Rendszerváltás és az MTI

	Magyar-japán kereskedelmi kapcsolatok (1. rész)
1990. január 14., vasárnap - Kaifu Tosiki japán miniszterelnök magyarországi látogatása előtt a két ország közötti kapcsolatok alakulásáról érdeklődött Medvegy Magdolna, az MTI munkatársa a Kereskedelmi Minisztériumban. Kereskedelmi forgalmunk az utóbbi években kedvezően alakult, viszont nem lehetünk elégedettek a tartós együttműködési kapcsolatok terén elért eredményekkel - így summázható a tárca illetékeseinek véleménye. Japán immár három esztendeje biztosítja hazánk számára az általános vámkedvezményt (GSP), ennek köszönhetően exportunk évről évre növekszik, s tavaly mintegy 130 millió dollár volt. Kivitelünk áruszerkezete lényegében nem változott az elmúlt évek során. Az export többségét - mintegy 80 százalékát - anyagok, illetve félkésztermékek teszik ki. Ezek között a legjelentősebbek az alumínium- és acéltermékek, gyógyszeripari alapanyagok; az export kisebb hányada fogyasztási cikk, elsősorban textíliák és izzólámpák. A kivitel mintegy 8 százalékát képviselő mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek zöme szesz, paprika, libamáj, bor és toll. A közvetlen áruforgalom mellett jelentős mértékű a nagy japán kereskedőházak közreműködésével lebonyolított harmadik piacokra irányuló magyar export; ennek értéke évente megközelíti a 60 millió dollárt. Áruszerkezete a közvetlen exportéhoz hasonló. A kereskedelmi kapcsolatok erősödése, és részben a magyarországi importliberalizáció eredményeként több évi stagnálás - illetve időnként csökkenés - után az elmúlt évben a Magyarországra irányuló japán export is számottevően nőtt. Előzetes becslések szerint értéke 165 millió dollár volt. A Japánból származó magyar import túlnyomórészt gépekből és berendezésekből, illetve elektronikai alkatrészekből, vegyipari és gyógyszeripari alapanyagokból áll. A fogyasztási cikkek részaránya viszonylag alacsony, mindössze 10 százalék. Magyar és japán vállalatok között ipari kooperációk elsősorban a gyógyszergyártás területén alakultak ki, ahol jelentős kutatási és fejlesztési együttműködést sikerült a világ élvonalába tartozó nagy japán gyógyszergyárakkal létrehozni. Egyéb területeken számottevő termelési kooperációk nem alakultak ki a japán cégekkel. Az évtized elején megkezdett együttműködések - elsősorban a szórakoztató elektronikában - nem bizonyultak életképesnek. Még kevesebb eredménnyel jártak a harmadik piacokon létesítendő termelési együttműködésekre vonatkozó kezdeményezések. (folyt.köv.) 1990. január 13., szombat 22:05
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Magyar-japán kereskedelmi kapcsolatok (2. rész)
Vegyesvállalatok alapításában, magyarországi tőkeberuházásokban a japán vállalatok mind ez ideig meglehetős óvatosságot mutattak. A nyolcvanas évek elejétől ez a tartózkodás némileg oldódott, amit a meglévő közös vállalatok fémjeleznek, számuk azonban elenyésző az újonnan alakuló egyéb külföldi tőkeérdekeltségű vállalkozások között. 1979 és 1989 között mindössze öt vegyesvállalat jött létre. A folyamatban lévő tárgyalások közül az egyik legjelentősebb a Suzuki személygépkocsi-összeszerelő vegyesvállalat terve, amelyet az elképzelések szerint mintegy 140 millió dolláros japán beruházással létesítenek. A japán miniszterelnök látogatása során előreláthatólag keretszerződést írnak alá a Toyota céggel. Ennek alapján a teljes magyar mentőautóparkot lecserélik Toyota gépkocsikra. Az elképzelések szerint 1990-ben 200, 1991-ben és 1992-ben 300-300, 1993-ban és 1994-ben 250-250, összesen tehát 1300 mentőautót szállít a japán cég. A gépkocsikat hazai gyártású berendezésekkel, műszerekkel szerelik majd fel. (MTI) 1990. január 13., szombat 22:07
Vissza » A hírhez kapcsolódik »