|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A Financial Times interjúja Horn Gyulával
|
![](../img/spacer.gif)
----------------------------------------- London, 1989. szeptember 18. (BBC, Lapszemle) - A Financial Times mai száma interjút közöl Horn Gyula magyar külügyminiszterrel. - A Financial Times cikke a magyar külügyminiszter eddigi működésének értékeléseként a következőkkel kezdi: Amennyiben adhatunk az átlag magyar polgár véleményére, várható, hogy Horn Gyula az ország 1947 óta első szabad választásán képviselői mandátumot fog szerezni. A cikkíró ehhez hozzáteszi, hogy egy hónappal ezelőtt ilyesmit nem lehetett volna jósolni sem, mivel akkor Horn Gyula még viszonylag ismeretlen politikai szereplő volt a magyar lakosság többségének szemében. Ma azonban már nagy tekintélynek örvend két helyettesével, Kovács Lászlóval és Somogyi Ferenccel, valamint Németh Miklós miniszterelnökkel. A Financial Times cikkírója azt mondja: ez a négyes döntött úgy, hogy sok ezer keletnémet állampolgárt Magyarországon keresztül akadály nélkül kienged nyugatra. Ez a döntés azután nagyban növelte Horn Gyula presztizsét. A cikk szerint sok magyar úgy véli, hogy a külügyminiszter egyszerre állt ki Magyarország érdeke és az emberi jogok mellett. Nem volt más választásunk. Magyarország gazdaságilag nem engedhette meg magának, hogy visszatartsa területén a keletnémeteket, de nem is küldhette őket haza - nyilatkozta Horn Gyula. A külügyminiszter ezen túlmenően hangsúlyozta, hogy Magyarország nemzetközi kötelettségeinek megfelelően járt el. Mint kifejtette: januárban Magyarország is aláírta Bécsben az emberi jogokra vonatkozó széles körű egyezményt, és aligha szeghetné meg ezt a kötelezettségét még akkor is, ha a magyar döntés befolyásolta a magyar-keletnémet bilaterális kapcsolatokat. (folyt.)
1989. szeptember 18., hétfő
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
- A Financial Times cikke - 1. folyt.
|
![](../img/spacer.gif)
A cikk nagy hangsúlyt fektet Horn Gyulának arra a kijelentésére, miszerint: a keletnémeteket kiengedő döntést a budapesti kormány önállóan, az MSZMP bevonása nélkül hozta meg. A külügyminiszter persze elismeri, hogy az MSZMP-t állandóan tájékoztatták, de a döntés csak a kormányé volt. Az újságíró felhívja a lap olvasóinak figyelmét ennek fontosságára. Rámutat: ez jelzi, hogy az utóbbi hónapok során Magyarországon a kommunista párt és a kormány hatalma mennyire különvált. A cikknek még a néhai Kádár Jánosról is van jó szava: Bármennyire is bírálják Kádár politikáját mostanában, tény, hogy a párt Központi Bizottsága nemzetközi osztályának igen nagy szabadságot adott arra, hogy Magyarország külpolitikáját a Nyugat felé orientálja. Horn Gyula és két jelenlegi helyettese is ezen a nemzetközi osztályon dolgozott. Ezen az osztályon születtek meg azok a döntések is, melyek célja az volt, hogy javítsák a kapcsolatokat Kínával és Izraellel. Tiszta útra tereljék a magyar politikát az emberi jogok terén, és hogy Magyarország kapcsolatba lépjen Dél-Koreával. A kádári éra lezárulásával azonban gyors változás következett ezen a téren is. Kádár idején a magyar diplomaták jelentéseiket a Külügyminisztériumon kívül automatikusan elküldték az MSZMP Központi Bizottságának is. Horn Gyula kinevezése óta azonban a magyar diplomaták csak a Külügyminisztériumnak jelentenek, és a kommunista párt külügyi osztálya csak a más kommunista és szocialista pártokkal való kapcsolatokkal foglalkozik. (folyt.)
1989. szeptember 18., hétfő
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
- A Financial Times cikke - 2. folyt.
|
![](../img/spacer.gif)
A Financial Timesnek adott nyilatkozatában Horn Gyula csak egyetlen bírálatra ragált érzékenyen, melyet a konzervatív kommunista testvérek felhoznak Magyarország ellen. Ez pedig a varsói szövetségi tagság kérdésével kapcsolatos. Például a csehszlovák hatóságok a keletnémet átvonulás magyar engedélyezése után azt mondták, hogy Magyarország válaszút elé került és lényegében arra céloztak, hogy ezek után Magyarország ki fog lépni a varsói tömbből. Horn Gyula ezt erőteljesen cáfolja. Viszont hangoztatja, hogy a Varsói Szerződés szervezetének kapcsolatrendszerére is ráfér a korszerűsítés. Nem rejti azonban véka alá azt a nézetét, hogy a Varsói Szerződésnek nem volna szabad ideológiai kérdésekkel, vagy bilaterális problémákkal foglalkoznia, illetve nem tartozik rá az egyes országok közötti konkrét politikai problémák témaköre. A külügyminiszter szerint a Varsói Szerződésnek csak a katonai együttműködésre kellene összpontosítania. Ami a Nyugattal való viszonyt illeti, a cikk szerint a fő hangsúly a gazdasági együttműködésen van. A jelenlegi változásokkal kacsolatban pedig a külügyminiszter meggyőződése, hogy a magyarországi folyamat mindenképpen megtartja jelenlegi irányát, még akkor is, ha Gorbacsov megbukna. Ami a hazai politikát illeti, a közelgő pártkongresszusra előre tekintve Horn Gyula egyértelmen kifejtette, hogy szerinte az MSZMP-ből ki kellene zárni a reformellenes erőket. A maga jövője miatt nem aggódik. Mint mondja közgazdász, s ha nem választanák meg, akkor sem marad munka nélkül. +++
1989. szeptember 18., hétfő
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|