Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › augusztus 26.
1989  1990
1989. június
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
1989. július
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Bács-Kiskun megyei reformkörök felhívása

"Új programra, új működési rendre, minden szinten új és hiteles vezetésre, új tagsági viszonyra van szükség ahhoz, hogy ez az új szocialista párt új politikai erőként és számottevő tényezőként jelenhessen meg a magyar nép előtt."
DLF, Csak egy szóra:

NDK - menekültek

"Kelet-Berlin csak csütörtök este, akkor azonban annál hangosabban, cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy az NDK Magyarországot szeptember 1-jétől nyugati országként kezeli, legalábbis ami polgárainak utazásait illeti. Ezek a híresztelések az NDK-ból terjedtek el, mert azok számára, akik Kelet-Berlin politikáját ismerik, hihetőnek tüntek, minden bizonnyal jelentős mértékben járultak hozzá a menekültáradat felduzzadásához."

Az MSZP Elnökségének ülése (1. rész)

1989. november 10., péntek - A közelgő népszavazásra készülve a Magyar Szocialista Párt Elnöksége megerősíti azt az álláspontját, miszerint a Magyar Köztársaság elnökét még az általános választások előtt a népnek közvetlenül kell megválasztania. A népszavazásra bocsátott többi kérdésben az MSZP az Országgyűlés döntéséhez tartja magát. A többi között ebben állapodtak meg az MSZP elnökségének pénteki ülésén, amelynek döntéseiről Vastagh Pál, Kósa Ferenc, Lakos László, az elnökség tagjai és Tóth András, az országos iroda vezetője tájékoztatta a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőit.

Vastagh Pál elmondta, hogy a november 26-ára kitűzött
népszavazást az MSZP tagjai általában kritikusan fogadták, számos
észrevétel hangzott el az SZDSZ kezdeményezésével kapcsolatban.
Kifogásolták például, hogy az aláírások mintegy 40-50 százaléka nem
volt hitelesíthető, bár így is összegyűlt a népszavazás
elrendeléséhez szükséges számú aláírás. Szóvá tették azt is, hogy a
referendum rengeteg pénzt emészt fel. Mindazonáltal az MSZP
Elnöksége nem buzdítja tagjait a népszavazás bojkottjára, azt
szeretné azonban, ha a köztársasági elnök megválasztására az
országgyűlési választások előtt kerülne sor.

    Kósa Ferenc arról tájékoztatta az újságírókat, hogy az elnökség
pénteki tanácskozásán napirendre került a nyilvánosság jelenének és
jövőjének kérdése is. Az elnökség ezzel kapcsolatban egyelőre csak
elvi álláspontját fogalmazta meg, a konkrét javaslatokat várhatóan
jövő szerdai ülésén dolgozza ki. Az elnökség a most megfogalmazott
alapelvek szerint arra törekszik, hogy a korábban az állampárt
irányítása alatt álló, a pártállam hatalmi centrumának közvetlenül
alárendelt nyilvánosság-médiák önállóságát megerősítsék, biztosítsák
gyámkodástól mentes, demokratikus működésüket. Az elnökség azon az
állásponton van, hogy a nyilvánosság központi orgánumait
áttekinthető, ellenőrizhető társadalmi felügyelet alá kell helyezni.
Olyan felügyeleti rendszer kialakítása a cél, amely az egész nemzet,
a társadalom általános érdekeit figyelembe veszi, s kizárja, hogy
bármely párt kisajátítsa a sajtót.

    Tóth András egy, a pártvagyon körül kialakult vitáról számolt
be. Elmondta, hogy november 3-án az MSZP vezetősége levelet kapott a
Ribánszki-féle MSZMP-szerveződéstől. Ebben felszólítják az MSZP-t,
hogy kezdjen tárgyalásokat az MSZMP-vel a ,,rendezetlen vagyoni
kérdésekről,,. (folyt.köv.)


1989. november 10., péntek 18:52


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MSZP Elnökségének ülése (2. rész)

Ribánszkiék ugyanis úgy vélik, hogy az MSZMP egyik jogutódjaként
jogosultak a vagyon egy részére. Az elnökség ezzel szemben úgy
határozott, hogy vagyonjogi kérdésekről nem kíván tárgyalásokba
bocsátkozni egyik párttal sem; e kérdésekben a törvényes
előírásokhoz, illetve a Minisztertanács rendeleteihez tartja magát a
párt. Ennek megfelelően, a kormány rendelkezése értelmében,
mindazoknak az ingatlanoknak a kezelői jogát, amelyek nem
feltétlenül szükségesek a szocialista párt működéséhez, az MSZP
visszaadja az államnak. Így például döntés született arról, hogy az
elnökség felkéri a párt budapesti szervezetét: a VII., a VIII. és a
XIV. kerületi pártszékházat adja át a Fővárosi Ingatlankezelő
Vállalatnak.

    Ami a Ribánszki-csoport felvetését illeti, Tóth András úgy
vélte: az MSZMP néven működő szervezetnek is joga van arra, hogy az
államnak visszaadott ingatlanokból igényeljen a működéséhez
szükséges mértékben. Ezt az igényt azonban az illetékes
kormánybiztosnál kell bejelenteni, nem pedig az MSZP-nél. Az
országos elnökség egyébként úgy véli, hogy a meddő jogi viták
helyett a pártoknak programjaik kimunkálására kellene fordítaniuk a
figyelmet. Az MTI kérdésére válaszolva Tóth András elmondta azt is,
hogy Ribánszki Róbert - bár konkrét összegekről, vagyontárgyakról
nem esik szó a levélben - a taglétszám arányában kívánná megosztani
az egykori MSZMP vagyonát. Az MSZP viszont abból indul ki, hogy a
kongresszuson a küldöttek a szocialista pártot jelölték meg az MSZMP
jogutódjaként, így más csoportosulásoknak közvetlenül nem jár a
vagyonból.

    Lakos László arról számolt be, hogy formálódik az MSZP
agrárprogramja. Ennek kimunkálásában a párt az ország
kiegyensúlyozott, jó színvonalú élelmiszerellátásának meghatározó
jelentőségét tartja szem előtt. Az átfogó program főbb elemei közé
tartozik a tulajdonreform, amelynek célja, hogy értéke, piaca,
valódi gazdája legyen a földnek. A program fontos része a
szövetkezeti mozgalom nemzetközi elveinek visszaállítása, a reális
megmérettetést szolgáló árpolitika kialakítása, a mezőgazdaság
teljesítményeiből kiinduló adórendszer kimunkálása, egy átfogó
településfejlesztési rendszer kidolgozása - összességében egy
vállalkozásbarát agrárpolitika megteremtése.

    Az újságírók kérdéseire válaszolva az MSZP vezetői közölték,
hogy a pártnak jelenleg mintegy 30-35 ezres tagsága van. Pontos
adatokkal azonban egyelőre nem rendelkeznek, precíz létszámkimutatás
csak az alapszervezetek kiépülése után lesz. (folyt.köv.)


1989. november 10., péntek 18:55


Vissza »


Az MSZP Elnökségének ülése (3. rész)

Annyi azonban máris megállapítható, hogy lezárult a pártszervezés
kezdeti ,,stabilizációs,, szakasza, s lassú növekedés tapasztalható
a taglétszámban. A párt vezetőinek most a szívós, napi
szervezőmunkára kell koncentrálniuk.

    Bár az elnökség pénteki ülésén a belpolitikai helyzet alakulása
állt a tanácskozás középpontjában, a nemzetközi élet szenzációszámba
menő hírei is eljutottak a párt vezető testületéhez. Így például az
elnökség nagy rokonszenvvel fogadta az NDK-ból érkező híreket. Kósa
Ferenc ennek kapcsán nem tagadta, hogy az elmúlt hónapokban a magyar
reformereket aggasztotta a keletnémet vezetők ,,érzéketlensége,,.
Most, a viharos gyorsasággal kibontakozó demokratizálódás láttán a
testület úgy véli: mindaz, ami ma Kelet-Európában történik, egy
átfogó reformfolyamat része. Az elnökség azt reméli, hogy ezek az új
fejlemények az egész térség demokratikus átalakulását biztosítani
tudják. Hozzáfűzte azt is, hogy az MSZP elnöksége a lehető
leghamarabb szeretné felvenni a kapcsolatot az NDK
reformpolitikusaival. (MTI)


1989. november 10., péntek 18:57


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem, láttam, győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak

"...a CSKP vezető szerve egy nappal korábban külön is foglalkozott a kialakult helyzettel, s hogy igen kemény figyelmeztetést küldött a követség előtt tüntetőknek: ha nem áll le azonnal a további hangulatkeltés, ha az események bárhol is élesebb fordulatot vesznek, akkor a két magyar fiatal igen súlyos büntetésre számíthat."
SZER-hallgató telefonja:

(ZENEÉRTŐ) "Jó reggelt! Szombat van, augusztus 26-a. Nagyon kérem, hogy Basilides Barna is tartsa magát ahhoz, amit előtte két perccel a Műsorismertetésben bemondtak, hogy ugyanis a napi Kalendárium 6 óra 55-kor, 7 óra 55-kor van és nem 53-kor vagy 52-kor. Gondolom, ő sem szeretné, hogy ha egy vonat 6:55-kor indul és már 6:50-kor kigördült volna a pályaudvarról, amelyikkel ő akart volna, mondjuk, elutazni. Nem tudom, hogy ennyi fegyelmet kívánni egy műsorvezetőtől olyan nagy dolog-e? Szerintem ez kötelessége lenne."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD