|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Szakszervezeti vita az új alkotmány koncepciójáról (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. március 14., kedd - A szakszervezetek olyan kétkamarás parlament kialakítását látnák célravezetőnek, amelynek egyik kamarájába a társadalmi és az érdekvédelmi szervezetek delegálnák képviselőiket - mondta Buza Márton, a Szakszervezetek Elméleti Kutató Intézete tudományos tanácsának elnöke az új alkotmány koncepciójáról a SZOT központi iskoláján kedden rendezett tanácskozáson. Ha viszont marad az Országgyűlés jelenlegi - egykamarás - formája, akkor mindenképpen arra kell törekedni, hogy a szakszervezeteknek saját parlamenti csoportjuk legyen. Buza Márton szerint nem elképzelhetetlen, hogy ennek a csoportnak a munkájában a SZOT-tól független szakszervezetek képviselői is részt vegyenek. A területi képviselő-választásokon azonban véleménye szerint a szakszervezeteknek nem szabad külön jelölteket állítaniuk, mert ez az érdekvédelmi mozgalom nem léphet fel politikai pártként. Képviseletük biztosítására más módot kell találni. Így például a szakszervezetek támogathatnának minden olyan pártot a választások során, amelyek a szakszervezeti tagságra építik programjukat, s listájukra a mozgalom tisztségviselőit is felveszik.
Az új alkotmány koncepciója szerint a szakszervezeteknek és más érdekvédelmi, társadalmi szervezeteknek lehetőségük lenne arra, hogy az eddigieknél nagyobb arányban képviseltessék magukat az Országgyűlésben - mutatott rá Kilényi Géza igazságügyminiszter-helyettes. Az az elképzelés ugyanis, hogy bővítik az országos listán megválasztott képviselők arányát, jobban igazodva ezzel a társadalom tényleges összetételéhez, érdektagoltságához. A miniszterhelyettes személy szerint ezt a megoldást jobbnak tartaná, mint a kétkamarás parlament kialakítását. Attól tart ugyanis, hogy az utóbbi indokolatlanul bürokratikussá tenné az Országgyűlés működését, adott esetben meg is béníthatná. A jövő évi választásokról szólva kiemelte, hogy 1990-ben minden bizonnyal átmeneti, arra az egy alkalomra szóló törvény alapján bonyolítják majd le a választást. Véleménye szerint jövőre ugyanis még nem lesz minden lehetőség adott ahhoz, hogy tisztán pártalapokon szervezzék a parlamenti választásokat. Az új pártok egy része még nyilvántartásba sem vétette magát, a már működők is még csak a szerveződés állapotában vannak, nem rendelkeznek részletesen kidolgozott programmal. (folyt.köv.)
1989. március 14., kedd 15:17
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Szakszervezeti vita az új alkotmány koncepciójáról (2. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
A miniszterhelyettes az alkotmányozás menetéről is tájékoztatta a résztvevőket. Elmondta, hogy az Országgyűlés múlt heti vitája nyomán június végére készül el az új alkotmány szövegének első nyers változata. Ezt nyilvánosságra hozzák majd, s az év második felében minden korábbinál szélesebb körű társadalmi vitát szeretnének folytatni róla. Az igazságügyi kormányzat kész arra, hogy a társadalmi vita tapasztalatait ugyanolyan mértékben hasznosítsa, mint tette azt az egyesülési és a gyülekezési jog esetében. Adott esetben, ha kell, akár teljes egészében is átdolgozzák a szövegtervezetet. Az végleges szöveg tervezetét novemberre kívánják elkészíteni, s ha a kormány úgy dönt, az igazságügyi tárca készen áll arra, hogy az új alkotmányt decemberben az Országgyűlés elé terjessze. Az alkotmány végleges elfogadásáról népszavazás dönt majd, sőt annak egyes részleteiről - köztársaság vagy népköztársaság legyen-e hazánk, vagy a címerről - külön is szavaznak majd az állampolgárok. Beszámolt arról is, hogy az új alkotmány előkészítésével párhuzamosan több nagyjelentőségű, a magyar törvényalkotás fehérfoltjait felszámoló új jogszabály kimunkálásán is dolgoznak. Így például várhatóan júniusban tárgyalja az Országgyűlés az népszavazásról szóló törvényt, szeptemberben pedig a politikai pártokról, az alkotmánybíróságról, valamint a közgazgatási bíráskodásról szóló törvényt, s a tervek szerint még az idén törvény születik a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint a nemzetiségek jogairól. A törvények előkészítése során felmerült a politikai összeférhetetlenség vizsgálatának szükségessége két - a köztársasági elnök és a bírói - funkciót illetően. Amennyiben az új alkotmány elfogadásakor a lakosság a köztársasági elnöki funkció visszaállításáról döntene, indokolt lenne annak kimondása, hogy aki e posztot betölti, az nem viselhet egyetlen pártban sem vezető tisztséget. Így, ha valamelyik párt vezető embere indulna és nyerne a választásokon, le kellene mondania pártvezetői tisztéről, de tagja maradhatna a pártnak. Ez az igény még erősebben fogalmazódott meg azokkal kapcsolatban, akik az alkotmánybírói széket elfoglalják majd, hiszen e tisztségükben nemcsak a politikai pártok bejegyezése, de azok működésének alkotmányos felügyelete is feladatuk lesz. Az ő esetükben, de általában a bírákra vonatkozóan olyan javaslatok is elhangzottak, hogy még csak tagjai se lehessenek egyetlen pártnak sem. (MTI)
1989. március 14., kedd 15:22
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|