|
|
|
|
MSZMP reformkörök első országos tanácskozása Szegeden (1. rész)
|
1989. május 20., szombat - Szombaton délelőtt Szegeden az MTA Biológiai Központjában megkezdte munkáját az MSZMP reformkörök első országos tanácskozása száztiz reformkör, platformcsoport, több mint négyszáz képviselője, az új szerveződések, pártok, társadalmi mozgalmak csaknem száz érdeklődője résztvételével. A tanácskozáson megjelent Pozsgay Imre államminiszter, Vastagh Pál a Csongrád megyei pártbizottság első titkára, mindketten az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai.
A tanácskozást szervező, az országban elsőként megalakult Csongrád megyei reformkör képviselője Lovászi József kijelentette: a tanácskozás célja az MSZMP-n belül reformplatform kidolgozása. A most megélt társadalmi modellválságnak egyik oka a sztálini pártstruktúra. A reformkörök létrejötte mindenekelőtt a párt eddigi működésének egyértelmű kritikája - jelentette ki vitaindító előadásában Kerényi György, a Bács-Kiskun megyei reformkör képviselője. Majd arról szólt, hogy csökken a párttagok száma, egyre többen morzsolódnak le. A kiábrándulás, az elfordulás egyik okaként említette, hogy elbürokratizálódott a párt, lélektelen és formális a szervezeti élet, s szinte kiveszett az emberi kapcsolat, a szolidaritás. A társadalomban, a gazdaságban sokszínű folyamatok zajlanak, a párt reformja viszont megakadt egy szinten, és kiderült: a jelenlegi struktúrában már araszolva sem haladhat tovább. A reformkörök tényleges politizálást akarnak, nem elhagyni a pártot, hanem elfoglalni. Ezzel esélyt adni a gyökeres átalakulásra, amelynek önszerveződő, demokratikus és szocialista párt a végeredménye. Az új, igazi párthoz új struktúra, stílus kell. Hozzá felkészült, hiteles vezetők, új arcok a testületekben és az apparátusokban. Olyan vezetés, amely megszólítja, meghallgatja és dönteni is engedi a tagságot. A lopakodó, oldalazó, sunyi politizálgatásból elég volt - jelentette ki az előadó. Nem tudni, hogy a párton belüli belső viták meddig tarthatók mederben, s mikor következik be a nemzeti patthelyzet. Ez ma nem célja senkinek, de ha megtörténik, be kell vallani és cselekedni. A Központi Bizottság pártértekezletet hirdetett, a reformerők kongresszust akarnak - mondta Kerényi György. (folyt.köv.)
1989. május 20., szombat 17:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZMP reformkörök első országos tanácskozása Szegeden (2. rész)
|
Az MSZMP bármennyire szeretné, nem szabadulhat a sztálini modelltől, ha saját működését, felépítését át nem formálja - mondta a plenáris ülés másik előadója Géczi József, a Csongrád megyei reformkör képviselője. Hozzátette, hogy ehhez sürgősen - még az idén - rendkívüli, előrehozott vagy akár jelzők nélküli pártkongresszusra van szükség. A delegálás rendje demokratikus legyen, teljes pártnyilvánosságot feltételezzen. A múltról szólva hangsúlyozta, hogy mindenki által elfogadhatónak látszik a leszámolás helyett az elszámolás formula. Számos reformkör fontosnak tartja, hogy Nagy Imre és kivégzett társai temetése előtt egy hónappal, későn ugyan, de végre egyértelmű politikai értékelést kapjanak a demokratikus szocializmus 1953 utáni politikai, irodalmi és filozófiai áramlatairól az MSZMP részéről is. Az MSZMP-n belüli reformerek nem kerülhetik meg, hogy megkíséreljék a Kádár-koszak differenciált értékelését - jelentette ki az előadó. A gazdasági helyzetről pedig megállapította, hogy a kormányzat gazdaságpolitikája nem tud kitörni az adócsapda fogságából. A reformkörök sürgetik a tulajdoni reform politikai és piaci kontroll alatti végigvitelét, a bürokratikus állami tulajdon kisebbségbe szorítását. A plenáris ülésen bejelentették: Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök és Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke levélben köszöntötte a reformkörök tanácskozását. A Délmagyarország című szegedi városi napilapban pedig az alternatív szervezetek négy szegedi csoportja intézett nyílt levelet a fórumhoz. Ugyancsak levelet küldtek az Ellenzéki Kerekasztal képviselői is. A konferencia a plenáris ülést követően öt szekcióban folytatta munkáját. Ezek témái: Múltunk a jelenben; Milyen pártot akarunk?; A gazdaság és a tulajdon reformja; Társadalmi állapotaink és a reform; Átmenet a demokratikus jogállamba. (folyt.köv.)
1989. május 20., szombat 17:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZMP reformkörök első országos tanácskozása Szegeden (3. rész)
|
A milyen pártot akarunk? elnevezésű szekcióban e kérdésre a legtöbben úgy válaszoltak, hogy elsősorban pártot akarnak. Az MSZMP ugyanis jelenleg nem párt, mivel sem nemzeti programja, sem akcióképes vezetése, sem az előbbiekkel meggyőzhető tagsága nincs, így párttá kell alakítani. Többek szerint a párt megújításának lehetősége a reformszárny kezében van, s a fordulat egyik eszköze lehet az előrehozott pártkongresszus. Szinte minden felszólaló egyetértett abban, hogy a pártkongresszust őszig meg kell tartani. Politizáló és demokratikus pártra van szükség mivel - hangsúlyozta az egyik résztvevő - az MSZMP-ben igazán demokratikus viszonyok soha nem működtek. Ebben a szekcióban általában nem követelték az azonnali pártszakadást. Ugyanakkor többen kifejtették, hogy nem zárható ki az MSZMP-nek egyfajta békés úton történő ketté, vagy többfelé válása sem. Az egyik felszólaló szerint - jóllehet hosszú távon ez jelentene megoldást, - a pártszakadás most nem időszerű, mert ott maradna egy lefejezett párt fundamentalista csoporttal, s a hatalom minden eszközével. Javaslatok hangzottak el az MSZMP nevének megváltoztatására is. Kezdeményezték, hogy a párt neve legyen Demokratikus Szocialista Néppárt, esetleg Magyar Szocialista Párt. Mások nem értettek egyet a névváltoztatással. Javasolták továbbá, hogy a kerekasztal-megbeszéléseken kapjon szót minden szakszervezet, s minden olyan önszerveződő egyesület, társadalmi csoport, amely a magyar társadalom önkormányzati csíráinak a kifejlesztésén tevékenykedik. Kezdeményezték, hogy a reformköröknek legyen saját sajtója. A Kádár-korszak és általában az 1945 utáni magyar történelem értékelésénél tanulmányozni kell a nemzetközi viszonyokat, vagyis azt, hogy a munkáspárt mindenkori vezetése mennyire értékelte túl, vagy becsülte alá e körülményeket. A múltunk a jelenben elnevezésű szekcióban az is elhangzott: meg kell vizsgálni, hogy a Szovjetunió vezetése mennyiben járult hozzá a hazánkban bekövetkezett változásokhoz, a baloldal előretöréséhez, illetve a reformerek háttérbe szorulásához. Vizsgálat tárgya kell legyen az is, hogy a testvérországok belső feszültsége mennyiben késztette a testvérpártokat arra, hogy 1956-ban példát statuáljanak Magyarországon. Volt, aki ezzel hozta összefüggésben Nagy Imre kivégzését is. 1956 értékelése kapcsán felvetették, hogy az nemcsak aktuálpolitikai kérdés, hanem - és itt a munkástanácsokra, a forradalmi és nemzeti bizottságokra utaltak - alternatívát is jelenthet a hazánkban most zajló társadalmi folyamatokban. (folyt.köv.)
1989. május 20., szombat 20:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZMP reformkörök első országos tanácskozása Szegeden (4. rész)
|
A vita robbanásszerűen akkor élesedett ki, amikor egy felszólaló javasolta: mondja ki a tanácskozás, hogy 1956 oktáber 23-án forradalom kezdődött, amelyet a november 4-én történt külső beavatkozás megakasztott. Ezzel több hozzászóló egyetértett, többen aktuálpolitikai okok miatt nem tartották szerencsésnek, hogy most ebben a kérdésben egyértelműen állásfoglalás szülessen, míg mások árnyaltabb megfogalmazást javasoltak. A szekció javasolta, hogy a reformkörök országos tanácskozása kezdeményezze Nagy Imre politikai rehabilitálását. Javasolta továbbá, hogy az MSZMP reformkörök vegyenek részt Nagy Imre és társai temetésén és kérjék a szervezőket, hogy elhelyezhessék a síron koszorúikat. A modellváltást csak békésen, tárgyalások útján szabad megvalósítani, - ezt fogalmazták meg a demokratikus jogállamba való átmenet fő követelményeként az átmeneti időszak problémáit elemző szekció tagjai. Véleményük szerint a kiegyezéshez nélkülözhetetlen a hatalom és a társadalom közötti párbeszéd, aminek feltételei azonban most még hiányoznak. A tárgyalásokat két síkon, a politikai szervezetek közötti párbeszéddel, illetve egyfajta szellemi koalició kialakítására törekedve lehetne megkezdeni. A politikai szervezetek közötti párbeszédet illetően a hozzászólók azon a véleményen voltak, hogy az MSZMP és az ellenzéki kerekasztal közötti tárgyalások jelenleg zsákutcában vannak, s ez az MSZMP vezetése egy részének hibájából következett be. Többek igazolva látják azt a feltevést, hogy az MSZMP egyes vezetői nem hajlanak a tárgyalásokra. Ezért azt javasolták, hogy a párt politikailag hiteles személyekből állítson össze egy új bizottságot, mások szerint ne az MSZMP, hanem a kormány, vagy a parlament küldöttsége tárgyaljon a továbbiakban az ellenzékkel. A másik lényeges követelmény az átmenet időszakában az ország kormányozhatóságának, működőképességének fenntartása. Ehhez az is szükséges, hogy az ellenzék magatartása konstruktív, lojális legyen a kormánnyal szemben, s ne tagadja meg az együttműködést. A szellemi koalició céljáról szólva pedig kiemelték: az mindkét részről, tehát a párt és az ellenzék oldaláról egyaránt a megegyezésre hajló erők együttműködése lenne saját szélsőségeseik visszaszorítására. Az MSZMP részéről ez azoknak a háttérbe szorítását jelentené egyrészt, akik minden áron meg akarják tartani a hatalom monopóliumát, másrészt pedig akik a kommunistákat szívesen látnák a nemzeti koalició sáncain kivül. (folyt.köv.)
1989. május 20., szombat 20:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZMP reformkörök első országos tanácskozása Szegeden (5. rész)
|
Megreformálni csak működőképes rendszert lehet; a gazdasági növekedés kizárólag folyamatos szerkezetváltásra alapozható; soha többé nem szabad elfogadni olyan programot, amely a rövid távú érdekeknek rendeli alá a gazadaság hosszú távú fejlődését - így foglalható össze a gazdaság és a tulajdon reformjával foglalkozó szekció főbb mondanivalója. Ezt a gazdaságot felülről dinamizálni már nem lehet, most már nem egyszerűen a gazdaság reformjára, hanem gazdasági rendszerváltásra van szükség - hangsúlyozta több neves közgazdász. A gazdaság talpra állításához szükséges tennivalókat a felszólalók elsősorban a politika és a gazdaság szétválasztásában, a tulajdonosi rendszer megreformálásában, a piac kialakításában jelölték meg. Ehhez - mint mondták - először is meg kellene tisztítani a gazdaságot azoktól az elmúlt évtizedekben rárakódott ideológiai terhektől, amelyektől minden reform retorika ellenére még ma sem tudunk szabadulni. A tulajdonosi rendszer átalakítása kapcsán olyan szélsőséges nézetek is elhangzottak, mint például a gyárak teljes népi részvényesítése, vagy az állami tulajdon egyszerű visszaadása magántulajdonba. A készülő átalakulási törvénnyel összefüggésben többen kiemelték: a jogszabály-tervezet csak az átalakulás lehetőségeiről, módszereiről rendelkezzék, a tulajdonlás kérdéseit válasszák külön, s hagyják meg azt a lehetőséget, hogy az új sokszínű tulajdonosi rendszer a gazdaság természetes fejlődése nyomán alakuljon ki. Az is elhangzott: meg kell próbálni a lehetetlent, a külső egyensúly megőrzésével együtt bővíteni a vállalkozások mozgásterét. Egy történelmi út járhatatlanná vált, ezért modellváltásra van szükség - ebből kiindulva vizsgálta a tennivalókat a társadalmi állapotaink és a reform összefüggéseit taglaló szekció. Az itt felszólalók rámutattak, ma minden politikai erő, így az MSZMP is, csak a nagy egész, a makrostruktúra kérdéseivel foglalkozik, holott égető szükség lenne a társadalom mikrostruktúrájának átalakítására is, mert a reformok eddig itt még mindig elakadtak. A felszólalalók a mikrostruktúra reformjának szükségességét elsősorban a kultúra, az oktatás és a nevelés oldaláról vizsgálták. A szekcióban többen amellett foglaltak állást, hogy a választások időpontját ne taktikai megfontolások döntsék el, arra is figyelmeztetnek, hogy az átrendeződés csak legitim kormánnyal lehetséges, amely szavazattal kapott bizalmat. (folyt.köv.)
1989. május 20., szombat 20:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZMP reformkörök első országos tanácskozása Szegeden (6. rész)
|
A késő esti órákban plenáris ülésen értékelték a szekciók munkáját. Felszólalt Vastagh Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára is. Hangsúlyozta: fontosnak tartja, hogy az MSZMP reformkörei az ország teljes nyilvánossága előtt mondták el, miként látják az ország és a párt helyzetét, mit kívánnak tenni megváltoztatásáért, s ezzel a megnyilatkozással eloszlathatják azokat a kétségeket, amelyek a körök működésével kapcsolatban a párt-közvéleményben jelen vannak. A tanácskozás hangulata azt bizonyította; a reformkörök a párton belül kívánják a változásokat véghezvinni úgy, hogy szellemi, kritikai műhelymúltukból továbbléptek, széles, pártonbelüli mozgalommá fejlődtek. Ez a legfontosabb garanciája arra, hogy a párt válaszolni tudjon a társadalom kihívásaira. Ez a folyamat erősíteni fogja a párton belüli demokráciát, biztosítja, hogy a párt valóban lényeges társadalmi problémákról vitázó, azokban állást foglaló politizáló párttá alakuljon. A tanácskozás alátámasztotta azt - jelentette ki Vastagh Pál -, hogy a reformkörök képviselői úgy vélik, a párt reformja nem csupán önmagában a párt érdeke. Felismerték és kifejezték azt, hogy a párt reformja összefügg és összekapcsolódik a társadalom reformjával. Ez a felelősség készteti arra a reformkörök tagjait, hogy még radikálisabban követeljék a párt reformját. A mai tanácskozás egyik tanulsága - állapította meg -: mindent meg kell tenni, hogy a reformszellem, a reformtörekvések kifejeződjenek a mindennapok gyakorlatában. Ez teremtheti ugyanis meg a párt hitelét. A többpártrendszer fontos eleme a kialakuló új politikai struktúrának. De - mint javasolta - a többpártrendszert ne tekintsük a demokrácia alapértékének, fokmérőjének, hanem kapcsoljuk össze más reformokkal. Például rövid időn belül gazdasági kitörésre van szükség. Tárgyalni kell mindenkivel, aki felelősen gondolkodik, felelősséggel viseltetik a nemzet sorsa és jövője iránt. Ki kell mozdítani a tárgyalásokat a holtpontról. Kijelentette: az ország jelenlegi válsághelyzetéhez a párt is jelentősen hozzájárult. A nyomasztó tehertől meg kell szabadulni. Gondjaink megoldásához soha olyan jó nemzetközi feltételek nem voltak, mint ami most Európában kialakult, Keleten és Nyugaton egyaránt. Ami ma Magyarországon történik, az nemcsak magyar ügy, hanem európai üggyé vált: ez a felelősség határozza meg tetteinket - mondotta végezetül Vastagh Pál. (folyt.köv.)
1989. május 20., szombat 21:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZMP reformkörök első országos tanácskozása Szegeden (7. rész)
|
Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter felszólalásában hangsúlyozta: - A reformkörök országos találkozója választ adott arra, hogy miért van szükség a társadalmi reformmozgalomra. Legfontosabb következtetés az, hogy nélkülünk nem lesz társadalmi megújulás, de ha mi nem tudjuk újra meghatározni magunkat, akkor nem lehetünk igazi partnerei azoknak a társadalmi erőknek, amelyek nélkül szintén nem lesz kibontakozás Magyarországon - mondotta. Az államminiszter szerint a reformkörök országos tanácskozása arra is válasz, hogy az MSZMP-nek van olyan nagy létszámú része, amely nem kényszerül a fal mellett, szemlesütve közlekedni ebben az országban. Éppen ezért - folytatta - kimondhatjuk és nyíltan vállalhatjuk, hogy a reformköröket - miközben a horizontális szervezés új formáját tudták felmutatni - nem szervezeti, hanem nemzeti célok vezetik. Pozsgay Imre szerint az MSZMP-nek nincs más útja, mint a reform-felismerés, mert minden másfajta alternatíva katasztrófához vezethet, s ez az ország, ez a párt már megélt néhány ilyet, az elmúlt évtizedekben. Az ország gondolatban már megtette a fordulatot. A párt csak úgy lehet újra kormányképes és kérhet újra vezető szerepet, ha most követi az országot. A Politikai Bizottság tagja reményét fejezte ki, hogy a reformkörök munkája nem epizódja lesz csupán a párt életének, hanem a társadalmi kapcsolatok olyan inspirálója, amelyet hosszú ideig nélkülözött az MSZMP. - A reformkörök úgy lehetnek dinamikus, mozgékony, a szellemi és a gazdasági élet kihívásaira reagáló közösségek, hogy közben néhány alapvető kérdésben közmegegyezésre jutottak - folytatta az államminiszter. Ezek közül a legfontosabbnak ítélte, hogy békés úton lehessen megvalósítani az átmenetet egy sztálinista tipusú berendezkedésből a demokratikus szocializmusba, és annak politikai rendszerébe. Pozsgay Imre végezetül kijelentette: a vita szelleme, gondolatköre, elszántsága mindannyiunknak bátorítást adott politikai vállalkozásunkhoz. További eltökéltséggel az MSZMP ismét megválthatja belépőjét a társadalmi bizalom világába, s ez garantálni fogja, hogy újra fontos tényezői legyünk a nemzeti kiegyezésnek. (folyt.köv.)
1989. május 20., szombat 22:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZMP reformkörök első országos tanácskozása Szegeden (8. rész)
|
x x x A késő esti órákban még javában tartott a tanácskozás, amikor Pozsgay Imre és Vastagh Pál nemzetközi sajtótájékoztatót tartott. A külföldi újságírók nehezen akarták visszaengedni a tanácskozásra az államminisztert, kérdések sokaságát tették fel a párt és a reformkörök jövőjével, valamint az 1956-os események megítélésével kapcsolatban. A legtöbben aziránt érdeklődtek, hogy egyetért-e Pozsgay Imre egy novemberi rendkívüli pártkongresszussal, a választások idei megtartásával. Az államminiszter ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: maga még csak most mérlegeli a különbséget egy esetleges pártkonferencia és egy előrehozott kongresszus között, de nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy a párttagság, s most már a hivatalos pártszervek jelentős része pártkongresszust követel. Ez a kérdés valószínűleg a KB jövő heti ülésén is szóba kerül. Az államminiszter szerint az MSZMP egyoldalúan nem mondhatja ki a választások kiírását, s nem fűződik érdeke ahhoz sem, hogy még ki nem fejlett gyenge partnerpártokkal vagy ellenfelekkel induljon a következő választásokon. Ez ugyanis - véleménye szerint - nem oldana meg semmit, tovább folytatódna a legitimációs válság. Mint mondotta, ő személy szerint az MSZMP-t a jövőben nemcsak a tárgyalásokra alkalmas pártként, hanem győzelemre is képes pártként képzeli el. A jelenlegi állapotában azonban ez a párt nem nyerné meg a választásokat. A pártnak ki kell dolgoznia a választásokra a programját, s azt a nyilvánosság előtt hiteles politikusokkal és nem párthivatalnokokkal kell képviselnie. Visszatérve a kérdés első felére ezzel kapcsolatban megjegyezte: egy választásokra készülő párt számára a lehetséges leghitelesebb döntéseket kell hozni a párt legmagasabb fórumán, tehát a kongresszuson, ahol programját is el kell fogadni. Ha a reformkörök most csak pártkonferenciát tartaná- nak, akkor erre még a régi szervezeti elvek, normák szerint kerülne sor, s az nem szolgálna mást, mint a jelenlegi, a párttagság számára elfogadhatatlan vezető réteg átmentését a következő korszakra. A reformkörök jövőjéről, egy esetleges pártszakadásról szólva kiemelte: nem feltétlenül a reformereknek kell elhagyniuk a pártot, más megoldás is elképzelhető, például az, hogy azok vonulnak ki, akik nem értenek egyet egy megújuló párt programjával. Az 1956-os eseményekkel, s a tanácskozás egyik szekciójának követelésével kapcsolatban, miszerint Nagy Imrét még temetése előtt rehabilitálják politikailag, az államminiszter kifejtette: megérti a reformerek e követelését, de az nem lenne jó dolog, ha a párt egy részének hibái miatt a felelősségbe belerántanák a pártnak azt a részét is amelyet nem terhel felelősség az 1956 után történtekért. (folyt.köv.)
1989. május 20., szombat 22:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZMP reformkörök első országos tanácskozása Szegeden (9. rész)
|
Ugyanakkor hangsúlyozta, ő maga személy szerint nem szereti az előírt következtetéseket, s azoknak semmilyen oldalról nem is tesz eleget. Éppezért ebben az ügyben is jó lenne, ha a főügyészi vizsgálat után foglalnának majd állást. Ezzel együtt emlékeztetett Nagy Imre leányának arra a kijelentésére, miszerint Nagy Imre temetése, június 16-a egyben a nemzeti megbékélés napja is legyen. A múltbeli hibákkal összefüggésben rámutatott, nincs olyan politikai cselekedet és esemény, és nem is lehetséges itt Európában, amelyért halállal kellene bűnhődnie bárkinek. A múlttal szakítani kell végre, ez azonban csak elszámoltatást, és nem leszámolást kell hogy jelentsen, mert önmagukkal nem lehet elintézni azt, ami a rendszer bűne. x x x A konferencia az éjszakai órákban a szekcióüléseken elhangzott javaslatok vitájával ért véget. A résztvevők szerkesztőbizottságot bíztak meg azzal, hogy vasárnap reggelre az elhangzottak alapján állítsa össze a reformkörök platformjavaslatát, amelyet a vasárnap délelőtti szegedi nagygyűlésen ismertetnek majd a reformkörök képviselőivel. (MTI)
1989. május 20., szombat 22:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|