Rendszerváltás és az MTI

	Helyzetértékelés - Pozsgay
Washington, 1989. január 11. (Amerika Hangja, Reggeli Híradó) - Jolyon Nagele, bécsi tudósítónk tegnap a budapesti parlament épületében interjút készített Pozsgay Imre államminiszterrel. Most ezt a beszélgetést hallják: - Miért kellenek külön törvények a pártok és a szakszervezetek számára? Tényleg szükség lenne erre az elválasztásra? Miért ilyen fontos kérdés ez most? - Kezdem a szakszervezetekkel: a szakszervezetek maguk követelték ezt ki a törvényhozástól, hogy pájuk külön szabályok vonatkozzanak. Ez azonban nem jelenti, hogy kivonhatják magukat a mai egyesülési törvény alól. Tehát nem születhet olyan szakszervezeti törvény, amelyik az emberi jogoknak bármilyen ponton ellentmond, akár ennek a mai meghozandó törvénynek is. Én magam azon a véleményen voltam, hogy nem kell külön szakszervezeti törvény, de tudomásul vettem, hogy számukra ez fontos. Gyanítom, hogy ebben némi kis presztízs-vita is van, de a szakszervezetek nem sejtik, hogy ezzel veszedelmes dolgokat is magukra vállalhatnak, hiszen az állam olyan beleszólását teszik törvényhozó módon lehetővé, amit talán nem is igényelt volna ez az állam. Mindennek ellenére én azért vigyázni fogok rá, hogy ilyen ne történjen a szakszervezetekkel. A pártalapítás kérdése némileg bonyolultabb dolog, szerintem elsőrendű politikai kérdés. Itt a kormány a középső, a középutat választotta ebben a kérdésben. Ha nem ezt választja, akkor erősebb lett volna a visszahúzó-ellenálló megnyilvánulás, és nagyobb vitának lettünk volna kitéve. Nem ilyen gyenge hangon nyilvánult volna meg a retrográd oldal, mint ahogy itt most megnyilvánult. Ugyanakkor én garanciát látok ebben a kormányban arra, hogy még ebben az évben rövid időn belül meg fogja alkotni a párttörvényt, hisz akkor teljes lesz az egyesülési jog érvényesülése. Egyébként az alternatív szervezetek egy része is ezekkel, ezzel a formulával ért egyet. Megnevezni nem óhajtom őket, mert nem kívánok diszkreditálni senkit, ugyanis ők nagyon jól látják, hogy egy elhamarkodott pártalapítási kísérlet, vagy az ilyen kísérletek sorozata csak a kormány és a hatalom malmára hajtaná a vizet. Ha kormány most itt valóban taktikázni akart volna, akkor azonnal elindította volna a pártalapítások engedélyezését, és utána fölényesen bemutatta volna ezek logikus voltát. - Milyen a logika abban, hogy az új törvény elfogadásáig be lesz tiltva a politikai pártok alakítása? - Nem lesz betiltva, csak nem lesznek rögzítve, nem lesznek regisztrálva, mint pártok. Ezért a pártokkal való egyezkedés nem kezdődik el a nyár vége előtt. Jelenleg is bárki pártnak nevezheti magát minden represszív következmény nélkül, csak az állam nem ismeri el őket. - Az elmúlt pár hónap folyamári a politikai reform-mozgalom ténylegesen felgyorsult. Mi ennek a felgyorsulásnak a katalizátora? - A katalizátor maga a gazdasági, társadalmi válság természetesen, de az az elismerés is, ami a májusi pártértekezleten jött, hogy ezt a válságot, csak egy ilyen nyitással lehet kezelni. Ezért van reformhelyzet szerintem, mert a felül lévők és az alul lévők között kapcsolat jött létre ezekben a kérdésekben. - Októberben Nyers Rezső frakciók lehetőségéről beszélt a kommunista, illetve a Magyar Szocialista Munkáspárton belül a következő kongresszus idejére. A politikai reformfolyamat elmúlt három hónap alatt történt fejleményei nyomán, még mindig frakciókról, vagy inkább most már új pártokról lenne szó? - Pontosítani szeretném: ő platformokról beszélt a párton belül. Kétségtelenül a platformszabadság is más megvilágításba kerül, hogyha a kommunisták pártja versenyhelyzetbe jut a többi párttal szemben, mert ebben az esetben nem a párton belül kell lejátszani a pluralizmust, hanem a társadalom egész politikai mezőnyében játszódik. És én ezt tartom tisztább és normálisabb helyzetnek, ami nem zárja ki, hogy a párton belül is létre jöhetnek áramlatok, de azok ki is válhatnak akkor a pártból. - Az ön utóda a Hazafias Népfront élén meglehetősen konzervatív beszédet mondott. Saját nézeteit fejezte ki, vagy szavai a Hazafias Népfront vezetőségén belüli centrista eltolódást tükrözik-e? - Nem hiszem, hogy ez konzervatív beszéd volt. Inkább az a gyanúm, hogy ez egy ilyen hivatali elszámolás volt a társadalmi vitáról, és nélkülözte a szükséges politikai bátorságot. De jobb lenne, ha erről nem beszélnénk, mert az utódról nem szeretek, illetve nem jó szólni. +++ 1989. január 11., szerda
Vissza » A hírhez kapcsolódik »