Rendszerváltás és az MTI

	Magyarországi változások
Washington, 1989. március 13. (Amerika Hangja) - A Washington Times című fővárosi lap mai száma tájékoztat az új magyar alkotmánytervezet kidolgozását körülvevő erőfeszítésekről. A folyamatban lévő változások lehetővé tehetik, hogy a Szent István-i korona is visszakerüljön Magyarország címerére. A kötelező orosz nyelvoktatás kikerüljön a tantervekből, és az új magyar alkotmányt amerikai segítséggel fogalmazzák. Az említettek - írja a Washington Times budapesti tudósítója - Németh Miklós múlt heti parlamenti beszéde kapcsán vetődtek fel reális lehetőségként. A Minisztertanács elnökének drámai horderejű nyilatkozata szerint ugyanis a kommunizmus zsákutcának bizonyult. Magyarország metamorfózisának minden várható buktatóját természetesen sem a Kelet, sem a Nyugat szakértői nem képesek megjósolni. Egyes diplomaták úgy vélik: egyelőre még a magyar kormány tagjai is bizonytalanok afelől, hogy meddig mehetnek el reformjaikkal. Hivatalosan azonban nincs többé visszaút. Németh Miklós szavai, melyek szerint az egyetlen megoldás a politikai pluralizmus, jegyzőkönyveztettek, nem tekinthetőek ki nem mondottaknak. És a magyarok már felkérték bizonyos nyugati országok nagyköveteit: tartsanak előadásokat arról, hogy az ő hazájukban miként működik a demokratikus rendszer. Sikeresek voltunk a múlttal való szakításban. A párt készen áll más politikai erőkkel megosztani a hatalmat és a felelősséget - idézi Szabó Zoltán kormányszóvivő (sic!) nyilatkozatát a Washington Times budapesti tudósítója, aki szerint Szabó ezekhez a szavakhoz azért még annyit óvatosan hozzátett: jelen pillanatban a kommunista párt saját magát tartja a legnagyobb politikai erőnek, és kész a többivel felvenni a versenyt. Bár a politikai tájkép színesebb lett, a vörös még dominál. Valóban. A Magyar Szocialista Munkáspárt továbbra is kezében tartja a hatalom gyeplőjét mivel a tucatnyi ellenzéki csoport és halottaiból felélesztett politikai párt inkább vitakörökhöz, mint jól szervezet organizációkhoz hasonlítható. És a kommunista pártnak a különböző alternatív csoportok tagjai sorában összekötői is vannak. Egyes nyugati diplomaták már csak azért is óvatosságra intenek - hangsúlyozza - egyelőre semmi biztosíték nincs arra, hogy a magyarországi változások nem fordíthatók vissza. Tény: a Politikai Bizottság 108 tagja közül mindössze 20-an eltökélt reformerek. A többi 88 PB tag közül 15-en ellenzik a reformpolitikát, 73-an pedig a pillanatnyi hangulat szerint vacillálnak. A magyar reformok sorsáról határozó végső döntésre azonban minden bizonnyal a Kremlben fog sor kerülni. De tény az is, hogy Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete, korábban Moszkva beleegyezéséről biztosította Grósz Károlyt. Csakhogy Sztukalin a Gorbacsov-érát megelőző korszak embere, s ezért nem ismeretes, miféle beleegyezést tanácsol: a politikai pluralizmus ideáljával, vagy csak annak gazdasági reformokkal kapcsolatos helyeslését. Különböző, saját politikája mellett elkötelezett csatornákon keresztül Mihail Gorbacsov a magyarokat haladásra bíztatta. Nyilvánvalóan azért, mert Magyarországot tekinti a szovjet reformok laboratóriumának. Ami viszont roppant lényeges - folytatja cikkét a Washington Times budapesti tudósítója - az, hogy a magyar kormány az Egyesült Államokhoz fordult segítségért - momentán kissé ködös új programjának kidolgozásához. Mark Palmer, az Egyesült Államok nagykövete a közelmúltban az amerikai politikai rendszerről, a választási kampányokról és a választásokról tartott előadást pártfunkcionáriusoknak. Az Egyesült Államok kormánya pedig már szervezi a tavasszal Budapesten tartandó konferenciát, melynek témája az amerikai alkotmány lesz. Washington különböző államjogi szakértőkből álló delegációkat is küld Magyarországra. Ezek a személyek szintén kiválasztott közönség előtt tartják előadásaikat. Palmer nagykövet szerint már nincs elég idő a csendes diplomáciára. Így nyilatkozott: célunk, hogy segítsünk a magyaroknak, és hogy a szovjet csapatok mind Magyarországról, mind Lengyelországból kivonuljanak. Nem is annyira katonai, mint inkább politikai okokból - idézi a Washinton Times tudósítója Budapestről keltezett jelentésében, amelyet így folytat: Az amerikai szisztéma iránt láthatóan igen nagy érdeklődést mutató magyar hivatalos személyek közölték: közvetlen választások és az Egyesült Államok legfelső bíróságához hasonló alkotmánybíróság segítségével szeretnének létrehozni egy erős, elnöki hatalmon alapuló politikai rendszert. A küszöbön álló nagy horderejűnek ígérkező változásokról szóló bejelentések eddig mind konfrontációmentes, aránylag nyugodt politikai légkörben zajlottak. Miközben - mint egy magyar funkcionárius találóan megjegyezte - a kormánynak és a pártnak is a külföldhöz kell fordulnia tanácsért, olyannyira kitaposatlan ösvényen halad - fejezte be cikkét a Washinton Times budapesti tudósítója. +++ 1989. március 13., hétfő
Vissza » A hírhez kapcsolódik »