|
|
|
|
Genscher beszéde
|
---------------- London, 1989. szeptember 18. (BBC, Kommentár) - A nyugatnémet külügyminiszter messzemenő támogatást javasol a reformpolitikát folytató közép-kelet-európai országok számára, s még a közös piaci tagságot is meglobogtatja szemük előtt. Milyen esélyek vannak erre a közeljövőben? Ezt latolgatja a BBC hírmagyarázójának kommentárja. - Az elmúlt egy-két évben Dietrich Genscher talán minden nyugati politikuson túltett a Gorbacsovba helyezendő bizalom propagálásában. Álma egy olyan Európa, melyben békés, rendezett viszonyok uralkodnak, melyben az összeütközéseket együttműködés váltaná fel. Most a magyar és a lengyel reformokkal a háttérben Genscher olyan interjút adott, melyben azt fejtegeti: a Nyugatnak ki kell dolgozni egy tervet az ilyen országoknak nyújtandó gyakorlati segítségről; hogy könnyíteni kell a Közép- és Kelet-Európára nehezedő adósságterheken, mégpedig segéllyel, s ennek a magánvállalkozások serkentését is szolgálni kellene. A Közös Piac már összehangolta Magyar- és Lengyelországnak nyújtandó támogatását. Genscher azonban ennél tovább megy ebben az interjúban, s egyenesen EGK-tagságról beszél hosszú távon. Ez nem most merül fel először. De Genscher nyilatkozata az eddig csak általánosságokban említett lehetőségre komolyan ráirányítja a figyelmet. Mihail Gorbacsov nagyon is tisztában van azzal, hogy az Európai Közösség egyre jelentősebb gazdasági és politikai tényező a világban. Ha nem akarják, hogy olyan szuperhatalommá nője ki magát, melyre jómaga nem tud befolyást gyakorolni, érdekében áll, hogy buzdítsa a szorosabb kötelékeket kelet-európai szövetségesei és az EGK között. Megkísérelve esetleg, hogy a szervezetet valami olyasmivé tágítsa, szélesítse, ami némileg hasonlóvá válik saját Közös Európai Ház elképzeléséhez. (folyt.)
1989. szeptember 18., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Genscher beszéde - 1. folyt.
|
Magyarország és Lengyelország meglehet hamarosan kielégíti majd a Közös Piacba való belépés alapfeltételét. Nevezetesen azt, hogy a tagországoknak demokratikusnak kell lenniük. A Közös Piac azonban nem mutat különösebb hajlandóságot új tagok felvételére a közeljövőben. El van foglalva azzal, hogy megszilárdítsa önmagát. A trilaterális bizottság, melynek tagja a volt francia államelnök Giscard D Estaing és a volt amerikai külügyminiszter, Henry Kissinger is azt javasolja, hogy a Közös Piac kössön kültag-megállapodásokat egyes kelet-európai, reformszellemű országokkal. Másik lehetőség, hogy például Magyarország lépjen be az Európai Szabadkereskedelmi Társulásba. Ez a zömében semleges országokból álló szervezet most szintén közelebbi kapcsolatokat létesít a Közös Piaccal. Midenesetre ironikus, hogy a Közös Piaccal ezidő szerint a keleti tömbből egy cseppet sem reformpárti országnak van a legközelebbi kapcsolata, az NDK-nak. Ezt az NDK az NSZK-val fennálló történelmi kötelékeinek köszönheti. Árui a hátsó kapun bekerülnek a Közös Piac országaiba, s így mentesülnek a más, nem tagországokat sújtó vámtól. Genschert persze Kelet-Németország alaposan foglalkoztatja mostanság. Interjújában felkérte őket a reformokra. Egyben köszönetet mondott Magyarországnak a keletnémet menekültek nyugatra engedéséért is. Ez az akció tanúsítja, hogy Magyarország nagyobb összhangban van a nyugati gondolkodással, mint a keletnémetekével. Ugyanakkor azonban nagyobb összhangban van a szovjet gondolkodással is, mint a keletnémetek, s ez az, ami igazán fontos. (folyt.)
1989. szeptember 18., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Genscher beszéde - 2. folyt.
|
Mindazonáltal Magyarország és más hasonló szellemű országok nem fognak a közeljövőben szert tenni EGK tagságra. Az ezzel kapcsolatos problémák túlságosan bonyolultak ezidő szerint. Egyre világosabban kibontakoznak azonban mind a Keleten, mind a Nyugaton a Közös Európai Házról alkotott elképzelések körvonalai. +++
1989. szeptember 18., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|