Rendszerváltás és az MTI

	Kórházi közgyülés a korcsolyázóknál: az uj MOKSZ (1. rész)
1989. augusztus 26. szombat (MTI) - A sportban végbemenő és még igencsak az elején tartó demokratizálódásnak rendkivül fontos eleme az önálló szövetségek magalakulása. E folyamat az MLSZ autonommá válásával kezdődött, és ezév végéig állnak át a többi sportági szakszövetségben is az önigazgató-önálló létre. A Magyar Korcsolyázó Szövetség életében ez a sporttörténeti pillanat szombaton jött el. Ezen a napon tartotta meg alakuló közgyülését, ahol titkos szavazással határoztak az uj vezetéről, a hogyan továbbról. A szavazásra jogosultak közül 44-en voltak ott a Róbert Károly Kórház kulturtermében, ahol dr. Kozári Klára, a leköszönő elnök, az elmult 40 évet elemezte beszámolójában. Előrebocsátotta, hogy a demokratikus uton megválasztott MKSZ legyen az egyesületek érdekvédelmi, koordináló szervezete. Egyuttal azt kérte a küldöttektől, hogy az egyéni indulatokat kizáró tárgyilagossággal döntsenek minden kérdésben. Mielőtt ilyenre sor került volna, az elnökasszony elmondta, hogy a szövetség, a magyar korcsolyázók már a multszázad végén hallattak magukról. A Budapesti Korcsolyázó Egylet - 1908-tól Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség - alapitó tagja volt a nemzetközi szövetségnek, az ISU-nak. A csaknem 100 év alatt Magyarország ötször lehetett házigazdája világbajnokságnak, és ugyancsak öt alkalommal Európa-bajnokságnak. Az ISU a tavalyi budapesti vb megrendezéséért külön is köszöntetett mondott az MKSZ-nek. Ami a sportág honi mindennapjait illeti: a szövetség évek óta nagy munkával, rendre külső forrásokból biztositja a müködéséhez szükséges pénzt. A sporthivatal is segitett ugyan, ám a versenyeken való részvétel, az utazás költségeit a szövetségnek kellett és méginkább kell majd ezután előteremtenie. Ezzel együtt volt fejlődés - eredményességben, létesitményekben egyaránt. Az egyetlen fedett helyen, a Budapest Sportcsarnokon kivül vidéken 13 müjégpálya épült. A feladat az, hogy az eddigi főváros-központuság után más tájakon is megszervezzék a jeges sportéletet, a vidék is rendelkezzék fedett pályával. Ez az előrelépés egyik kulcskérdése - fejtegette az elnök, majd arra hivta fel a figyelmet, hogy kivánatos és szükséges a társadalmi munkások táborát növelni. Az utóbbiak oszlopos tagja, a maga 87 esztendejével korelnök, dr. Balázs Zoltán, aki az alakuló közgyülést is levezette. Elnökletével tértek át a delegátusok az alapszabály-tervezet megvitatására, amelyet cikkelyenként vettek végig és módositottak több pontban is. A diszputa nem egyszer fellángolt, például a versenyzők külföldi munkavállalásának dolgában. (folyt.köv.) 1989. augusztus 26., szombat 13:32
Vissza »

	Kórházi közgyülés a korcsolyázóknál: az uj MOKSZ (2. rész)
Amiben viszont nem volt vita: közfelkiáltással fogadták el, hogy visszatérnek az eredeti elnevezéshez. Vagyis ezután ismét MOKSZ-ként müködnek tovább, mint a mükorcsolyázók és jégtáncosok mellett a nagypályás és a rövidpályás gyorskorcsolyázókat, valamint a formációs mükorcsolyázókat összefogó szervezet. (folyt.köv.) 1989. augusztus 26., szombat 13:33
Vissza »

	Kórházi közgyűlés a korcsolyázóknál: az új MOKSZ (3. rész)
Sokan amellett kardoskodtak, hogy a tagságra jogosult magánszemélyek körét bővítsék, mások viszont csupán néhány kiemelkedő egyéniség tagfelvételét támogatták. Miután megnyitotta a Hungaroringen a síroller Európa-bajnokságot, Tibor Tamás, az OSH elnöke éppen annak a vitának a kellős közepébe csöppent, amely a tagdíjak nagyságáról bontakozott ki, s amiben csak nehezen lelték meg a közös nevezőt. De nem ez volt az egyetlen ilyen eset, szinte valamennyi cikkelyen kisebb-nagyobb huzavonát, rövidebb-hosszabb szócsatározást követően jutottak túl a szavazásra jogosultak. Már a késő délutánba hajlott az idő, amikorra a vitázó kedvű résztvevők a tartalmi és ügyrendi kérdések mindegyikén túljutottak, s végre igent mondtak a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség alapszabályára. (folyt.köv.) 1989. augusztus 26., szombat 18:27
Vissza »

	Kórházi közgyülés a korcsolyázóknál: az uj MOKSZ (4. rész)
A jelölőlisták jóváhagyása után zajlott le a titkos szavazás, amelynek eredményeképpen a vezető tisztségeket betöltötték. Az elnöki posztra az egyedüli jelöltet, dr. Kozári Klárát választották meg. Igy a 13. éve hivatalban lévő elnökasszony ujabb négy esztendőre kapott bizalmat. A két alelnök dr. Terták Elemér és Merényi József lett, előbbi a mükorcsolyázók és jégtáncosok, utóbbi a gyorskorcsolyások képviseletében. A főtitkárságra pályázó három jelölt közül Sallak Györgyöt találták a legalkalmasabbnak a küldöttek. Az ezután megszavazott nyolc taggal együtt 12 fős elnökség viszi az ügyeket a MOKSZ-ban, amely a hazai sportszövetségek sorában a labdarugók után másodikként - maratoni - 12 órás alakuló közgyülés nyomán - lépett rá az önállóság egyáltalán nem könnyünek igérkező utjára.+++ 1989. augusztus 26., szombat 21:10
Vissza »