|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Bács-Kiskun megyei reformkörök felhívása
"Új programra, új működési rendre, minden szinten új és hiteles
vezetésre, új tagsági viszonyra van szükség ahhoz, hogy ez az új
szocialista párt új politikai erőként és számottevő tényezőként
jelenhessen meg a magyar nép előtt."
DLF, Csak egy szóra:
NDK - menekültek
"Kelet-Berlin csak csütörtök este, akkor azonban
annál hangosabban, cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy az NDK
Magyarországot szeptember 1-jétől nyugati országként kezeli,
legalábbis ami polgárainak utazásait illeti. Ezek a híresztelések az
NDK-ból terjedtek el, mert azok számára, akik Kelet-Berlin
politikáját ismerik, hihetőnek tüntek, minden bizonnyal jelentős
mértékben járultak hozzá a menekültáradat felduzzadásához."
|
|
|
|
|
|
|
Horn Gyula nemzetközi sajtóértekezlete Strasbourg-ban (1. rész)
|
Baracs Dénes, az MTI kiküldött tudósítója jelenti:
Strasbourg, 1989. november 16. csütörtök (MTI-tud) - Hat vagy kilenc hónap múlva, tehát még 1990-ben az Európa Tanács teljes jogú tagjává válhat véleményem szerint a Magyar Köztársaság - mondotta a csütörtöki csatlakozási kérelem teljesítésének várható időtartamát tudakoló egyik kérdésre válaszolva a strasbourg-i tárgyalásai befejeztével adott sajtóértekezleten Horn Gyula magyar külügyminiszter. Előzőleg elmondotta, hogy a miniszteri tanácsban rendkívül pozitívan fogadták a magyar csatlakozási kérelmet, többen méltatták a magyarországi változásokat és úgy ítélték meg, hogy igen gyors folyamat eredményeként lehet tagja a tanácsnak Magyarország.
Az MTI tudósítójának azzal a kérdésével kapcsolatban, hogy mennyiben járul hozzá az Európa Tanácshoz való csatlakozás a hazai folyamatok visszafordíthatatlanná tételéhez - amire Németh Miklós üzenetében történik utalás - Horn Gyula kifejtette: a nyugat-európai integrációs szervezetekben való tagsági viszony, illetve a velük kötött két- és többoldalú egyezmények azt jelentik, hogy Magyarország számára egyezményes oldalról biztosított a gazdaságilag és politikailag fejlett országokkal való együttműködés tartóssága. Másfelől egy-egy ilyen integrációs szervezettel való együttműködés a majdani még szorosabb kapcsolat, a megállapodások, nem csupán új jogokat és lehetőségeket tárnak fel, hanem egyúttal kötelezettségeket is rónak a Magyar Köztársaságra. Olyan jogi, nemzetközi-politikai, emberi jogi, gazdasági kötelezettségeket, amelyek felgyorsíthatják a Magyarországi átalakulás folyamatát, olyannyira, hogy azok ténylegesen visszafordíthatatlanná válnak - mondotta a magyar külügyminiszter. Nyugati tudósítók több kérdést tettek fel az átalakulás kockázataival kapcsolatban. A magyar diplomácia vezetője kifejtette, hogy elsősorban a gazdasági problémákat, az általuk támasztott feszültséget tartja veszélyesnek, ugyanis a politikai rendszer átalakítása gyorsabban megvalósítható. A szükséges gazdasági változások viszont egyes rétegek helyzetét tovább nehezítik. Ezzel kapcsolatban nagyra értékelte az Európai Közösségek, az EFTA, az Egyesült Államok magatartását, amely arról tanúskodik, hogy felismerik ezt a veszélyt, széles körű javaslatokat tesznek a nyugat- és a középkelet-európai országok közötti gazdasági együttműködésre vonatkozólag. (folyt.)
1989. november 16., csütörtök 19:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Horn Gyula nemzetközi sajtóértekezlete Strasbourg-ban (2. rész)
|
Az Európa Tanácshoz való csatlakozási kérelem és az Európai Gazdasági Közösséghez való közeledés összefüggéseit firtató kérdésre válaszolva Horn Gyula rámutatott: ha nincs is közvetlen összefüggés a kettő között, a tanácshoz való csatlakozás jó alapot teremthet ahhoz, hogy Magyarország a nem túl távoli jövőben szoros együttműködést folytasson a közösséggel, illetve tagjává válhasson. Mindaz, ami a pluralizmus, a demokrácia, a jogállamiság terén végbemegy ma Magyarországon, megfelel az Európai Közösségeket vezérlő politikai elveknek. Mennyiben lehet akadálya Magyarország Varsói Szerződésbeli tagsága az Európa Tanácshoz való csatlakozásnak, felmerült-e ez a kérdés - kérdezte egy tudósító. Ez így nem merült fel. Szerintem - mondotta Horn - a Varsói Szerződésben való tagságunk nem zárja ki, hogy részesei legyünk az Európa Tanácsnak, amelyben nem csak NATO-országok, de semleges államok is vannak. VSZ-tagságunkat meg akarjuk őrizni, nem akarjuk kétségessé tenni a szövetséghez való tartozásunkat, hiszen ez a magyarországi változások stabilitásának egyik igen fontos feltétele. A távlatokban egyszer, amikor a két szövetségi rendszer feloszlik - és ez a folyamat gyorsuló ütemben végbemehet - akkor meggyőződésem szerint el fogjuk érni a semlegességet, de ez ma nincs napirenden. Számunkra az a lényeges, hogy a Magyar Köztársaság mint a Varsói Szerződés tagja, maximális szuverenitást élvezzen kül- és belpolitikai tevékenységében. Ez a szuverenitás megvan, amit jól érzékeltet, hogy csatlakozni kívánunk az Európa Tanácshoz - fejtette ki a magyar külügyminiszter. Horn Gyula üdvözölte és összeurópai jelentőségűnek nevezte a 12-ek szombati párizsi csúcsmegbeszélését, mivel annak célja a 12-ek politikájának összehangolása a középkelet-európai változásokkal kapcsolatban. A magyar külügyminisztert megkérdezték, hogyan látja a német újraegyesítés lehetőségét. Horn válaszában először rámutatott az NDK-ban végbemenő változások nagy jelentőségére, az egész európai helyzet, a kelet-nyugati viszony és főleg Közép- és Kelet-Európa, illetve Nyugat-Európa közeledésére vonatkozólag. Megítélésem szerint - folytatta - az újraegyesítés nincs napirenden, ami nem jelenti azt, hogy ki kell zárni a lehetőségét is. A mai európai változásokra, az államok között kialakult kölcsönös függőségre és egymásrautaltságra utalva hangsúlyozta, hogy figyelembe kell venni a két világháború után kialakult realitásokat. (folyt.)
1989. november 16., csütörtök 19:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Horn Gyula nemzetközi sajtóértekezlete Strasbourg-ban (3. rész)
|
Rendkívül fontosnak nevezte a kialakult határok tiszteletben tartását, sérthetetlenségük garantálását. Az újraegyesítés egyik előfeltétele a német békeszerződés megkötése, és ennek kapcsán az NSZK-ban, illetve az NDK-ban állomásozó külföldi csapatok kivonása. Idetartozik az is, hogy az NSZK az Európai Közösségek tagja, az NDK a KGST-é, tehát az újraegyesítéssel kapcsolatban a két német állam nemzetközi gazdasági státusát is tisztázni kell majd. Kiemelte annak fontosságát, hogy az NDK-ban az átalakulási folyamatban nem a szélsőséges elemek adják meg a hangot, hanem a józan törekvések, s ez azt jelenti, hogy az NDK nemzetközi kapcsolatai a jövőben a nemzetközi civilizáció normái szerint fognak alakulni. Ez talán a legfontosabb. Számunkra ez azért is fontos, hogy KözépKelet-Európában és az NDK-ban az átalakulás közepette meg lehessen őrizni a stabilitást, aminek a kulcskérdése a gazdasági stabilitás - fejtette ki a magyar külügyminiszter. Egy kérdésre válaszolva, amely a General Electric magyarországi szerződéseire vonatkozott, azt hangsúlyozta: a magyar gazdasági fejlődés szempontjából igen fontos, hogy ne csak vegyes vállalatok és részvénytársaságok alakuljanak, hanem a fejlett tőkés vállalatok teljes tulajdoni jogosítvánnyal vegyenek részt a magyar reformokban. A Tungsram és a General Electric ennek jegyében kötött szerződést és más hasonló szerződések is létrejöttek és készülőben vannak NSZK-beli és egyéb vállalatokkal. Ha majd több száz ilyen kapcsolat alakul ki, az igen nagy és pozitív hatással lesz a magyar gazdaságra - mondotta. +++
1989. november 16., csütörtök 19:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"...a CSKP vezető szerve egy nappal korábban külön is foglalkozott a kialakult helyzettel, s hogy igen kemény figyelmeztetést küldött a követség előtt tüntetőknek: ha nem áll le azonnal a további hangulatkeltés, ha az események bárhol is élesebb fordulatot vesznek, akkor a két magyar fiatal igen súlyos büntetésre számíthat."
SZER-hallgató telefonja:
(ZENEÉRTŐ) "Jó reggelt! Szombat van, augusztus 26-a. Nagyon kérem, hogy Basilides Barna is tartsa magát ahhoz, amit előtte két perccel a Műsorismertetésben bemondtak, hogy ugyanis a napi Kalendárium 6 óra 55-kor, 7 óra 55-kor van és nem 53-kor vagy 52-kor. Gondolom, ő sem szeretné, hogy ha egy vonat 6:55-kor indul és már 6:50-kor kigördült volna a pályaudvarról, amelyikkel ő akart volna, mondjuk, elutazni. Nem tudom, hogy ennyi fegyelmet kívánni egy műsorvezetőtől olyan nagy dolog-e? Szerintem ez kötelessége lenne."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|