Rendszerváltás és az MTI

	A fiatal gazdálkodók esélyei
München, 1989. augusztus 27. (SZER, Zene - Szó) - Magyarországon ma központi téma a vállalkozás, a gazdálkodók közérzete. A nemrég alakult Magyar Gazdaszövetség titkáránál, Juhász Jánosnál próbáltam utánajárni: melyek a fiatal vállalkozók esélyei, és maga a gazdaszövetség miként próbálja bevonni munkájába a fiatalokat is? - Juhász János a nemrég megalakult Magyar Gazdaszövetség titkára, és ha jól tudom, te intézed a szövetség ifjusági ügyeit is. Amikor az ember elvállal egy ilyen feladatot, nyilván kész tervekkel bír már. Az első kérdésem egy általános jelenségre vonatkozik: mind több fiatal fordul el a mezőgazdaságtól, mint életformától. Ti milyen lehetőségeket kínáltok? Mivel tudnátok megállítani a falusi fiatalok elvándorlását? - Először is a Gazdaszövetségen belül megpróbálunk olyan jogi kereteket biztosítani, hogy a fiatalok számára ne tegyék lehetetlenné az ott való élést. Olyan dolgokra gondolok, mint a földkérdés megoldása, vagy mint az, hogy ha földet nem akar venni, akkor bérelhessen megfelelő áron. A másik nagy gond a technikai akadály. Jelenleg a tanyák olyan állapotban vannak, hogy az egyetlen egy fiatal számára sem jelenthet egy életcélt, hogy ő oda kiköltözzön. Vagyis biztosítani kell számukra olyan anyagi lehetőségeket, hogy ő azon a tanyán megfelelő életkörülményeket teremtsen magának. Itt megpróbáljuk a nyugati példát szem előtt tartani, és ahhoz hasonlóan kialakítani az ő életét. Itt gondolok olyanokra, hogy ne kelljen például vízért messzire mennie, vagy hogy legyen áramellátás, vagy hogy legyen hűtőszekrény, televízió a tanyán, nem úgy, ahogy ez most ismeretes, hogy romos és ilyen jellegű tanyákkal találkozunk Magyarországon mindenhol. - A szövetkezés szabadságát azonban azt hiszem, nem zártátok ki a lehetőségek közül? (folyt.) 1989. augusztus 27., vasárnap
Vissza »

	- A fiatal gazdálkodók esélyei - 1. folyt.
- Például. - Nem. Ez nincs kizárva. Tehát hogyha azt mondja öt fiatal, hogy ők együtt szeretnének gazdálkodni, akkor ők összeállnak, esetleg építenek maguknak egy centrumot, és közös erőből termelnek vagy feldolgoznak, szállítanak, tehát kialakíthatnak egy centrumot, ahol elvégzik az összes dolgukat, és nincsenek ráutalva sajnos azokra a rugalmatlan vállalatokra, hogy mint például a tejátvevés. Mindenki tudja, hogy ez mennyire komplikált Magyarországon. Vannak ezek a tejmaffiák, tejháborúk, vagy az, hogy a szállításnak a költsége, vagy az, hogy bármilyen húsmennyiségnek a feldolgozása. Ez egyelőre Magyarországon elég irrálisnak tűnik, meg ehhez hatalmas, nagy tőkebefektetések kellenek, de hogyha a jogszabályok és anyagiak adják nekik, akkor a magyar fiatalok biztosan éreznek, és van bennük akkora erő, hogy saját erőből kialakítsanak egy dán példát, ami végül is megteremti azt, hogy amit megtermelnek, azt feldolgozzák, értékesítsék, elszállítsák és... - Ez azt jelenti, hogy nemcsak mezőgazdaságban gondolkodtok, hanem a mezőgazdasággal kapcsolatos iparágakban is? - Igen. A Gazdaszövetségnek az egyik lényeges feladata az, hogy a mezőgazdaságra szorosan rá kell építeni az ipart, a hozzá csatlakozó feldolgozóiparokat, mert ha csak termelünk és nem tudjuk eladni és feldolgozni, azzal nem fogunk semmit sem elérni, hanem ezzel szorosan és nagyon rugalmasan a feldolgozóipart is hozzá kell csatolni. (folyt.) 1989. augusztus 27., vasárnap
Vissza »

	- A fiatal gazdálkodók esélyei - 2. folyt.
- Említettem már, hogy nemrég alakultatok, így hát nem tudtok különösebb eredményekről beszámolni eddig. De esetleg láttok-e valamiben ígéretet, valami akcióban, amit most szerveztek pillanatnyilag? - Kétféle dolgot is tervezünk. Az egyik az, hogy pályázatot szeretnénk kiírni. A Gazdaszövetség egy felhívást szeretne közzé tenni, amely várja azokat a vállalkozó kedvű fiatalokat, akik érdeklődve szállnának be a Gazdaszövetség munkájába. Ehhez viszont pénzre van szükség, és ezt a pénzt elősorban nyugatról szeretnénk megszerezni, vagyis felvenni olyan vállalatokkal vagy esetleg nyugati szövetségekkel a kapcsolatot, akik gépekkel tudnának minket támogatni, és mi ennek cserébe terménnyel fizetnénk. Tehát hangsúlyozom: nem könyöradományra, nem kölcsönre van szükségünk, hanem egy üzletet szeretnénk adni. Magyarországon sok áruból túltermelés van, és ha megtalálnánk azokat a kapcsolatokat, hogy mi az árukat kivigyük az országból és helyette gépeket kapnánk, kisgépeket - ezzel megoldanánk egy csomó problémát. - Említetted az imént, érintetted a viszonteladások problémáját Magyarországon, illetve az így keletkezett veszteségeket. Gondoltatok-e arra, hogy a szövetség egy saját értékesítő hálózatot hoz létre? - A szövetség jelengleg is a külker jognak a megszerzése folyamatban van, s erre nagyon nagyok a kilátásaink, mivelhogy jogszabályok ezt lehetővé teszik. És a szövetség létrehoz egy piacszerző- és kutató osztályt, amely azt jelenti, hogyha a termelőnek áruja van, akkor azt nem kell a nagykereskedelmi vállalaton keresztül lebonyolítania, ami leveszi belőle az óriási hasznot és végül a termelőnek egy fillérje nem marad, hanem a Gazdaszövetségen keresztül konkrétan köti meg az üzletet azzal a nyugati céggel, amelyik az áruját átveszi. (folyt.) 1989. augusztus 27., vasárnap
Vissza »

	- A fiatal gazdálkodók esélyei - 3. folyt.
- Szövetségetek felvállalta a környezetkímélő termelési módszerek népszerűsítését, terjesztését. Gondoljátok, hogy a mai elrontott magyarországi földeken lehetséges ez a fajta termelési módszer? - Igen, gondoljuk. Erre kétféleképpen is vállalkozunk. Először is: az valóban igaz, hogy a földek agyon vannak vegyszerezve, és most, az utolsó órában kell még ezen változtatnunk. Ahhoz, hogy azokat a földterületeket, amelyek jelenleg szennyezve vannak és biotermesztés nem kezdhető el rajtaa, három év kell a kitisztulásához. De ezt is egyszer el kell kezdeni, mert később egy megállíthatatlan folyamat lenne. A másik pedig az, hogy összeszedni és összefogni azokat a zártkerteket, amelyek már régóta nem voltak megművelve és biotermesztés egyből kialakítható rajtuk. - Nem tudom, nem okozhat-e a Gazdaszövetségnek gondot az, hogy a mai magyar fiatalság eltávolodott a földtől. Hogy másként fogalmazzak: nem ért a földhöz. - Felhívásunk nemcsak azokhoz a fiatalokhoz szól, akik eddig is valamilyen módon kapcsolatban voltak a földdel, hanem azokhoz is, akiknek elhelyezkedési gondjaik vannak. Ezen a Gazdaszövetség úgy segítene, hogy egy tanácsadó testületet létrehozva gépeket adnánk, technológiát és pontos leírást ahhoz, hogy ő hogyan gazdálkodjon a földjén, és újra megtanítani Magyarországot és a magyar fiatalokat a föld szeretetére. - Aki fel szeretné venni a Gazdaszövetséggel a kapcsolatot, a következő címre írjon: Magyar Gazdaszövetség 6000 Kecskemét, Majális utca 1/b. +++ 1989. augusztus 27., vasárnap
Vissza »