|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Bács-Kiskun megyei reformkörök felhívása
"Új programra, új működési rendre, minden szinten új és hiteles
vezetésre, új tagsági viszonyra van szükség ahhoz, hogy ez az új
szocialista párt új politikai erőként és számottevő tényezőként
jelenhessen meg a magyar nép előtt."
DLF, Csak egy szóra:
NDK - menekültek
"Kelet-Berlin csak csütörtök este, akkor azonban
annál hangosabban, cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy az NDK
Magyarországot szeptember 1-jétől nyugati országként kezeli,
legalábbis ami polgárainak utazásait illeti. Ezek a híresztelések az
NDK-ból terjedtek el, mert azok számára, akik Kelet-Berlin
politikáját ismerik, hihetőnek tüntek, minden bizonnyal jelentős
mértékben járultak hozzá a menekültáradat felduzzadásához."
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZP Elnökségének ülése (1. rész)
|
1989. november 10., péntek - A közelgő népszavazásra készülve a Magyar Szocialista Párt Elnöksége megerősíti azt az álláspontját, miszerint a Magyar Köztársaság elnökét még az általános választások előtt a népnek közvetlenül kell megválasztania. A népszavazásra bocsátott többi kérdésben az MSZP az Országgyűlés döntéséhez tartja magát. A többi között ebben állapodtak meg az MSZP elnökségének pénteki ülésén, amelynek döntéseiről Vastagh Pál, Kósa Ferenc, Lakos László, az elnökség tagjai és Tóth András, az országos iroda vezetője tájékoztatta a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőit.
Vastagh Pál elmondta, hogy a november 26-ára kitűzött népszavazást az MSZP tagjai általában kritikusan fogadták, számos észrevétel hangzott el az SZDSZ kezdeményezésével kapcsolatban. Kifogásolták például, hogy az aláírások mintegy 40-50 százaléka nem volt hitelesíthető, bár így is összegyűlt a népszavazás elrendeléséhez szükséges számú aláírás. Szóvá tették azt is, hogy a referendum rengeteg pénzt emészt fel. Mindazonáltal az MSZP Elnöksége nem buzdítja tagjait a népszavazás bojkottjára, azt szeretné azonban, ha a köztársasági elnök megválasztására az országgyűlési választások előtt kerülne sor. Kósa Ferenc arról tájékoztatta az újságírókat, hogy az elnökség pénteki tanácskozásán napirendre került a nyilvánosság jelenének és jövőjének kérdése is. Az elnökség ezzel kapcsolatban egyelőre csak elvi álláspontját fogalmazta meg, a konkrét javaslatokat várhatóan jövő szerdai ülésén dolgozza ki. Az elnökség a most megfogalmazott alapelvek szerint arra törekszik, hogy a korábban az állampárt irányítása alatt álló, a pártállam hatalmi centrumának közvetlenül alárendelt nyilvánosság-médiák önállóságát megerősítsék, biztosítsák gyámkodástól mentes, demokratikus működésüket. Az elnökség azon az állásponton van, hogy a nyilvánosság központi orgánumait áttekinthető, ellenőrizhető társadalmi felügyelet alá kell helyezni. Olyan felügyeleti rendszer kialakítása a cél, amely az egész nemzet, a társadalom általános érdekeit figyelembe veszi, s kizárja, hogy bármely párt kisajátítsa a sajtót. Tóth András egy, a pártvagyon körül kialakult vitáról számolt be. Elmondta, hogy november 3-án az MSZP vezetősége levelet kapott a Ribánszki-féle MSZMP-szerveződéstől. Ebben felszólítják az MSZP-t, hogy kezdjen tárgyalásokat az MSZMP-vel a ,,rendezetlen vagyoni kérdésekről,,. (folyt.köv.)
1989. november 10., péntek 18:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZP Elnökségének ülése (2. rész)
|
Ribánszkiék ugyanis úgy vélik, hogy az MSZMP egyik jogutódjaként jogosultak a vagyon egy részére. Az elnökség ezzel szemben úgy határozott, hogy vagyonjogi kérdésekről nem kíván tárgyalásokba bocsátkozni egyik párttal sem; e kérdésekben a törvényes előírásokhoz, illetve a Minisztertanács rendeleteihez tartja magát a párt. Ennek megfelelően, a kormány rendelkezése értelmében, mindazoknak az ingatlanoknak a kezelői jogát, amelyek nem feltétlenül szükségesek a szocialista párt működéséhez, az MSZP visszaadja az államnak. Így például döntés született arról, hogy az elnökség felkéri a párt budapesti szervezetét: a VII., a VIII. és a XIV. kerületi pártszékházat adja át a Fővárosi Ingatlankezelő Vállalatnak. Ami a Ribánszki-csoport felvetését illeti, Tóth András úgy vélte: az MSZMP néven működő szervezetnek is joga van arra, hogy az államnak visszaadott ingatlanokból igényeljen a működéséhez szükséges mértékben. Ezt az igényt azonban az illetékes kormánybiztosnál kell bejelenteni, nem pedig az MSZP-nél. Az országos elnökség egyébként úgy véli, hogy a meddő jogi viták helyett a pártoknak programjaik kimunkálására kellene fordítaniuk a figyelmet. Az MTI kérdésére válaszolva Tóth András elmondta azt is, hogy Ribánszki Róbert - bár konkrét összegekről, vagyontárgyakról nem esik szó a levélben - a taglétszám arányában kívánná megosztani az egykori MSZMP vagyonát. Az MSZP viszont abból indul ki, hogy a kongresszuson a küldöttek a szocialista pártot jelölték meg az MSZMP jogutódjaként, így más csoportosulásoknak közvetlenül nem jár a vagyonból. Lakos László arról számolt be, hogy formálódik az MSZP agrárprogramja. Ennek kimunkálásában a párt az ország kiegyensúlyozott, jó színvonalú élelmiszerellátásának meghatározó jelentőségét tartja szem előtt. Az átfogó program főbb elemei közé tartozik a tulajdonreform, amelynek célja, hogy értéke, piaca, valódi gazdája legyen a földnek. A program fontos része a szövetkezeti mozgalom nemzetközi elveinek visszaállítása, a reális megmérettetést szolgáló árpolitika kialakítása, a mezőgazdaság teljesítményeiből kiinduló adórendszer kimunkálása, egy átfogó településfejlesztési rendszer kidolgozása - összességében egy vállalkozásbarát agrárpolitika megteremtése. Az újságírók kérdéseire válaszolva az MSZP vezetői közölték, hogy a pártnak jelenleg mintegy 30-35 ezres tagsága van. Pontos adatokkal azonban egyelőre nem rendelkeznek, precíz létszámkimutatás csak az alapszervezetek kiépülése után lesz. (folyt.köv.)
1989. november 10., péntek 18:55
|
Vissza »
|
|
Az MSZP Elnökségének ülése (3. rész)
|
Annyi azonban máris megállapítható, hogy lezárult a pártszervezés kezdeti ,,stabilizációs,, szakasza, s lassú növekedés tapasztalható a taglétszámban. A párt vezetőinek most a szívós, napi szervezőmunkára kell koncentrálniuk. Bár az elnökség pénteki ülésén a belpolitikai helyzet alakulása állt a tanácskozás középpontjában, a nemzetközi élet szenzációszámba menő hírei is eljutottak a párt vezető testületéhez. Így például az elnökség nagy rokonszenvvel fogadta az NDK-ból érkező híreket. Kósa Ferenc ennek kapcsán nem tagadta, hogy az elmúlt hónapokban a magyar reformereket aggasztotta a keletnémet vezetők ,,érzéketlensége,,. Most, a viharos gyorsasággal kibontakozó demokratizálódás láttán a testület úgy véli: mindaz, ami ma Kelet-Európában történik, egy átfogó reformfolyamat része. Az elnökség azt reméli, hogy ezek az új fejlemények az egész térség demokratikus átalakulását biztosítani tudják. Hozzáfűzte azt is, hogy az MSZP elnöksége a lehető leghamarabb szeretné felvenni a kapcsolatot az NDK reformpolitikusaival. (MTI)
1989. november 10., péntek 18:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"...a CSKP vezető szerve egy nappal korábban külön is foglalkozott a kialakult helyzettel, s hogy igen kemény figyelmeztetést küldött a követség előtt tüntetőknek: ha nem áll le azonnal a további hangulatkeltés, ha az események bárhol is élesebb fordulatot vesznek, akkor a két magyar fiatal igen súlyos büntetésre számíthat."
SZER-hallgató telefonja:
(ZENEÉRTŐ) "Jó reggelt! Szombat van, augusztus 26-a. Nagyon kérem, hogy Basilides Barna is tartsa magát ahhoz, amit előtte két perccel a Műsorismertetésben bemondtak, hogy ugyanis a napi Kalendárium 6 óra 55-kor, 7 óra 55-kor van és nem 53-kor vagy 52-kor. Gondolom, ő sem szeretné, hogy ha egy vonat 6:55-kor indul és már 6:50-kor kigördült volna a pályaudvarról, amelyikkel ő akart volna, mondjuk, elutazni. Nem tudom, hogy ennyi fegyelmet kívánni egy műsorvezetőtől olyan nagy dolog-e? Szerintem ez kötelessége lenne."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|