezést terveznek, keresik azokat a kapcsolódási pontokat, amelyekben az MSZMP és a Történelmi Igazságtétel Bizottság a kölcsönösség és az egyetértés alapján működhet együtt. Felmerült az az igény, hogy október 31-én illő módon megemlékezzenek az MSZMP megalakulásáról, s reális képet alkossanak Nagy Imre pártalapítói szerepéről is. (MTI)
1989. július 5., szerda 19:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|