Rendszerváltás és az MTI

	Németh Miklós találkozója katolikus egyházi vezetőkkel (1. rész)
1989. szeptember 15., péntek - Németh Miklós miniszterelnök pénteken az Országház Nándorfehérvár termében találkozott a Magyar Katolikus Püspöki Kar Állandó Tanácsának tagjaival, élükön Paskai László biboros, prímás, esztergomi érsekkel, a Püspöki Kar elnökével. A kölcsönös érdeklődésre számottartó kérdések megvitatása során a miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a kormány párbeszédre és együttmüködésre törekszik minden jelentős társadalmi tényezővel, és ebben az egyházak szerepe alapvető fontosságú. A találkozón kifejezésre juttatták, hogy a katolikus egyház és a kormány kész együttmüködni a társadalmi megújulás, a békés átmenet biztosítása érdekében. Szó esett a kormány szeptember 14-i döntéséről, amelyben kezdeményezte a Vatikánnal való diplomáciai kapcsolatok helyreállítását. Paskai László kijelentette: a magyar katolikus egyház ezt a kezdeményezést örvendetes és előremutató lépésnek tekinti. II. János Pál pápa tervezett magyarországi látogatásának előkészítéséről szót váltva - az egyház vezetőinek kérésére - a miniszterelnök igéretet tett arra, hogy a kormány minden segítséget megad a magas rangú vendég méltó fogadásához. Lehetőségeihez mérten kész támogatni a katolikus egyházat, hogy az kibontakoztathassa a nemzet, a társadalom érdekében végzendő oktatási, szociális, karitativ tevékenységét, közöttük az újjáalakuló szerzetesrendek működésének segítésében is. A megbeszélésen a határainkon túl élő magyarsággal való kapcsolattartásról és a segítségnyújtás közös feladatairól véleményt cserélve a miniszterelnök kifejtette, hogy a kormány a lelkiismereti és vallásszabadságot alapvető emberi jognak tekinti, és szabad gyakorlásához jogi garanciarendszer kiépítését is szükségesnek tartja. Ezt szolgálja majd az előkészítés alatt álló, a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházügyekről szóló törvény, amelynek megalkotásához már eddig is értékes segítséget nyujtottak a magyaroszági egyházak. Mint az ismeretes, a kormány - az egyházakkal kialakított párbeszéd folyamatosabbá, érdemibbé tétele érdekében - Országos Vallásügyi Tanács életrehívását kezdeményezi. Németh Miklós felkérte a jelenlevőket, hogy vegyenek részt a tanács munkájában. A felkérést az egyházi vezetők elfogadták. (folyt.köv.) 1989. szeptember 15., péntek 18:33
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Németh Miklós találkozója katolikus egyházi vezetőkkel (2. rész)
A szivélyes légkörű beszélgetésen részt vett a Sarkadi Nagy Barna miniszterhelyettes, a Minisztertanács Egyházpolitikai Titkárságának vezetője és Jeney György, a miniszterelnök személyes tanácsadója. x x x A találkozót követően Sarkadi Nagy Barna válaszolt az MTI kérdéseire: x Mi tette időszerűvé a miniszterelnök és a katolikus egyházi vezetők találkozóját? - A kormány párbeszédre és együttmüködésre törekszik a társadalom valamennyi jelentős tényezőjével. Ezek sorában nagy fontossággal bír az egyházakkal, felekezetekkel folytatott érdemi dialógus a nemzet sorsát érintő kérdésekről. A kormány szándéka szerint tehát nem egyszeri, ünnepélyes eszmecseréről van szó, hanem a korábbi együttműködés, közös cselekvés során született értékekre alapozó, ugyanakkor megújuló, érdemi párbeszéd, amely egyenrangú felek között zajlik. x Ez nem mindig volt így. A korábbi évtizedekben az egyház háttérbe szorítása, sőt, szoros állami ellenőrzése volt jellemző. Milyen tények támasztják alá, hogy valóban megváltozott a helyzet? - Mint ismeretes, a kormány a közelmúltban nyilvánosan is elhatárolta magát az ötvenes évek egyházpolitikájától, az akkor elkövetett hibáktól, bűnöktől. Ennek egyik konkrét bizonyítéka, hogy megkezdődött az akkori koncepciós perek felülvizsgálata, köztük az egyházi szeméyiségeket sújtó ítéleteké is. Nemrég a közvélemény is értesülhetett arról, hogy Paskai bíboros úr levélben kérte a kormányfőtől Mindszenti József bíboros perének felülvizsgálatát, amire válaszolva Németh Miklós közölte: Mindszenti József ügyét a kormányzati szervek külön kezelik. A kormány kritikus szellemben áttekintette az elmúlt évtizedek egyházpolitikáját, s meghozta az ebből következő döntéseket. Az egyik legfontosabb következtetés, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság olyan alapvető emberi jog, amely nem tűr állami gyámkodást. Az állam feladata, hogy e jog szabad gyakorlását törvényben rögzített garanciarendszerrel is védje. Ennek jegyében készül a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény, amelynek megalkotásában az egyházak is részt vesznek. A vallás szabad gyakorlása az egyházakban, felekezetekben, kis és nagyobb közösségekben történik, amelyeknek belső életébe beleszólásnak nincs helye. Ezért a kormány ez év június 30-i hatállyal megszüntette az Állami Egyházügyi Hivatalt és rövid idő alatt hatályon kívül helyezte az egyházak életét, munkálkodását korlátozó jogszabályokat. (folyt.köv.) 1989. szeptember 15., péntek 18:37
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Németh Miklós találkozója katolikus egyházi vezetőkkel (3. rész)
- Ilyen például az 1950. évi 34. számu TVR, amely - néhány tanítórend kivételével - betiltotta a katolikus szerzetesrendek működését; vagy az 1957. évi 22. számu TVR, amely széles körű beleszólási lehetőséget biztosított az egyházi vezetők kinevezésébe, megválasztásába. x Ez az állam és az egyház igazi szétválasztását jelenti. Az egyházak teljes önállósága mellett azonban lehetnek együttműködési pontok is, alighanem a mostani találkozó is erre utal. - Valóban. Az állam és az egyház szétválasztása nem kapcsolatok nélküli egymás mellett élést jelent, ez a világon sehol sincs így. Az egyházak szabad működésének lehetősége gondokat is felszínre hoz. Az egyházak készséggel végeznének ugyanis az eddiginél jóval szokszínübb, gazdagabb oktatási, kulturális, szociális-karitatív tevékenységet. Jelenleg azonban - elsősorban a korábban államosított egyházi javak hiányában - ehhez nincs megfelelő anyagi bázisuk és intézményrendszerük. A kormány a társadalom fontos értékhordozó, értékközvetítő tényezőinek tartja az egyházakat, felekezeteket, olyanoknak, amelyek az erkölcsi értékek megszilárdításában, a felnövekvő nemzedék nevelésében lényeges szerepet tölthetnek be. Ezért - lehetőségeihez mérten - anyagi eszközökkel is támogatni kívánja szerepvállalásukat. x Milyen lehetőségek vannak a volt egyházi épületek visszaadására korábbi tulajdonosaiknak? - A kormány elvben egyetért ezzel az igénnyel, és konkrét lépéseket is kíván tenni. Körültekintést igényel azonban a döntés minden egyes épület sorsáról, hiszen ezek egy részében ma is oktatási, szociális, egészségügyi tevékenység folyik. Valamennyi épület azonnali kiváltása, visszaadása óriási összegeket igényelne, az ország ugyanis nincs abban a helyzetben, hogy csökkenthesse ilyen célu intézményeinek számát. Jónéhány épület azonban felszabadíthatónak, s az egyházak részére visszaadhatónak látszik. x Visszatérve a miniszterelnök és a katolikus egyházi vezetők találkozójára: milyen kérdések vetődtek fel? - Németh Miklós tájékoztatta partnereit a kormány szeptember 14-i döntéséről, arról a szándékáról, hogy helyreállítsuk hazánk és a Vatikán között a diplomáciai kapcsolatokat. Az egyházi vezetők örömmel üdvözölték és előremutató lépésként értékelték a kezdeményezést. (folyt.köv.) 1989. szeptember 15., péntek 18:42
Vissza »

	Németh Miklós találkozója katolikus egyházi vezetőkkel (4. rész)
II. János Pál pápa tervezett magyaroszági látogatásának előkészületeit áttekintve nyilvánvalóvá vált, hogy itt a kormánynak és az egyháznak közös, érdemi egyeztetést igénylő feladatai vannak. Helyes tehát, ha erről is idejében tárgyalunk. Szó esett a hazánk határain túli magyarokról, nemcsak a környező országokban lévő magyar nemzeti kisebbségekről, hanem tágabb értelemben, a világ különböző részein élőkről is. Egyetértés mutatkozott abban, hogy vannak közös feladatok a kapcsolatok ápolásában. Németh Miklós nagyra értékelte a katolikus egyház, s személyesen Paskai László bíboros úr ezzel kapcsolatos tevékenységét, például a közelmúltban lezajlott kárpátaljai látogatásának eredményeit. A kormány a magyar nemzetiségek kultúrája integráns részének tekinti, hogy anyanyelvükön gyakorolhassák vallásukat. Üdvözli és támogatja, hogy határainkon túl élő magyar ajkú lelkészjelölteket hazánkban készítsenek fel hivatásuk gyakorlására, miként ez a kárpátaljai hívők érdekében már el is kezdődhetett. x Milyen elképzelések vannak a kormány és az egyházak közötti párbeszéd folytatására? - A kormány a párbeszéd fejlesztése érdekében Országos Vallásügyi Tanás életrehívását kezdeményezi. A konzultatív testület munkájában való részvételre valamennyi magyarországi egyház, felekezet meghívást kap. A katolikus egyház vezetőinek a felkérést a miniszterelnök a mostani találkozón tolmácsolta. x Milyen szerepet játszik majd e grénium a kormány egyházpolitikájának kialakításában? Milyen súlya lehet a tanács állásfoglalásainak? - Jóllehet, az Országos Vallásügyi Tanács sem az abban résztvevőkre, sem a kormányra nézve nem hoz majd kötelező döntéseket, a miniszterelnök szándéka az, hogy a testület állásfoglalásaira alapozva kell kialakítani és valóra váltani a kormányzati egyházpolitikát. Nemcsak a párbeszéd, hanem a közös cselekvés fórumáról van tehát szó. A miniszterelnök természetesen találkozni kíván a Magyarországon működő többi egyház, felekezet, vallási közösség képviselőivel is. Az Evangélikus Egyház, az Izraelita Felekezet és a Szabadegyházak Tanácsa vezetőivel várhatóan szeptember 20-án találkozik a miniszterelnök. (MTI) 1989. szeptember 15., péntek 18:49
Vissza » A hírhez kapcsolódik »