Rendszerváltás és az MTI

	Európa Tanács - Közép-Kelet-Európa - Kovács László (1.rész)
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti: Strasbourg, 1990. május 8. kedd (MTI-tud) - A közép-kelet-európai változások lehetővé teszik az ideológiai alapú konfrontáció kiküszöbölését és az új alapon megvalósuló példátlan együttműködés kibontakoztatását földrészünkön - hangsúlyozta Kovács László, az MSZP képviselője kedden az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének vitájában, amelynek központi témája az Európa Tanács új szerepe volt a kelet-európai változások után. Az eddigi külügyi államtitkár, aki a delegáció tagjai közötti megegyezés alapján fejtette ki a magyar álláspontot a testületben, rámutatott arra is, hogy a kommunista rendszerek bukása ugyanakkor bizonytalansággal is jár: politikai űr keletkezett, felélénkült a nacionalizmus, megnőtt az etnikai konfliktusok veszélye. Éppen a marosvásárhelyi események bizonyítják ezt - mondta. Kovács László szerint az Európa Tanács az a szervezet, amelynek megvan az erkölcsi és politikai tekintélye ahhoz, hogy felemelje szavát a kisebbségek egyéni és kollektív jogainak védelmében. Javasolta, hogy az Európa Tanács szolgáltasson keretet egy nemzetközi megfigyelő szervezet létrehozásához e jogok tiszteletben tartásának a figyelemmel követésére. A választásokból kiemelkedő új magyar kormány támaszkodhat az előző kormány külpolitikai tevékenységére, amely megbecsülésnek örvendett európai partnereinknél, ugyanakkor új belső és nemzetközi feltételekkel is számolnia kell - közölte. Az utóbbiak közül kiemelte azt, hogy már Magyarország is pluralista, demokratikusan megválasztott parlamenttel rendelkezik, mint a többi európai demokrácia, és új lépések történnek a piacgazdaság kiépítésére is. Magyarország beilleszkedése Európába immár nemcsak jámbor óhaj, hanem elérhető realitássá vált - hangoztatta. (folyt.) 1990. május 8., kedd 18:25
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Európa Tanács - Közép-Kelet-Európa - Kovács László (2.rész)
Felszólalásában a magyar képviselő külön szólt arról, hogy szükség van a helsinki folyamat intézményesítésére. A közös szándékot tükrözik az olyan tervek, mint Mihail Gorbacsov szovjet államfő európai háza, Francois Mitterrand francia elnök európai konföderációja vagy Jacques Delors-nak, az EK bizottsága elnökének koncentrikus körökre épülő elképzelése. Mindez szerinte megfelel azoknak a gondolatoknak, amelyeket az Európa Tanács már hosszú ideje hirdet. A tanácsra jelentős szerep vár ebben a folyamatban, és Magyarország határozott szándéka a mielőbbi csatlakozás ehhez a testülethez. Kovács László emlékeztetett arra, hogy Magyarország és az Európa Tanács között már 1987 óta erősödnek a kapcsolatok, s hogy Magyarország már tavaly kérte teljes jogú csatlakozását, amit az új Országgyűlés első ülésén egyhangúlag elfogadott határozat csak megerősített. Kovács László mellett még negyvennyolc képviselő szólalt fel a Közép-Kelet-Európa és az Európa Tanács kapcsolatairól rendezett egésznapos vitán, amelyet Soares Costa portugál szociáldemokrata képviselő beszámolója vezetett be. Külön-külön jellemezte mind a kilenc közép- és kelet-európai ország - Albániától a Szovjetunióig - belső fejlődését és az Európa Tanáccsal való kapcsolatait. Közölte, hogy Magyarország volt az első a térségben, ahol egy reformista kommunista párt maga valósította meg az átmenetet a pluralista parlamenti demokráciába, szabad választás alapján, és anélkül, hogy az utca bármiféle - szavai szerint - ,,forradalmi,, nyomást gyakorolt volna. Ugyancsak Magyarország volt az első, amely teljes jogú csatlakozását kérte, még tavaly november 16-án, az Európa Tanácshoz - mondta. (folyt.) 1990. május 8., kedd 18:49
Vissza »

	Europa Tanács - Közép-Kelet Európa - Kovács László (3.rész)
A beszámoló egyébként Romániáról szólva megemlíti, hogy ez az ország volt az egyetlen a térségből, amely nem képviseltette magát az ET által rendezett lisszaboni külügyminiszteri találkozón, ahol Horn Gyula külügyminiszter nyugtalanságának adott hangot az erdélyi románok és a magyar kisebbség közötti összeütközések miatt. Az előadó utalt rá, hogy a tanács miniszteri bizottsága az összes felet mérsékletre szólította fel. A keddi, igen gazdag vitában a szónokok hangsúlyozták, hogy új feladatok hárulnak a tanácsra a közép-kelet-európai változások nyomán. Egy dán képviselő, aki parlamenti küldöttséggel járt Romániában a napokban, felhívta a figyelmet az ott tapasztalható aggasztó jelenségekre, bizonytalanságra. Sok szó esett a szovjetunio-beli, a litván és lettországi fejleményekről, a német egyesítésről is. A képviselők elé terjesztett határozati javaslat egyebek közt kiemeli azt, hogy a közép-kelet-európai országoknak nyújtott segítség keretében különleges elbírálást igényel a kisebbségek védelme. Másik érdekessége a javaslatnak, hogy támogatja a nem tagállamokkal foglalkozó bizottságnak azt az elgondolását, hogy az Egyesült Államok és Kanada számára hozzon létre társult tagi státust, mivel mindkét ország részt vesz az európai együttműködési és biztonsági értekezleten. A státus az EBEE-folyamattal kapcsolatos vitákban való részvételt biztosítana az amerikai földrész két országának.+++ 1990. május 8., kedd 18:55
Vissza »