|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Bács-Kiskun megyei reformkörök felhívása
"Új programra, új működési rendre, minden szinten új és hiteles
vezetésre, új tagsági viszonyra van szükség ahhoz, hogy ez az új
szocialista párt új politikai erőként és számottevő tényezőként
jelenhessen meg a magyar nép előtt."
DLF, Csak egy szóra:
NDK - menekültek
"Kelet-Berlin csak csütörtök este, akkor azonban
annál hangosabban, cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy az NDK
Magyarországot szeptember 1-jétől nyugati országként kezeli,
legalábbis ami polgárainak utazásait illeti. Ezek a híresztelések az
NDK-ból terjedtek el, mert azok számára, akik Kelet-Berlin
politikáját ismerik, hihetőnek tüntek, minden bizonnyal jelentős
mértékben járultak hozzá a menekültáradat felduzzadásához."
|
|
|
|
|
|
|
Kommentár a parlament munkájáról
|
München, 1989. szeptember 27. (SZER, Magyar híradó) - Hamburger Mihály kommentárja azt igyekszik felderíteni, vajon milyen rugók mozgatják a képviselők többségét, azaz a kommunista párt tagjait, és ez most miben mutatkozott meg. - A parlament, a kormány, sőt még a parlament csekélyszámú ellenzéki képviselője is mind-mind önmagukat ünneplik. A kormány hivatalos lapja, a Magyar Hírlap történelmi ülésszakról vezércikkezik. Az ellenzéki képviselők szerint velük a rég eltemetett demokrácia jutott vissza a parlamentbe. Németh Miklós miniszterelnök pedig az MTI munkatársának kijelentette: a kormány és a parlament együttműködésében helyreállt a parlamentális demokrácia. Vajon igazolja-e ezt a derülátást a parlament ülésének első két napja? Tényleg visszaszerzi-e a parlament az ország bizalmát? A kérdések megválaszolásához talán elég Németh Miklós megnyitóbeszédére és a kérdések megtárgyalásának időzítésére vetni egy pillantást. Németh Miklós leszögezte: hiba volt, hogy a kormány és a parlament olyan kérdések megtárgyalását engedte át az MSZMP-nek és a kerekasztal többi résztvevőjének, amelyek az ő hatáskörébe tartoznak. A megtárgyalandó kérdések sorrendjének az összeállításával viszont a parlament azt a látszatot kelti, mintha szembeszegült volna a hatalmi párttal. A parlament önálló fellépését az látszik igazolni, hogy az október 17-ikén kezdődő ülésszakra halasztotta mindazoknak a fontos kérdéseknek a megtárgyalását, amelyekben megállapodás született a kerekasztal-tárgyalásokon, és amelyeket a hét elején az MSZMP Központi Bizottsága is jóváhagyott. (folyt.)
1989. szeptember 27., szerda
|
Vissza »
|
|
- Kommentár a parlament munkájáról - 1. folyt.
|
Októberre halasztották az alkotmány-módosítást, addig is konzerválva azt az alkotmányt, amely a párt vezető szerepét rögzíti, valamint a párttörvény, a választójogi törvény, a köztársasági elnök megválasztásáról és az alkotmánybíróságról szóló törvény megvitatását, melyek az oly sokat hangoztatott békés átmenetet és esélyegyenlőséget hivatottak megteremteni. Ugyancsak az október 17-iki szakaszra halasztották október 23-ika megünneplésének kérdését. De gyanús ez a független fellépés. A parlament vajon miért éppen a halogatással bizonyítja váratlanul felfedezett függetlenségét? Miért nem úgy, hogy azokban a kérdésekben próbál döntést hozni, amelyekben a kerekasztal-tárgyalásokon nem egyeztek meg, mint például a Munkásőrség sorsa, vagy a munkahelyi pártszervezetek ügyében. Németh Miklós legutóbbi interjújában erre vonatkozóan van egy árulkodó mondat: "Nem tudtam megakadályozni, hogy a párt különböző fórumai konkrét ügyekben a kormányra kötelező határozatot hozzanak". És hozzáteszi: "így volt ez például a pártszervezetek munkahelyi működésével kapcsolatban". A parlament a napirend összeállításával tehát mintha fellázadt volna a Pozsgay vezetette MSZMP tárgyalóküldöttség lázas siettsége ellen. De egyúttal fellázadt a legitimitását kétségbe vonó kerekasztal-tárgyalás ellen is. Sajnos, sokkal valószínűbb - tisztelet a kivételnek -, hogy óvatos kivárásról van szó. (folyt.)
1989. szeptember 27., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Kommentár a parlament munkájáról - 2. folyt.
|
Mit lehet tudni - látszik mondani a jelenlegi Országgyűlést meghatározó többség -, mielőbb megtárgyaljuk az útlevél további leberalizálásáról, a ki- és bevándorlásról szóló törvényt, hiszen erről nem lesz vita a 6-ikán kezdődő pártkongresszuson, tehát ebből nem lehet baj. De tanácsos később dönteni a lényeges, gyakorlati kérdésekben már a lezajlott pártkongresszus kimenetelének ismeretében, vagyis az október 17-ikén kezdődő ülésszakon. Mert ma még nem tudják az Országgyűlés kommunista tagjai, hogy mi lesz az MSZMP-kongresszuson, melyik csoport kerekedik felül. Október 17-ikén már tudni fogják. Világos tehát, hogy az MSZMP-többségű parlament nagyonis odafigyel a hatalmon lévő pártra, legfeljebb a korábbi kézi vezérlést a kivárás váltotta fel. +++
1989. szeptember 27., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"...a CSKP vezető szerve egy nappal korábban külön is foglalkozott a kialakult helyzettel, s hogy igen kemény figyelmeztetést küldött a követség előtt tüntetőknek: ha nem áll le azonnal a további hangulatkeltés, ha az események bárhol is élesebb fordulatot vesznek, akkor a két magyar fiatal igen súlyos büntetésre számíthat."
SZER-hallgató telefonja:
(ZENEÉRTŐ) "Jó reggelt! Szombat van, augusztus 26-a. Nagyon kérem, hogy Basilides Barna is tartsa magát ahhoz, amit előtte két perccel a Műsorismertetésben bemondtak, hogy ugyanis a napi Kalendárium 6 óra 55-kor, 7 óra 55-kor van és nem 53-kor vagy 52-kor. Gondolom, ő sem szeretné, hogy ha egy vonat 6:55-kor indul és már 6:50-kor kigördült volna a pályaudvarról, amelyikkel ő akart volna, mondjuk, elutazni. Nem tudom, hogy ennyi fegyelmet kívánni egy műsorvezetőtől olyan nagy dolog-e? Szerintem ez kötelessége lenne."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|