Rendszerváltás és az MTI

	Szakszervezeti vita az új alkotmány koncepciójáról (2. rész)
A miniszterhelyettes az alkotmányozás menetéről is tájékoztatta a résztvevőket. Elmondta, hogy az Országgyűlés múlt heti vitája nyomán június végére készül el az új alkotmány szövegének első nyers változata. Ezt nyilvánosságra hozzák majd, s az év második felében minden korábbinál szélesebb körű társadalmi vitát szeretnének folytatni róla. Az igazságügyi kormányzat kész arra, hogy a társadalmi vita tapasztalatait ugyanolyan mértékben hasznosítsa, mint tette azt az egyesülési és a gyülekezési jog esetében. Adott esetben, ha kell, akár teljes egészében is átdolgozzák a szövegtervezetet. Az végleges szöveg tervezetét novemberre kívánják elkészíteni, s ha a kormány úgy dönt, az igazságügyi tárca készen áll arra, hogy az új alkotmányt decemberben az Országgyűlés elé terjessze. Az alkotmány végleges elfogadásáról népszavazás dönt majd, sőt annak egyes részleteiről - köztársaság vagy népköztársaság legyen-e hazánk, vagy a címerről - külön is szavaznak majd az állampolgárok. Beszámolt arról is, hogy az új alkotmány előkészítésével párhuzamosan több nagyjelentőségű, a magyar törvényalkotás fehérfoltjait felszámoló új jogszabály kimunkálásán is dolgoznak. Így például várhatóan júniusban tárgyalja az Országgyűlés az népszavazásról szóló törvényt, szeptemberben pedig a politikai pártokról, az alkotmánybíróságról, valamint a közgazgatási bíráskodásról szóló törvényt, s a tervek szerint még az idén törvény születik a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint a nemzetiségek jogairól. A törvények előkészítése során felmerült a politikai összeférhetetlenség vizsgálatának szükségessége két - a köztársasági elnök és a bírói - funkciót illetően. Amennyiben az új alkotmány elfogadásakor a lakosság a köztársasági elnöki funkció visszaállításáról döntene, indokolt lenne annak kimondása, hogy aki e posztot betölti, az nem viselhet egyetlen pártban sem vezető tisztséget. Így, ha valamelyik párt vezető embere indulna és nyerne a választásokon, le kellene mondania pártvezetői tisztéről, de tagja maradhatna a pártnak. Ez az igény még erősebben fogalmazódott meg azokkal kapcsolatban, akik az alkotmánybírói széket elfoglalják majd, hiszen e tisztségükben nemcsak a politikai pártok bejegyezése, de azok működésének alkotmányos felügyelete is feladatuk lesz. Az ő esetükben, de általában a bírákra vonatkozóan olyan javaslatok is elhangzottak, hogy még csak tagjai se lehessenek egyetlen pártnak sem. (MTI) 1989. március 14., kedd 15:22
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »