|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Bács-Kiskun megyei reformkörök felhívása
"Új programra, új működési rendre, minden szinten új és hiteles
vezetésre, új tagsági viszonyra van szükség ahhoz, hogy ez az új
szocialista párt új politikai erőként és számottevő tényezőként
jelenhessen meg a magyar nép előtt."
DLF, Csak egy szóra:
NDK - menekültek
"Kelet-Berlin csak csütörtök este, akkor azonban
annál hangosabban, cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy az NDK
Magyarországot szeptember 1-jétől nyugati országként kezeli,
legalábbis ami polgárainak utazásait illeti. Ezek a híresztelések az
NDK-ból terjedtek el, mert azok számára, akik Kelet-Berlin
politikáját ismerik, hihetőnek tüntek, minden bizonnyal jelentős
mértékben járultak hozzá a menekültáradat felduzzadásához."
|
|
|
|
|
|
|
A Pócspetri-ügy perújítási tárgyalása (1. rész)
|
1989. december 1., péntek - A Fővárosi Bíróságon dr. Strausz János tanácsa pénteken megkezdte a ,,pócspetri rendőrgyilkosság,, néven ismertté vált ügyben a perújítási tárgyalást. A bíróság a Legfőbb Ügyészség indítványára látott hozzá a 41 évvel ezelőtt elítélt 23 személy közül Asztalos János és hat vádlott-társa ügyének újbóli tárgyalásához.
Mint az a korábbi híradásokból ismeretes: a Budapesti Büntetőtörvényszék - mint rögtönítélő bíróság -, illetőleg a Budapesti Népbíróság 1948-ban megállapította, hogy a Szabolcs-Szatmár megyei Pócspetri plébánosa, Asztalos János agitációba fogott az iskolák tervezett államosítása ellen. Június 3-án este - amint azt a korabeli bírósági jegyzőkönyvek tanúsítják -, a felizgatott tömeg egy része valóban fel volt fegyverkezve a községházát közrefogva az államosítás ellen tüntetett és megkísérelt betörni a tanácsterembe. Ezt az akciót a bejáratnál két rendőr megakadályozta. Időközben a községháza udvarára érkezett Asztalos János, és az első bírósági jegyzőkönyv szerint ,,azt terjesztette,,, hogy a rendőrök őt és a jegyzőt el akarják vinni, és ezt mindenképpen akadályozzák meg. A hangulat egyre feszültebb lett. A főjegyző az egyik kijáraton el akart távozni, ahol két rendőr állt. A tömeg úgy vélte, hogy a rendőrök őt el akarják vinni, ezért hangos tiltakozásba kezdett és a kijárat felé tódult. Ekkor Takács Gábor rendőr riasztólövést adott le. Királyfalvi (Kremper) Miklós - aki látta, hogy a rendőr a fegyverét csőre tölti - nekiugrott, kitépte kezéből a fegyvert, majd mellkason lőtte. A rendőr a helyszínen meghalt. Az eset után a bíróságok Asztalos Jánost szándékos emberölés bűntettében való felbujtói bűnrészesség miatt halálra ítélték, Királyfalvi Miklós ugyanezt a büntetést kapta, szándékos emberölés bűntette miatt. A köztársasági elnök a katolikus pap halálbüntetését életfogytig tartó fegyházbüntetésra változtatta, amit az Elnöki Tanács 1956 szeptemberében 15 évi börtönbüntetésre szállított le. (folyty.köv.)
1989. december 1., péntek 17:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Pócspetri-ügy perújítási tárgyalása (2. rész)
|
Az elítélt kérelmére az Elnöki Tanács 1988. szeptember 30-án mentesítette Asztalos Jánost, a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. Királyfalvi Miklóst 1948. június 11-én kivégezték. A korábbi bírósági határozatok ismertetése után dr. Strausz János elmondta, hogy a legfőbb ügyészség perújítási nyomozást is lefolytatott, ami új tényeket hozott a felszínre. A feltárt bizonyítékok kétségessé teszik Királyfalvi Miklósnak az 1948 évi tárgyaláson tett beismerő vallomását, amelyre annak idején bűnösségét alapozták. A fegyverszakértői vélemény, hiteles bizonyítékként, ugyancsak nem fogadható el. Törvénysértő volt Asztalos János bűnösségének megállapítása a felbujtóként elkövetett szándékos emberölés bűntettében. A plébános ugyan agitált az egyházi iskolák államosítása ellen. Az első tárgyalási napra a terheltek közül Asztalos János és Belicza Gyula megjelent, Orosz János és Kusnyér János nem. A bíró kérdésére Asztalos János elmondta: összesen 8 és fél évet töltött börtönben, elmondása szerint végig az Andrássy út 60-ban őrizték. Az ügyészségi vizsgálat során nem, a mostani tárgyaláson viszont elmondta, hogy a rendőrség a pócspetri gyilkosság után folytatott nyomozás alkalmával megkínozta, és ilyen eljárásban része volt a börtönben is. Elmondta azt is, hogy - bár ő maga azokban a percekben nem volt a gyilkosság helyszínén, amikor a fegyver eldördült - mégis állítja, hogy, nem történt gyilkosság. Szerinte a rendőr szét akarta oszlatni a tömeget, egyszer a levegőbe lőtt, ám ezzel a tömeget nem félemlítette meg; ezután hadonászni kezdett a puskával, aminek tusa az épület kőkarzatára ütődött és így sült el. Belicza Gyula vallomásában azt állította, hogy gy az emberek nem voltak kapával, kaszával, villával felszerelkezve. A tárgyalást december 5-én folytatják. (MTI)
1989. december 1., péntek 17:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"...a CSKP vezető szerve egy nappal korábban külön is foglalkozott a kialakult helyzettel, s hogy igen kemény figyelmeztetést küldött a követség előtt tüntetőknek: ha nem áll le azonnal a további hangulatkeltés, ha az események bárhol is élesebb fordulatot vesznek, akkor a két magyar fiatal igen súlyos büntetésre számíthat."
SZER-hallgató telefonja:
(ZENEÉRTŐ) "Jó reggelt! Szombat van, augusztus 26-a. Nagyon kérem, hogy Basilides Barna is tartsa magát ahhoz, amit előtte két perccel a Műsorismertetésben bemondtak, hogy ugyanis a napi Kalendárium 6 óra 55-kor, 7 óra 55-kor van és nem 53-kor vagy 52-kor. Gondolom, ő sem szeretné, hogy ha egy vonat 6:55-kor indul és már 6:50-kor kigördült volna a pályaudvarról, amelyikkel ő akart volna, mondjuk, elutazni. Nem tudom, hogy ennyi fegyelmet kívánni egy műsorvezetőtől olyan nagy dolog-e? Szerintem ez kötelessége lenne."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|