|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Bács-Kiskun megyei reformkörök felhívása
"Új programra, új működési rendre, minden szinten új és hiteles
vezetésre, új tagsági viszonyra van szükség ahhoz, hogy ez az új
szocialista párt új politikai erőként és számottevő tényezőként
jelenhessen meg a magyar nép előtt."
DLF, Csak egy szóra:
NDK - menekültek
"Kelet-Berlin csak csütörtök este, akkor azonban
annál hangosabban, cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy az NDK
Magyarországot szeptember 1-jétől nyugati országként kezeli,
legalábbis ami polgárainak utazásait illeti. Ezek a híresztelések az
NDK-ból terjedtek el, mert azok számára, akik Kelet-Berlin
politikáját ismerik, hihetőnek tüntek, minden bizonnyal jelentős
mértékben járultak hozzá a menekültáradat felduzzadásához."
|
|
|
|
|
|
|
Antall József nyilatkozata
|
--------------------------
München, 1990. június 11. (SZER, Magyar híradó) - A mikrofonnál Kasza László, jó estét kívánok kedves hallgatóink.
Gondolom nem túlzás azt mondani, hogy a magyar küldöttség szereplése a Varsói Szerződés politikai tanácsadó testületének moszkvai tanácskozásán világszerte nagy feltűnést, elismerést keltett. A magyar miniszterelnök bejelentése, hogy országunk az érintett felekkel folytatott tárgyalások után ki akar lépni a szervezetből, nemcsak bátor lépésnek, de politikai szenzációnak is számít. Csakhogy - ráncolták többen a homlokukat - miért nem szerepel a kiadott közös nyilatkozatban, és a moszkvai tudósításokban sehol sem ez a bejelentés? Mindenütt csak azt olvassuk, halljuk, hogy a magyar kormány javaslatára csupán a szerződés katonai szervezetének jellegét vizsgálják felül.
Miután az elmúlt 72 órában ezt a fontos kérdést senki nem tisztázta a nyilvánosság előtt, és mielőtt bárkiben is felmerülne az a gondolat, hogy a magyar küldöttség többet mondott a konferencia termein kívül, mint a tárgyalások alatt, megkérdeztük a kérdésben legilletékesebbet, a magyar miniszterelnököt félreértésről van-e szó, és ha igen, mi ad rá okot.
Mint már többször jelentettük, Geraszimov a szovjet külügyminisztérium szóvivője, a Varsói Szerződés politikai tanácsadó testületének tanácskozása után kijelentette, egyetlen küldöttség sem vetette fel a szervezetből való kilépés kérdését. Hogy is van ez? - kérdezte Barát Edina Antall József miniszterelnököt.
- Miniszterelnök úr, sem a közös kommünikében, sem a tudósításokban nem esett szó arról, hogy a magyar küldöttség Moszkvában beszélt volna Magyarország Varsói Szerződésből való teljes kilépéséről. Mi ennek az oka? (folyt.)
1990. június 11., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Antall nyilatkozata - 1. folyt.
|
- A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének mindig több dokumentuma születik. Az egyik dokumentum a közös nyilatkozat, mely mindig azt tartalmazza, amiben a felek egyetértenek. Ennek következtében nem kerülhetett bele a varsói paktumról szóló magyar állásfoglalás ebben az értelemben, hanem csak az, amiben a felek egyetértettek - ez az egyik része. A másik viszont, hogy a magyar küldöttség kifejtett állásfoglalását és bejelentését minden Varsói Szerződés tanácskozó testülete ülése alkalmából hivatalos dokumentumnak kell tekinteni. Tehát a magyar küldöttség az előterjesztésében bejelentette, a Varsói Szerződésből a Magyar Köztársaság ki kíván lépni. Ezt nem csak a plenáris ülésen adtuk elő azon a ponton belül, hogy a Varsói Szerződés felülvizsgálatát kívánjuk - tehát szintén a magyar küldöttség javaslatára - azt az eredeti napirendi pontot, hogy a Varsói Szerződés demokratizálása, korszerűsítése stb. a feladatunk, és hogy erről kívánunk tárgyalni. Mi ezt úgy módosítottuk, hogy az ülés tárgya: véleménycsere a Varsói Szerződés jellegének, funkciójának és szerepének felülvizsgálatáról, illetve a lehetséges gyökerek megváltoztatásáról.
- Mi volt a reakció?
- A felülvizsgálatról szóló pontot elfogadta a plenáris ülés, előtte nem fogadta el a külügyminiszteri értekezlet sem ezt, utána elfogadta a plenáris ülés, és ez az általános megállapítás, ami tulajdonképpen tartalmazza azt a lehetőséget, amit a magyar küldöttség előterjesztett. És a magyar küldöttség ismertette a magyar álláspontot. Ez ennek a rendje. A magyar álláspontnak ismertetésével bejelentettük, hogy mi a Varsói Szerződésből ki kívánunk lépni. Nem egyoldalóún proklamáció formájában, hanem tárgyalások kereetében, a többi féllel egyeztetve. Ezt egyértelműen kifejezésre juttattuk a felszólalásban, és megismételtük Gorbacsov úrral folytatott kétoldalú tárgyalás során is, amit tudomásul vettek. (folyt.)
1990. június 11., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Antall nyilatkozata - 2. folyt.
|
- A magyar fél bátor fellépésének tekinthető-e, hogy a közös nyilatkozatban szerepel a Varsói Szerződés katonai szervezetének átalakítása?
- Nem kívánom most önmagunkat minősíteni, bennünket másnak kell minősíteni. De mi ezt is bejelentettük. Ezzel egyidejűleg bejelentettük, hogy nem veszünk részt már az őszi hadgyakorlaton.
- Ezt Moszkvában is bejelentették?
- Igen, ezt Moszkvában is bejelentettük, hogy már nem veszünk részt a varsói paktum hadgyakorlatán, és mi a magyar hadsereg feletti szuverenitásunkat helyreállítjuk és helyreállítottnak tekintjük - amit tudomásul vett a szovjet fél.
Természetesen egyidejűleg javasoltuk azt, hogy állítsunk fel egy olyan kormányközi nagyköveti bizottságot, amelyik az év utolsó negyedévéig megvizsgálja azt, hogy mik azok a kérdések, amelyek a Varsói Szerződésben felülvizsgálatra szorulnak, és utána - január 1-jétől - pedig megkezdődik az intézkedési terv végrehajtása.
- Miniszterelnök Úr tárgyalt Rizskov miniszterelnökkel. Gazdasági retorziókról szó esett-e a magyar küldöttség bátor magatartása miatt?
- Ezt így nem fogalmaznám meg hogy "retorzió". Remélem, hogy nem lehet majd retorzióról beszélni. Az világos, hogy helyes magatartás - megítélésem szerint - az minig egyértelmű és határozott magatartás. Ezt mi kifejtettük Gorbacsov úrnak is, és hogy biztos lehet benne, hogy amit mi akarunk, mindig meg fogjuk mondani. Ő ezt természetesen értékelte is. Ennek következtében minekünk arra kell törekedni, hogy amikor ezt kimondjuk: bejelentettük a kilépési szándékunkat -, egyidejűleg nekünk arra is gondolni kell, hogy a bécsi fegyverzetcsökkentési tárgyalásokat nem zavarhatjuk meg konstrukciójában, nem zavarhatjuk meg a német egységre vonatkozó tárgyalásokat, a szovjet csapatok Magyarországról történő kivonulására vonatkozó tárgyalásokat, és mindazokat a kérdéseket, amik itt felmerülnek. (folyt.)
1990. június 11., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Antall nyilatkozata - 3. folyt.
|
Az indulás napján kaptam meg Bush elnök úrnak nemcsak a meghívólevelét az Egyesült Államokba, hanem egy háromoldalas levelet, amiben beszámolt a Gorbacsovval folytatott kétoldalú tárgyalásról. Nyilván nem ok nélkül küld egy amerikai elnök egy magyar miniszterelnöknek és a lengyel miniszterelnöknek - tudomásom szerint mi ketten biztonsan kaptunk - ilyen levelet. És az a célunk, hogy a lehető legkedvezőbb eredményeket érjük el.
Rizskovval folytatott tárgyalásainkon felmerült - a szovjet cspatkivonással összefüggésben - az ő anyagi igényük az itteni létesítménynekkel kapcsolatban, ami meghaladja az 50 milliárd forintot. Ez óriási összeg, amit nekünk az itthagyott objektumokért kellene fizetni, vagy a felfogásuk szerint azokért a lakásokért, amit átadnak.
- Egyéb gazdasági lépésekre lehet számítani?
- Egyébként én nem szeretném azt megfogalmazni hogy milyen lépéseket kívánnak tenni. Mi mindenesetre arra törekszünk, hogy válasszuk ketté a gazdasági kapcsolatokban azt, ami kereskedelmi- gazdasági jellegű, - beleértve a gépipari termékeink átvételét, amiben megállapodtunk, és amilyen szállításokat lemondtak. Ugyanúgy az eneergiahordozók terén a szállításaikat biztosítani kívónjuk. Itt merül még fel a dollárelszámolásra való áttérés, ami a magyar gazdaságra egy év alatt olyan terhet jelentene, amit nem visel el, hiszen ez is egymilliárd dollár fölötti összeg lenne.
- Miniszterelnök Úr benyomása alapán ki vette leginkább zokon a magyar küldöttség fellépését: Rizskov miniszterlenök, Gorbacsov elnök -, vagy esetleg a szovjet katonai vezetés? (folyt.)
1990. június 11., hétfő
|
Vissza »
|
|
- Antall nyilatkozata - 4. folyt.
|
- Én azt hiszem, hogy gyakorlott politikusoknál nagyon nehéz a "zokon vételt" megfogalmazni. Egyik sem mutatott zokon vételt. Tudomásom szerint egyes tábornokok mutattak inkább ilyet, és inkább a katonák - meg azt hiszem: ez természetes. Egyébként a tárgyalások jó légkörben folytak, és meg is állapodtunk abban, hogy folytatni fogjuk. +++
1990. június 11., hétfő
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"...a CSKP vezető szerve egy nappal korábban külön is foglalkozott a kialakult helyzettel, s hogy igen kemény figyelmeztetést küldött a követség előtt tüntetőknek: ha nem áll le azonnal a további hangulatkeltés, ha az események bárhol is élesebb fordulatot vesznek, akkor a két magyar fiatal igen súlyos büntetésre számíthat."
SZER-hallgató telefonja:
(ZENEÉRTŐ) "Jó reggelt! Szombat van, augusztus 26-a. Nagyon kérem, hogy Basilides Barna is tartsa magát ahhoz, amit előtte két perccel a Műsorismertetésben bemondtak, hogy ugyanis a napi Kalendárium 6 óra 55-kor, 7 óra 55-kor van és nem 53-kor vagy 52-kor. Gondolom, ő sem szeretné, hogy ha egy vonat 6:55-kor indul és már 6:50-kor kigördült volna a pályaudvarról, amelyikkel ő akart volna, mondjuk, elutazni. Nem tudom, hogy ennyi fegyelmet kívánni egy műsorvezetőtől olyan nagy dolog-e? Szerintem ez kötelessége lenne."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|