|
|
 |
|
 |
VSZ - Novoje Vremja (1. rész)
|
Szántó András, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. október 1. vasárnap (MTI-tud.) - Milyen irányban kellene fejleszteni a Varsói Szerődést, hogyan lehetne politizáló szerepét erősíteni? E kérdésekre kívánnak vázlatos választ adni a Novoje Vremja című hetilap cikkének szerzői. A vitaindítónak szánt írásra várják szakértők, más érdeklődők véleményét külföldről is.
Bevezetőként megállapítják: a VSZ problémái hosszú ideig nem
voltak nyilvános viták témái, s a politikatudomány mindössze azt
állapította meg újra meg újra, hogy a szocialista országok
együttműködése ,,minőségileg új szintre,, jutott. A szovjet-amerikai
viszonyról, a közös európai házról több szó esik, mint arról az
országcsoportról, amelyet hagyományosan ,,szocialista közösségnek,,
neveznek. Ugyanakkor hallani olyan véleményeket is - jegyzi meg
Mihail Bezrukov és Andrej Kortunov -, hogy a VSZ, legalább is a
szovjet érdekek szempontjából, kifulladt.
Megemlíti a cikk azt a véleményt is, amely a VSZ-ben a
kelet-európai tagok szuverenitásának korlátját, az ottani
demokratizálódás, a gazdasági reformok és a világgazdasági
folyamatokba való bekapcsolódás gátját látják, s úgy értékelik a
szervezetet, mint a nyomásgyakorlás eszközét Moszkva kezében.
A szerzők határozottan úgy vélik, hogy fennállnak a VSZ létét és
fejlesztését alátámasztó közös érdekek. Ezek legfontosabbika a
tagállamok társadalmi, gazdasági problémáinak közössége.
Valamennyien (beleértve a Szovjetuniót is) el vannak maradva a
fejlődésben ahhoz, hogy a Nyugattal egyenlő félként kapcsolódjanak
be a világgazdasági és politikai integrációs folyamatokba. S ha
korábban a kelet-európai országok egyenként el tudtak érni
ilyen-olyan kedvezményeket a Nyugattal folytatott gazdasági
együttműködésben, ma minden jel szerint a Szovjetuniótól való
,,függetlenség,, vagy ,,autonómia,, árát a korábbinál magasabban
szabják meg Nyugaton. A cikk szerint ezt mutatta például Bush elnök
lengyelországi és magyarországi látogatása, továbbá a ,,Hetek,,
párizsi találkozójának eredménye is.
A VSZ létrehozása, ha nem szüntette is meg a kelet-európai
országok közötti hagyományos ellentmondásokat, lehetővé tette, hogy
azok ne lépjék túl az ellenőrizhetőség határát. Felelőtlenség lenne
azt állítani, hogy a VSZ keretein kívül könnyen meg lehetne őrizni a
térség stabilitásának jelenlegi szintjét. Különösen igaz ez - teszik
hozzá -, ha figyelembe vesszük, hogy egyes kelet-európai országok
belső problémái tükröződhetnek külpolitikájukban is. (folyt.)
1989. október 1., vasárnap 17:35
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|