|
|
|
|
Büntetőjog
|
---------- München, 1989. október 1. (SZER, Világhíradó) - A nemzeti kerekasztalon megkötött egyezmények közül a legfontosabb, hogy módosítják a büntető törvénykönyvet. Az új Btk-ról szóló javaslatot a héten terjesztette a parlament elé az igazságügyminiszter. A témához Kemény István szól hozzá: Az új büntető törvénykönyv, röviden Btk. elvi alapja a jogállam. A régié a jogállam nemléte volt. A régi az államrendet védte a polgárokkal szemben, az új a polgárokat az állami önkénnyel és az erőszakkal szemben. A régi Btk. célja a politikai szabadság korlátozása és a bírálat lehetetlenné tétele volt. Az új Btk. célja a politikai szabadságnak és a bírálat jogának biztosítása. A politikai szabadság korlátozása a régi Btk-ban olyan mérvű volt, hogy annak gyakorlását bűncselekménnyé tette, és ezzel meg is szüntette. Kétségtelen, hogy ebben az évben Magyarország polgárai a korábbinál jóval nagyobb mértékben gyakorolhatták a politikai szabadságot, ez azonban olyan gyakorlat volt, amelynek nem volt jogi biztosítéka. Minden olyan alkalommal, amikor ezt a szabadságot gyakorolták, a hatóságoknak jogukban állt volna bűnvádi eljárást indítani ellenük. Ezen a helyzeten változtatott a háromoldalú kerekasztal egyezsége és az új Btk-nak a parlament által való elfogadása. A legfontosabb változtatások a régi Btk. következő pontjai: összeesküvés, lázadás, izgatás, más szocialista államok elleni bűncselekmények, kémkedés, kártevés. A régi Btk. nem határozta meg, hogy miben áll az összeesküvés, vagy miben áll az államrend megdöntésére irányuló szervezkedés, ennek a cselekménynek elkövetését tehát bárkiről ki lehetett mondani. (folyt.)
1989. október 1., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- Böntetőjog - 1. folyt.
|
Az új Btk-ban nincs összeesküvés. Helyébe két paragrafus került az alkotmányos rend védelméről. Az egyik szerint bűncselekmény minden olyan tevékenység, amelynek célja az alkotmányos rendnek erőszakkal, hangsúlyozom: erőszakkal való megváltoztatása, például tehát a katonai puccs. A másik szerint bűncselekmény az olyan szervezetekben való részvétel, amelyek erőszakkal vagy erőszakkal fenyegetve akarják az alkotmányos rendet megváltoztatni. A második fontos pont a lázadás. A régi Btk. szerint lázadás az állami, társadalmi vagy gazdasági rend megdöntésére irányuló tömegzavargás. E paragrafus alapján az elmúlt egy-két év tüntetéseinek bármelyik résztvevője ellen bűnvádi eljárást lehetett volna indítani. Az új Btk. szerint lázadás az olyan tömegzavargás, amely az Országgyűlést, a Legfelsőbb Bíróságot vagy a Minisztertanácsot jogkörének gyakorlásában erőszakkal akadályozhat. A harmadik pont az izgatás. Az elmúlt évek politikai elítéltjei általában izgatás vádjával kerültek börtönbe. Előterjesztésében az igazságügyiminiszter is hivatkozott erre, említve a Kristály-ügyet. Idézem néhány mondatát: az izgatás bűncselekménye a legszorosabb összefüggésben van a szólás és a véleménynyilvánítás szabadságával; az élesedő politikai küzdelmek résztvevői jórészt e rendelkezések miatt érzik magukat fenyegetett helyzetben; az izgatás jelenlegi szabályozásánál a legnyilvánvalóbb, hogy a büntetőjog illetéktelen területre tévedt. Idézet vége. Az új Btk-ban izgatás, mint állam elleni bűncselekmény nem szerepel. Tilos viszont a gyűlöletre való uszítás, a társadalmi csoportok gyalázása, de mint személy elleni bűncselekmény. Kimaradt az új Btk-ból a más szocialista országok ellen elkövetett bűncselekmények - elnevezésük képtelenség is. Ha valamit, akkor kémkedést lehetett ezen érteni. Utóbbit a régi Btk. úgy határozta meg, hogy az kémkedik, aki az állam hátrányára felhasználható adatot külföldi személynek kiszolgáltat. (folyt.)
1989. október 1., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- Büntetőjog - 2. folyt.
|
E gumi-paragrafus alapján sok embert ítéltek több évi börtönre azért, mert beszélgetés közben külföldieknek mindenki által tudott dolgokat mondott. Most azt lehet kémkedésért büntetni, aki kémszervezet tagja vagy megbízottja, és mint ilyen, hírszerző tevékenységet folytat. Elbúcsúzhatunk a rossz emlékű kártevéstől és merénylettől is. Az említett fontos pontokat egészíti ki a büntetőeljárási törvény módosítása. A lényeg abban foglalható össze, hogy a két törvény módosítása a jogállamra való áttérés lehetőségét teremtette meg az országban. Kemény István beszélt Párizsból. +++
1989. október 1., vasárnap
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|