|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének állásfoglalása az antiszemita jelenségekről
"Szövetségünk tagjait
aggodalommal tölti el, hogy az utóbbi időben egyre gyakrabban
találkoznak a fasizmus rémtetteire emlékeztető jelenségekkel, többek
között a fajgyűlölet durva megnyilvánulásaival.
Legutóbb a tabi zsidó temetőben elkövetett gyalázatos tettek
váltották ki felháborodásunkat."
Amerika Hangja:
Egy amerikai tiszti iskola főkapitánya
"Amerikai
nőkről szóló sorozatunkban ezúttal az Egyesült Államok tiszti
iskolájának főparancsnokáról hallanak, abból az alkalomból, hogy az
ország történelmében először a 4400 kadét főkapitányává egy 20 éves
lányt neveztek ki. Nem tudom, mi ennek a rangnak a magyarországi
megfelelője, de hogy rendkívül jelentős megbízatás, az kétségtelen.
Tiszti iskolás korában ezt a rangot nyerte el Pershing tábornok,
az első világháború amerikai seregének franciaországi parancsnoka.
McArthur tábornok, két világháború és a koreai háború hőse, valamint
Westmorlend tábornok, a vietnami háború főparancsnoka."
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Kónya Imrével
|
München, 1989. július 23. (SZER, Gondolatforgató) - A mikrofonnál Kasza László: - Mert nem szeretem a történelmi jelzőt, csak azt mondom, hogy politikai életünk fontos eseményének voltam tanúja március 19-ikén a Corvin moziban. A Szabad Demokraták Szövetségének kongresszusán általános meglepetésre egy fiatal férfi azt a javaslatot tette a Független Jogász Fórum nevében, hogy teremtsék meg az ellenzéki pártok, irányzatok egységét, mert csak közösen tudnak hatásosan fellépni az MSZMP-vel szemben. A fiatal férfit dr. Kónya Imrének hívták, javaslatának elhangzása az Ellenzéki Kerekasztal születésének pillanata volt. Ez az intézmény rövid idő alatt politikai életünk elengedhetetlen tartozéka lett. Egyfajta garancia arra, hogy ez a sokat emlegetett demokratikus átrendeződés egyrészt valóban megtörténjék, másrészt, hogy demokratikus legyen. Nos, ebben a folyamatban nagy szerepe van annak az említett fiatal férfinek, aki kezdettől fogva elnökölt az Ellenzéki Kerekasztal ülésein és fáradhatatlanul egyeztette az egymással sokszor ellentétes véleményeket, simította el a nézeteltéréseket. Ez a Kónya Imre itt ül velem szemben a mikrofon előtt. A Gondolatforgató mai műsorában arról kérdezem: hogyan született meg az Ellenzéki Kerekasztal életre hívásának gondolata, milyen tapasztalatokat szerzett? Kit volt nehéz kivel közös nevezőre hozni? De először inkább arról kérdeznélek, hogy miért nem te vezeted most már az Ellenzéki Kerekasztal üléseit? A mór megtette kötelességét? - Hát én azt érzem, úgy gondolom, hogy a Független Jogász Fórumnak és ezen belül nekem is az a szerep jutott itt ebben a történelmi folyamatban, hogy létrehozzuk, életre hívjuk az ellenzék egységét az Ellenzéki Kerekasztal formájában, és addig az időszakig, ameddig nem lesz egyértelmű ez az egység olyan formában, hogy nem lehet megbontani, addig ott álljunk és koordináljunk. (folyt.)
1989. július 23., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Interjú Kónya Imrével - 1. folyt.
|
Tudniillik ez nyilvánvaló, hogy az első időszakban, mint ahogy be is következett, a hatalom egyszerűen nem akarta tudomásul venni ezt a számára legalábbis látszólag kedvezőtlen fordulatot, hogy váratlanul az ellenzék, az eddig megosztott ellenzék, egységbe állt össze, és megpróbálták a régi módszerrel, "divide et impera " módszerrel, amely a jelenlegi hatalomra is érvényes, felszeletelni az Ellenzéki Kerekasztalt, és miután ez nem sikerült, ezután fogadták el egységes tárgyalópartnernek. Miután azonban ez bekövetkezett, hogy egységes tárgyalópartnernek elfogadták, ráadásul olyan formában, hogy a tárgyalások feltételeit rögzitő egyezményben leszögezték ezt a státuszt, tehát azt, hogy önálló tárgyalófélként és egységes tárgyalófélként, mint egységes álláspontot képviselő tárgyalófélként foglal helyet az Ellenzéki Kerekasztal az asztal egyik oldalán, ebből az következik, hogy tulajdonképpen az Ellenzéki Kerekasztal most már nem bontható meg. Sem úgy, hogy a hatalom igyekszik megbontani, sem úgy, hogy valamelyik szervezetnek a rövidtávú és a közös érdekkel esetleg ellentétes érdeke arra indítja valamelyik szervezetet, hogy kiváljék ebből a csoportból, hiszen ha kiválik, akkor tulajdonképpen elveszíti a jelenlegi időszakban azt a lehetőségét, hogy a politikába beleszóljon, tehát hogy politikai tényező legyen az átmenet időszakában. - Valóban annyira stabil és megbontathatatlan ez az ellenzéki egység? Hiszen nem titok az, hogy most is vannak komoly viták, amikor úgy gondolná az ember, szükség lehet egy Kónya Imre egyeztető kezére? - Én azt gondolom, hogy ezek az ellentétek ma már, amelyek ma felmerülnek, ezek olyan ellentétek, amelyeket nem lehet egy harmadik félnek elsimítani, mert őket nem elsimítani kell, ezeket komoly tárgyalások során kompromisszumban kell feloldani. Tehát gondolok itt arra, hogy például a választójogban, választójogi törvény kérdésében komoly ellentét mutatkozik, érdekellentét. Ezek valóságos érdekellentétek a régi pártok között, illetőleg másik oldalról, az újonnan alakult pártok, pártszerű szervezetek között. (folyt.)
1989. július 23., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Interjú Kónya Imrével - 2. folyt.
|
Hiszen ezeknek a régi pártoknak a legalábbis látszólag szervezeti érdeke az a listás választások, a többi párt, az új pártok érdeke pedig inkább az egyéni választókerületes választójog. - Mert az elmúlt 40 esztendőben senkinek nem volt szüksége Magyarországon arra, hogy tudja, mi a különbség a listás és az egyéni kerületes választójog között, elmondanád röviden, hogy mi is a különbség? - Röviden és sematikusan azt mondhatnám, hogy az egyéni választókerületes választási rendszerekben az országot választókerületekre osztják, úgy, mint ahogy egyébként ma is történik, és minden választókerületben a különböző szervezetek, pártok meghatározott személyeket jelölnek, akik egyébként természetesen az adott pártnak, szervezetnek a programját képviselik. De mód van egyébként arra is, hogy független jelöltek lépjenek fel, és azok önmagukat képviseljék. Na most, itt a választók tehát csak közvetve szavaznak a pártra, az adott szervezetre, közvetlenül arra a személyre. Természetesen, mint mondtam, a pártnak, a szervezetnek jelentős szerepe van itt is, hiszen a személyen keresztül az ő nézetei, politikai elvei érvényesülnek, illetőleg jutalmaztatnak meg azzal, hogy őt választják meg. A másik megoldás a listás választás, amikor a pártok előre készítenek egy listát, és a választók pedig az egyes pártokra szavaznak, és akkor a szavazatok arányában kerülnek be a parlamentbe az egyes pártok által előre megjelölt személyek. Na most, az természetes, hogy a történelmi pártoknak, mondjuk a Kisgazdapártnak "Bort, búzát, békességet " ezt a választási zászlajukra ráírják, és az emberekben él az a élmény még az idősebbekben különösen, de hát ez átöröklődik a fiatalokra is, hogy emlékeznek arra, hogy ez volt a legnagyobb párt még a demokratikus választások idején. Emlékeznek arra, hogy mennyi méltánytalanság érte ezt a pártot, és íly módon esetleg akkor is szavaznak rá, ha nem tudják, hogy ma kik állnak mögötte, milyen erők vannak mögötte és milyen emberek. (folyt.)
1989. július 23., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- Interjú Kónya Imrével - 3. folyt.
|
- Na most, ehhez még hozzá lehetne tenni, hogy a két szisztémát vegyiteni, elegyiteni is lehet, mint ahogy azt Nyugat-Németországban csinálják, de azt hiszem ez már túlságosan a részletekbe vezetne bennünket. Rögzítsük azt, hogy dr. Kónya Imre úgy gondolja, hogy jelenleg már nincsen szükség az egyeztető szerepére az Ellenzéki Kerekasztalnál, mert a témákat ma már nem elsimítani, hanem megvitatni igazán kivitatni és kompromisszumokat kell kötni. A bevezetőben említettem, hogy ezzel a gondolattal, hogy meg kell alapítani az Ellenzéki Kerekasztalt, március 19-ikén léptél a nyilvánosság elé, amikor a Szabad Demokraták Szövetségének Corvin mozi-i közgyűlésén javasoltad, hogy a Független Jogász Fórum koordinálásával alapítsák meg az ellenzéki irányzatok, pártok egységét. Hogyan jöttetek erre a gondolatra? - Hát nézd, ez benne volt a levegőben tulajdonképpen. Az, hogy az ellenzéki szervezeteknek össze kell állni, egy egységbe kell összejönniük azt megelőzően, hogy leüljenek tárgyalni a hatalommal, ez nyilvánvaló, egyértelmű volt. Nagyon világos volt ez a tapogatózó előzetes tárgyalások során, amelyet Fejti György folytatott külön az egyes szervezetek képviselőivel, ezt ráadásul a tv is közvetítette, és ott nagyon jól meglátszott, hogy hogyan lehet manipulálni a tévén keresztül az egyes szervezeteknek az álláspontját. Én tudtam azt, hogy ezeknek a szervezeteknek az álláspontja között az alapvető kérdésekben nincs döntő különbség, és mégis úgy lehetett beállítani, mintha különbség lenne. Az volt az egész március elején, február végén, ha jól tudom, akkor zajlottak ezek a tárgyalások, a beállítás a hatalom részéről, hogy hát mi annyira szeretnénk tárgyalni itt a különböző szervezetekkel, de azt se tudjuk, hogy kik vannak, kik mit képviselnek, hát először ezt fel kell mérni és akkor majd meglátjuk. Gondoltuk, hogy segítünk nekik. Nem kell most már méricskélni. Itt van Ellenzéki Kerekasztal, lehet velünk tárgyalni. (folyt.)
1989. július 23., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Interjú Kónya Imrével - 4. folyt.
|
Hát hozzá kell tennem, hogy nem voltak túlzottan hálásak ezért. Legalábbis én abból következtetek erre, hogy amikor az Ellenzéki Kerekasztal létrejött és ezt közöltük az MSZMP tárgyaló küldöttségével, akkor az április 8-ikára kitűzött úgynevezett egyeztető fórumra, ahová meghívták a szervezeteket többek között, ugye hát a Partizán Szövetség, Nőszövetség, stb, tehát a saját szervezeteik mellett meghívták az Ellenzéki Kerekasztalba tömörült szervezetek túlnyomó részét, mondjuk a Fidesz-t nem, de a többségét meghívták, és akkor azok a szervezetek miután már létrehoztuk ezt megelőzően március 22-ikén az Ellenzéki Kerekasztalt, ténylegesen létrehozták. Az a nyolc szervezet hozta létre, akit mi itt összehívtunk. Egy nyilatkozatban közölték, hogy mi az oka annak, hogy nem vesznek részt ezen az április 8-iki tárgyaláson és engem bíztak meg, hogy képviseletükben ott jelenjek meg és a tévé nyilvánossága előtt is adjam elő az okot, amiért nem vesznek részt a szervezetek az egyeztető fórumon. Én oda elmentem, hát engem gyakorlatilag nem engedtek oda be, az egyik barátom mondta, hogy álltál ott, mint a kárvallott cigányasszony, akit nem engedtek be a tárgyalásra. Dehát nem egészen ez volt a helyzet, én roppant mód örültem tulajdonképpen, mert sok mondanivalóm nem lett volna azon kívül, hogy felolvasom a nyilatkozatot. Ezt én ott közöltem, mondták, hogy sajnos nem mehetek be, mert hát nincs hely a számomra, mert a Független Jogász Fórumot nem hívták meg tárgyalni és hát úgy van megterítve, úgy vannak mondjuk a helyek elosztva, hogy csak azoknak a szervezeteknek van hely, akiket meghívtak. Mondtam, hát nincs problémánk, én nyolc székre ülhetek, hát gond nincs. De hát ez nem volt megfelelő, nem kapnék szót. (folyt)
1989. július 23., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Interjú Kónya Imrével - 5. folyt.
|
Én azt mondtam, hogy akkor erre nem tartok igényt, hanem átadom a nyilatkozatot és távozom, úgy hogy 9.05-kor boldogan már kint voltam az utcán és nem kellett részt vennem az egésznapos ülésen. Egyébként hát megmondom őszintén, hogy Fejti György nem lehetett valami boldog és biztos, ezért nem szeret se engem, se az ellenzéki szervezeteket, mert ott volt szegény kénytelen szabadszombatján ülni a Partizán Szövetséggel és a Nőszövetséggel és nem biztos, hogy nagyon érdekelte az, amit ott mondanak neki. - Mondod, hogy megalapítottátok nyolc szervezettel az Ellenzéki Kerekasztalt. Hogy történt ez gyakorlatilag? Meghívtatok pártokat, vagy jelentkeztek? - Igen, hát egy felhívást bocsátottunk ki, mint amit te is hallottál, és a Szabad Demokraták közgyűlésén felolvastam. De ezt a felhívást március 15-ikén bocsátottuk ki, és elküldtük annak a nyolc szervezetnek, amelyről mi úgy gondoltuk, hogy akkor olyan jellegű szervezetek a legfontosabbak és politikai jellegű szervezetek, amelyekre gondoltunk az Ellenzéki Kerekasztal létrehozásánál. Tehát nekik címezve elküldtük. Ettől független, fontosnak tartottuk, hogy széles nyilvánosságot kapjon ez a felhívás. Ezért olvastam fel a Szabad Demokratáknál, ez éppen kapóra jött ez a kongresszus. Azért tartottuk fontosnak, mert tulajdonképpen a széles nyilvánosság előtt szerettük volna közölni, hogy ezekben az ellenzéki szervezetekben van-e annyi felelősségtudat, hogy félreteszik a saját egyéni szervezeti érdekeiket és hajlandók összeállni. És hogy egy ilyen igény a társadalomban van, abban bizonyosak voltunk és tulajdonképpen én gondoltam már korábban arra, hogy nagyon jó lenne, hogy ha helyben, a különböző vidéki városokban és fővárosi kerületekben is megvalósulhatna valamiféle ellenzéki egység és ezt célozta, hogy március 21-ikén a Magyar Nemzetben is lehoztuk ezt, vagy lehozattuk ezt a felhívást, és ennek nyomán valóban az Ellenzéki Kerekasztalok sokasága alakult meg vidéken, ezt érzem egyébként a legfontosabbnak. (folyt.)
1989. július 23., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Interjú Kónya Imrével - 6. folyt.
|
Itt a fővárosban központi szinten létrehoztuk ezt az Ellenzéki Kerekasztalt. Ennek időszakos a jelentősége, tehát ez egy szükségszerű lépés volt, hogy tárgyalni lehessen. De az, hogy a helyi szinten megalakult ellenzéki kerekasztalok tulajdonképpen a folyamat egésze szempontjából egy döntő jelentőségű lépés, hiszen ezek az ellenzéki szervezetek végül is abból a szempontból felülről jöttek létre, hogy egy szűk körből terebélyesedtek és ezzel viszont lehetőség nyílt egy alulról jövő valódi tömegmozgalom kibontakozására. - Én is így gondolom, hogy ez az Ellenzéki Kerekasztal mozgalom az igazi nagy érdeme annak, amit kezdeményeztél, vagy kezdeményeztetek ti, a Független Jogász Fórum. De felmerült még két másik kérdés. Az egyik az az, hogy a budapesti Ellenzéki Kerekasztal jelentőségét ugye az a tény adja, hogy az MSZMP vezetőségével tárgyaltok. Kérdés az, hogy milyen kérdéseket tartotok fontosnak, hogy azokat megvitassátok az MSZMP-vel, a másik kérdés pedig a legitimitás kérdése. Ki bízott meg benneteket? - Igen, hát egyértelmű a napirend kérdése, tehát mi az, amiről tárgyalni kell. Itt a diktaturából a demokráciába való átmenetnek a feltételeit meg kell teremteni. Ez pedig alapvetően egy szabad választás keretén belül valósítható meg. A szabad választást követően létrejön egy demokratikusan megválasztott parlament, amely az egész államapparátus, az egész politikai gépezet működését átalakítja és determinálja. Na most, viszont ahhoz, hogy szabad választás lehessen, ahhoz minimálisan kell egy választójogi törvény. Ez jogi feltétel, de ennél talán fontosabb az, hogy ezek a szervezetek megerősödjenek, a kialakult különböző politikai szervezetek, pártok megerősödjenek, programjuk kialakulhasson, önmagukat megfogalmazzák, és ez a programjuk álalánosan ismerté váljék az egész országban. Ehhez szükséges ugye az, hogy jogilag rendezett legyen a pártoknak a működése, de rengeteg tárgyi feltétel is szükséges hozzá. Hát nyilvánvaló: úgy, hogy még helyiségünk sincs, meg telefonunk, semmink nincs, úgy nem lehet működni. (folyt.)
1989. július 23., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Interjú Kónya Imrével - 7. folyt.
|
Tehát pénz kell azért. Minimális, de azért csak kell. Tehát ezeket a tárgyi feltételeket is biztosítani kell. Ez nagyon-nagyon lényeges. Az országban olyan légkört kell tereteni, amelyben az emberek valóban mernek politizálni, a politikában résztvenni, ezekbe a pártokba belépni, vagy legalábbis érdeklődést tanúsítani irántuk. Na most tehát, nyilvánvaló, hogy a félelem légkörét kell megszüntetni és nagyon-nagyon fontos, hogy olyan légkört kell teremteni, ami a közömbösséget feloldja. Tudniillik biztos, te is tapasztaltad az országban, hogy az emberek többségét meglehetősen hidegen hagyják ezek a változások. De ez nem azt jelenti, hogy az emberek nem lennének érdeklődőek, közömbösek lennének, sokszor hivatkoznak különösen a Népfront oldaláról jön ilyen hivatkozás a csendes többségre. Ezt, emlékszel, azon a bizonyos nyitó plenáris ülésen én már azt mondtam erre: az elhallgattatott többség. Mert azért nem mindegy, hogy miért lett csendes ez a többség. De ennél talán még fontosabb a csendesség oka. Tehát nem azt jelenti, hogy ez a többség ez azért csendes, mert nem érdekli a saját sorsa. Érdekli, csak nem hiszi el, hogy most a saját sorsában valóban valami változtatásra van lehetőség. Nem hiszi el magyarul azt, hogy a kommunisták hajlandók a saját kizárólagos hatalmuk megosztására, illetőleg leadására. Tehát, hogy olyan lehetőséget hajlandók teremteni, tulajdonképpen önként, olyan formában, hogy erőszak nélkül. tehát ellenük alkalmazott erőszak nélkül hajlandók belemenni egyszerűen a körülmények tudomásulvétele árán abba, hogy kénytelenek a népre rábízni, hogy válasszanak. Ezt nem hiszik el az emberek és ezt elhinni csak akkor fogják, hogy ha tényleges lépések történnek. Mindig ezt mondtuk és már nagyon régóta mondom, hogy tulajdonképpen az, hogy itt ebben az országban a nyilvánosság révén verbálisan minden felszabadult, de ugyanakkor egy masszív hatalom áll szemben a tömeggel, az nem segíti, hanem inkább hátráltatja, hogy az emberek, az egyszerű emberek elhigyjék, hogy tényleg változás van. (folyt.)
1989. július 23., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- Interjú Kónya Imrével - 8. folyt.
|
Közben azt tapasztalják, hogy verbálisan nagyon sok mindent megengedett ma már. Ráadásul nem kis részben azok is másképp beszélnek, akik eddig egyértelműen úgy beszéltek, hogy beszéltek, és ez őket annyiból nem érdekli, hogy ebben ők nem tudnak résztvenni. Na most, amikor a demokrácia, az annyiszor emlegetett demokrácia csak a szólásszabadság szintjén jelenik meg az egyszerű emberek között, egyszerű emberek előtt, meg még egy formában, ami már az én ideám lassan, egyfajta törvényhozási folyamatban, ami lehet, hogy nagyon szép meg nagyon vonzó az úgynevezett jogállami törvényhozásban, ami viszont megint csak nem érdekli az embereket és közben azt tapasztalják, hogy a helyzetük egyre romlik, tehát a gazdasági helyzetük, és bőrükön érzik az életkörülmények romlását, akkor nem fognak tapsolni annak a demokráciának, hanem azt mondják, hogy mi az a demokrácia? Hát engem ez nem érdekel, hogy valaki kidumálhassa magát, meg hogy ilyen szép törvények vannak, amikor a helyzet egyre rosszabb. Csináljatok már valamit a gazdasággal Holott nagyon kemény igazság, hogy a gazdasággal semmit nem lehet csinálni, a gazdaság megjavításának és a gazdasági zuhanás megállításának is tényleg előfeltétele a politikai demokrácia. Csak demokratikus körülmények között lehet a gazdasághoz hozzányúlni, és addig minden olyan törekvés, amelyik azt mondja, hogy oldjuk meg a gazdasági problémákat, azok tulajdonképpen objektíve elterelik az igazi előrelépéstől az útat. Rossz irányba viszik, mert pótcselekvés révén a hatalom számára kibúvót engednek a legkeményebb lépések megtételétől. - És ezzel ugye elérkeztünk tulajdonképpen a mandátum problématikájához. Azt mondtad, hogy az Ellenzéki Kerekasztal eredetileg csak a demokratikus átmenet feltételeiről, az azzal összefüggő törvényekről akart tárgyalni az MSZMP-vel. Azonban kompromisszumot kötöttetek, mert az MSZMP arra késztetett benneteket, hogy gazdasági kérdésekről is vitatkozzatok, olyan gazdasági kérdésekről, amelyekről azt mondtad az előbb, hogy szinte megoldhatatlanok politikai reformok nélkül. (folyt)
1989. július 23., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Interjú Kónya Imrével - 9. folyt.
|
- Valóban kompromisszum született. Meggyőződésünk, hogy erről kellene tárgyalni azért, amit az előbb mondtam, elsődlegesen. Ellenben azt tudomásul kell venni, hogy az MSZMP-nek a saját politikai szempontjából alapvető volt, hogy a gazdasági kérdéseket is olyanként tüntesse fel, hogy azokról bizony tárgyalni kell és a saját gazdasági döntéseit, amit bizony meg kell hozni kormányzati szinten, az ellenzék közreműködésével bizonyos fokig legitimálja. - A belekompromitálásával. Hát igen, ennek a veszélye fenn áll, és ennek a veszélyét átérzi az Ellenzéki Kerekasztal, de kénytelen elfogadni épp annak érdekében, hogy az előrelépés a politikai téren meglegyen. - Mondd, Kónya Imre, mit tehet az Ellenzéki Kerekasztal annak érdekében, hogy elkerülje azt a látszatot, hogy minden úgy történik tulajdonképpen, ahogy 40 évig történt, vagyis hogy bizonyos intézmények a társadalom feje fölött intézik el a társadalom dolgait, annak megkérdezése nélkül? - Élő probléma bizonyára, egész biztos, hogy igazad van. Na most ez igazi problémává viszont azt hiszem akkor válna, hogy ha nem az lenne ezeknek a tárgyalásoknak a célja, hogy a szabad választás kereteit alakítsuk ki. Nézd, ezeket a feltételeket ki kell alakítani. Na most, ha az MSZMP egyoldalúan alakítja ki őket, a rendelkezésére álló törvényhozó apparátussal, tehát az Országgyűléssel megszavaztatja, annak lényegesen kevesebb a legitimációja mint egy ilyen tárgyalásoknak. Az egyértelmű, hogy kevesebb. Tehát az egyik kérdés az, hogy nem is lennének megfelelő szabályok, mert nyilván működnének a visszahúzó erők. Legalábbis ellentmondásos az MSZMP pozíciója az átmenet tekintetében, ezt senki nem vitathatja. Tehát tartalmilag sem lennének jók ezek az átmeneti szabályok, úgy gondoljuk. Másrészt semmiképpen nem lennének legitimek. (folyt.)
1989. július 23., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Interjú Kónya Imrével - 10. folyt.
|
- A kisebbik rossz, mert hiszen nem tudjuk, hogy ki mit képvisel, de azért nagyjából sejteni lehet, és azért erre határozottan hivatkozni szeretnék, hogy ezek azok a szervezetek, amelyek március 15-ikét, tulajdonképpen a temetéssel kapcsolatos tömegmegmozdulásokat is szervezték, és ott azért az emberek megnyilatkoztak, hogy igen is ezek mögött a szervezetek mögött komoly erő van. Tehát ők képviselnek valamit. Másrészt azt is hozzá kell tennem, ezek a politikai szervezetek az MSZMP-én túl lényegében a teljes palettát felölelik. Tehát azt mondhatjuk, hogy végül is valamennyi politikai szervezet ott tárgyal vagy az MSZMP, vagy az Ellenzéki Kerekasztal oldalán. - Ugye az Ellenzéki Kerekasztal nyolc résztvevővel indult, most csatlakozott hozzá a Kereszténydemokrata Néppárt. Viszont van több további párt is, amely szívesen csatlakoznék az Ellenzéki Kerekasztalhoz, vannak nem pártszerű csoportosulások, irányzatok, amelyek ugyancsak ide ülnének az asztal mellé. Ezeknek viszont nem engedélyezitek, hogy megtegyék ezt, csatlakozzanak. Melyek a kritériumai annak, hogy valaki tagja lehessen az Ellenzéki Kerekasztalnak? - A kritériumai fokozatosan alakultak ki, amikor megalakították az ellenzéki szervezetek ezt a Kerekasztalt, tehát amikor március 22-ikén ott a nyolc szervezet a mi bábáskodásunk mellett létrehozta, akkor azt mondtuk ki, hogy olyan szervezetek, amelyek a hatalom monopóliumában nem részesülnek és nem is kívánnak részesülni. Tehát magyarul: ellenzéki szervezetek, és nem olyanok, amelyek félig-meddig átfedések az MSZMP vezetői között, meg a saját vezetői között, tehát egyértelműen ellenzéki szervezetek, és később fokozatosan alakult ki ez is kritériumként, hogy pártszerű politikai szervezetek és továbbmegyek, olyanok tulajdonképpen, amelyek választott vezetőséggel rendelkeznek. (folyt.)
1989. július 23., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Interjú Kónya Imrével - 11. folyt.
|
Tehát, amelyek, ezt így fogalmaztuk, a szerveződésnek egy bizonyos fokát már elérték, nyilvántartott tagságuk van. Tehát gyakorlatilag lehet tudni: alapszabály, nyilvántartott tagság és bizonyos számú tag. A nyilvántartás is nagyon fontos. Tulajdonképpen nyomorúságos körülmények között dolgoznak ezek a szervezetek, és ebből az következik, hogy sokról nem is lehet tudni, hogy mi van mögötte, hogy kik is ők tulajdonképpen. Na most, egy ilyen vitatható pont van és egy olyan politikai párt van, amelyik formálisan is jelentkezett az Ellenzéki Kerekasztalnál, ez a Függetlenségi Párt, és attól eltekintve, hogy az Ellenzéki Kerekasztal minden szervezete, én is egyébként személy szerint, szimpatizálunk azzal, amit a Függetlenségi Párt megfogalmaz, és egész biztos, hogy ott lenne a helye, nem tudjuk, hogy a szerveződésnek milyen fokán állnak és ezért azt a választ adtuk nekik, hogy tartanánk a kapcsolatot, de elhalasztották az Ellenzéki Kerekasztalnál a) döntést, hogy felveszik vagy nem veszik fel, mert ez egy nagyon fontos kritériuma egyébként, hogy konszenzusnak kell lenni a felvételében. Tehát gyakorlatilag mindegyik szervezet meg tudja vétózni. Egyet kell érteni abban mindegyik szervezetnek, ha új tagot vesznek fel. - És ezzel abban a reményben köszönöm meg a beszélgetést dr. Kónya Imrének, a Független Jogász Fórum vezetőjének, hogy ellentéteket elsimító, véleményeket közös nevezőre hozó egyeztető tevékenyéségre nem lesz szükség többé az Ellenzéki Kerekasztalban, mert ők maguk is meg tudnak egyezni. +++
1989. július 23., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|