|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Bács-Kiskun megyei reformkörök felhívása
"Új programra, új működési rendre, minden szinten új és hiteles
vezetésre, új tagsági viszonyra van szükség ahhoz, hogy ez az új
szocialista párt új politikai erőként és számottevő tényezőként
jelenhessen meg a magyar nép előtt."
DLF, Csak egy szóra:
NDK - menekültek
"Kelet-Berlin csak csütörtök este, akkor azonban
annál hangosabban, cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy az NDK
Magyarországot szeptember 1-jétől nyugati országként kezeli,
legalábbis ami polgárainak utazásait illeti. Ezek a híresztelések az
NDK-ból terjedtek el, mert azok számára, akik Kelet-Berlin
politikáját ismerik, hihetőnek tüntek, minden bizonnyal jelentős
mértékben járultak hozzá a menekültáradat felduzzadásához."
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZMP munkahelyi jelenlétének problémája
|
------------------------------------------- München, 1989. szeptember 8. (SZER, Magyar kérdés) - Vegyük szemügyre, hogy ki illetékes eldönteni: működjenek-e az üzemekben, gyárakban, szövetkezetekben, az iskolákban, az állami-és közigazgatási intézményekben az MSZMP szervezetei, vagy sem? - A Népszabadság múlt heti száma öles betűkkel hirdeti: a Központi Bizottságnak van joga eldönteni, mi legyen a munkahelyi pártszervekkel. A budapesti pártbizottság küldöttklubjának összejövetelén, amelyen Nyers Rezső és Grósz Károly - az MSZMP elnöke és főtitkára - is részt vett, az egyik küldött Pozsgay Imrét támadva azt kérdezte: milyen felhatalmazás alapján volt joga a Nemzeti Kerekasztalnál tárgyaló pártdelegáció vezetőjének arra, hogy a párt belső helyzetét és működésének fontos mozzanatát jelentő kérdést - a munkahelyi pártszervezetek ügyét - politikai alku tárgyává tegye. A kérdést feltevő Udvarhelyi Lászlának azonban nem ezt, hanem azt a kérdést kellett volna előszőr feltennie, hogy vajon mi tette lehetővé és egyáltalán miként történhetett meg, hogy 1947-48-ban a kommunista párt az ország lakosságának a megkérdezése nélkül, annak a feje felett döntse el, hogy - a megszálló hatalomra támaszkodva -, erőszakkal kisajátítsa a munkahelyeket, és ott tulajdonosként rendezkedjék be. Az MSZMP gazdasági hatalma ugyanúgy illegitim, mint monopolhelyzete a politikai életben. Ha a kérdés feltevőjében és elvbarátaiban lenne önkritika, akkor azt kérdezné: volt-e egyáltalán valami haszna a magyar népnek abból, hogy a kommunisták egy téveszmének a megszállottaiként rákényszerítették rendszerüket az országra? (folyt.)
1989. szeptember 8., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Az MSZMP jelenlétének kérdése - 1. folyt.
|
Az MSZMP illegitim úton jutott a hatalomhoz, és a lehető legrosszabbul bánt vele. Ha a kommunisták nem telepednek be a munkahelyekre, ha nem veszik át a gazdaság és a társadalom irányítását, hazánk Ausztria színvonalán élhetne. A gazdasági csődből és a társadalmi válságból való mielőbbi kilábalásnak ma is az a legfőbb akadálya, hogy az Udvarhelyi Lászlók nem az ország javát, hanem szűk csoportérdekeik védelmét tartják a legfontosabbnak. Az MSZMP-nek azért kell kivonulnia a munkahelyekről, mert jelenléte akadályozza a piacgazdálkodásra való áttérést. Az MSZMP mai - korban fiatalabb - vezetőinek is viselniük kell a felelősséget a kommunista párt által elkövetett hibákért, bűnökért. Az MSZMP tagjaként jutottak a hatalomhoz, ma ők alkotják azt a szervezetet, amely a különféle neveket viselő kommunista párt jogutódja. Ha ők nem lennének e szervezet tagjai, akkor nem létezhetne már ez a történelmileg bukott párt. Aki ma vezető a párt kegyéből, az haszonélvezője - és így részese - e párt múltjának is, amikor az törvénytelenül, a lakosság döntő többségének kifejezett akarata ellenére kisajátította magának az országot. Aki nem akarja vállalni ezt a történelmi felelősséget, annak szakítania kell azokkal, akik ma is a hatalom kommunista kézben tartását tekintik egyetlen céljuknak, amelyet szemrebbenés nélkül az ország egészének az érdekei fölé helyeznek. Csakhogy a pártszakadás felveti azt a fogas kérdést, hogy a kettévált párt melyik részéé legyen az illegitim zsákmány: a magyar néptől elorozott szuverenitás és államhatalom. Noha állítólag csak az első demokratikus képviselőválasztásokig terjedő átmeneti időről van szó, ez a kérdés mégis döntő fontosságú. (folyt.)
1989. szeptember 8., péntek
|
Vissza »
|
|
- Az MSZMP jelenlétének kérdése - 2. folyt.
|
Az MSZMP mélyen megosztott. Teljes válságának egyik oka, hogy patthelyzetbe került. Gazdaságilag és politikailag tehetetlen, eddigi programja téves eszmén alapult. Új programot nyújtani nem tud. A hatalomhoz mégis görcsösen ragaszkodik. Ezt a patthelyzetet csak erősítik a szovjet belső átalakulás fokozódó nehézségei, bizonytalan kimenetele. A Münnich Ferenc Társaság és más ortodox kommunisták arra számítanak, hogy a peresztrojka befulladhat, az etnikai feszültségek fokozódhatnak, párosulva a tagköztársaságok kiválási törekvéseivel. Mindez átmenetileg kikényszerítheti a kemény vonalhoz való visszatérést Moszkvában. Akkor pedig a reformszárny eltávolítható az MSZMP-ből és megkezdődhet az általános visszarendeződés. A belső szovjet viszonyoknak ez a Janus-arca, kettőssége az MSZMP tudathasadásának a másik oka. A harmadik oka, hogy ma már nemcsak Moszkvától függ az ország sorsa, de a Nyugat segítségétől is. Ez utóbbinak pedig előfeltétele a piacgazdálkodásra való áttérés, amely viszont lehetetlen az MSZMP politikai és gazdasági előjogainak - többek között a munkahelyi pártszervezeteknek és a Munkásőrségnek - a mielőbbi felszámolása nélkül. +++
1989. szeptember 8., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"...a CSKP vezető szerve egy nappal korábban külön is foglalkozott a kialakult helyzettel, s hogy igen kemény figyelmeztetést küldött a követség előtt tüntetőknek: ha nem áll le azonnal a további hangulatkeltés, ha az események bárhol is élesebb fordulatot vesznek, akkor a két magyar fiatal igen súlyos büntetésre számíthat."
SZER-hallgató telefonja:
(ZENEÉRTŐ) "Jó reggelt! Szombat van, augusztus 26-a. Nagyon kérem, hogy Basilides Barna is tartsa magát ahhoz, amit előtte két perccel a Műsorismertetésben bemondtak, hogy ugyanis a napi Kalendárium 6 óra 55-kor, 7 óra 55-kor van és nem 53-kor vagy 52-kor. Gondolom, ő sem szeretné, hogy ha egy vonat 6:55-kor indul és már 6:50-kor kigördült volna a pályaudvarról, amelyikkel ő akart volna, mondjuk, elutazni. Nem tudom, hogy ennyi fegyelmet kívánni egy műsorvezetőtől olyan nagy dolog-e? Szerintem ez kötelessége lenne."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|