 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Bács-Kiskun megyei reformkörök felhívása
"Új programra, új működési rendre, minden szinten új és hiteles
vezetésre, új tagsági viszonyra van szükség ahhoz, hogy ez az új
szocialista párt új politikai erőként és számottevő tényezőként
jelenhessen meg a magyar nép előtt."
DLF, Csak egy szóra:
NDK - menekültek
"Kelet-Berlin csak csütörtök este, akkor azonban
annál hangosabban, cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy az NDK
Magyarországot szeptember 1-jétől nyugati országként kezeli,
legalábbis ami polgárainak utazásait illeti. Ezek a híresztelések az
NDK-ból terjedtek el, mert azok számára, akik Kelet-Berlin
politikáját ismerik, hihetőnek tüntek, minden bizonnyal jelentős
mértékben járultak hozzá a menekültáradat felduzzadásához."
|
|
|
|
|
|
 |
Ülést tartott a Minisztertanács (1. rész)
|
1989. augusztus 24., csütörtök - A Minisztertanács csütörtöki ülésén elfogadta az észak-magyarországi térség - különös tekintettel Borsod-Abaúj-Zemplén megye - társadalmi, gazdasági helyzetéről készített előterjesztést.
A kormány megtárgyalta a hosszú távú lakáskoncepció
szakmai-társadalmi vitaanyagát.
A Minisztertanács elfogadta az Állami Számvevőszékről rendelkező
törvény tervezetét. Határozatot hozott továbbá az állami ellenőrzési
rendszer korszerűsítéséről.
A kormány elfogadta az 1989. évi állami költségvetés egyensúlyát
javító intézkedések végrehajtásáról szóló pénzügyminiszteri
előterjesztést.
A Minisztertanács módosította a megyék nevének, székhelyének és
területének megállapításáról szóló rendeletet. (folyt.köv.)
1989. augusztus 24., csütörtök 19:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (2. rész)
|
Még tartott a kormány ülése, amikor Bajnok Zsolt megbizott
szóvivő és Horn Gyula külügyminiszter tájékoztatta a hazai és a
nemzetközi sajtó munkatársait a Minisztertanács napirendjén szereplő
témákról.
Elsőként Horn Gyula szólt a magyar külpolitikát érintő aktuális
kérdésekről. Elmondta, hogy jelenleg 15O-2OO ezer NDK-beli
állampolgár tartózkodik Magyarországon. Növekszik azoknak a
személyeknek a száma, akik nem kivánnak visszatérni hazájukba. A
kormány és szervei folyamatosan foglalkoznak e kérdéskörrel, az
utóbbi napokban két rendkivüli kabinetülés is volt e témában. A
külügyminiszter hangsulyozta: nem áll érdekünkben, hogy nőjön
azoknak a száma, akik itt kivánnak maradni. Ugyanakkor szólt arról
is, hogy eddig egyetlen keletnémet állampolgár sem fordult a magyar
hatóságokhoz, hogy menekültstátusztkapjon. A magyar kormányzati
szervek intézkedéseik során igyekeznek a lehető leghumánusabban
kezelni a hozzájuk fordulók ügyét. Elmondta azt is, hogy a két német
állammal folyamatos a kapcsolattartás, s a hazájukat elhagyni
kívánókat a nemzetközi vöröskereszt is jelentékenyen segiti. Horn
Gyula szerint a határőrizeti szervek a magyar-osztrák határszakaszon
a maximális rugalmasságot tanusitják. A kérdés rendezésére mielőbb
szükséges megoldást találni, ez azonban alapvetően a két ország
kormányának feladata.
A Prágában őrizetbe vett magyar fiatalok ügyével kapcsolatban
emlékeztetett arra, hogy ha valaki külföldre utazik, köteles
betartani az illető ország rendelkezéseit, még akkor is, ha a
gyülekezési és véleménynyilvánitási jog előirásai lényegesen
eltérnek a miénktől. Szólt arról, hogy a FIDESZ a kormányhoz,
illetve a Külügyminisztériumhoz fordult segitségért, ezt megelőzően
azonban már intézkedtek a magyar hatóságok, felvéve a kapcsolatot a
prágai magyar nagykövetséggel. A külképviselet szakszerű
közbenjárása is hozzájárult hét fiatalember szabadon bocsátásához. A
még két, őrizetben tartott fiatalember ügyének rendezéséért is
mindent megtesznek. Felhívta a figyelmet arra is: nemzeti
érdekeinkből kiindulva nyomatékosan hangsulyozzuk szomszédainknak,
szövetségeseinknek, hogy ne avatkozzanak a magyar belügyekbe.
Meggyőződésünk ugyanakkor az is, hogy nem jó, ha a magyarok
próbálkoznak meg más szomszédos, szövetséges ország belügyeibe
avatkozni. Mindenkinek felelősségteljes magatartást kell
tanusitania, abból kell kiindulnia, hogy éppen elég konfrontáció és
feszültség van az egyes országok és Magyarország között. Nem
szükséges, sőt káros e feszültségeket tovább növelni. (folyt.köv.)
1989. augusztus 24., csütörtök 19:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (3. rész)
|
A külügyminiszter kérdésekre válaszolva megerősítette, hogy a
Határőrség tagjai csak végveszély esetén használhatják fegyvereiket.
Tudomásunk van arról, mondta, hogy az NSZK budapesti nagykövetsége
egyéni kérések alapján több száz útlevelet adott ki NDK
állampolgároknak. Az érvényben lévő államközi egyezmények értelmében
hazánk ezt az útlevelet nem akceptálhatja, mert ez megkérdőjelezné
az NDK fennhatóságát saját állampolgárai felett. A külügyminiszter
egy további kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, hogy meglepődött
Alan Cranston szenátor Magyar Hírlap-beli kijelentésén, amely
szerint Magyarország csak akkor kap nagyobb segítséget, ha koalíciós
kormány irányítja majd az országot. Ezt a véleményét Bush elnök
közelmúltben tett budapesti látogatására alapozta, amelynek során
azonban szó sem esett ilyen feltételekről. Furcsának ítélte a
szenátornak azt a megnyilatkozását, amely szerint csak a
választásokat követően döntenek a magyar adósságok átütemezéséről.
Tapasztalataink szerint a nemzetközi monetáris szervezetekkel
fenntartott kapcsolatainkban eddig nem érzékeltük, hogy
együttműködésüket politikai feltételekhez kötötték volna. A
nyugat-európai országok nagy többsége, s más államok is,
folyamatosan tárgyalnak velünk azokról a konkrét támogatási
módozatokról, amelyek a magyar gazdasági életben szükségesek, s egy
sor előrehaladott megállapodásunk van előkészületben.
Egy további felvetésre reagálva cáfolta, hogy hazánk csupán
Romániával szemben lépne fel az ottani magyarság jogainak
biztosítása érdekében. Az elmúlt évek során a csehszlovák
hatóságoknak is gyakran szóvá tette a szlovákiai magyarság helyzetét
érintő problémákat. A Ribbentropp-Molotov paktumot, illetve annak
titkos záradékát érintő kérdésre válaszolva közölte: a
Szovjetunióban és nálunk is folyik a múlt feltárása, a sötét foltok
tisztázása. Ez rendkívül nehéz és hosszadalmas folyamat. Ugyanakkor
hozzátette: ami a Szovjetunióban, a Baltikumban vagy akár a
Kaukázuson túli köztársaságokban és másutt zajlik, az mindenekelőtt
a Szovjetunió belső ügye. Véleménye szerint a Szovjetunióban nem az
a járható út, hogy egyes köztársaságokat megpróbálnak kiszakítani a
Szovjetunió kötelékeiből. Önállóságuk, autonómiájuk biztosítása
alapvető követelmény, de erre a ,,kiszakadás,, nem a legmegfelelőbb
megoldás.
A lengyelországi helyzetet értékelve azt törvényszerű
folyamatnak ítélte a magyar külügyminiszter. Az ország krónikus
gazdasági válságba jutott, s ennek megoldására mindezideig nem
találták meg a megfelelő kiutat. (folyt.köv.)
1989. augusztus 24., csütörtök 19:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (4. rész)
|
Üdvözölte Lech Walensanak azt a kijelentését, amely szerint nem
teszi kérdésessé Lengyelországnak a Varsói Szerződéshez való
tartozását. A külügyminiszter fontosnak tartotta, hogy az új
kormányban megfelelő helyet kapjanak a Lengyel Egyesült Munkáspárt
képviselői.
Horn Gyula közölte azt is, hogy hazánk és Románia között 1990
februárjában jár le a kettős állampolgárságról kötött egyezmény
érvényessége. Az ezt megelőző 6 hónap során kell nyilatkozniuk a
feleknek további szándékukról. E 6 hónap lényegében most kezdődött
el, s februárig lesz lehetőség nyilatkozni ezügyben. Döntés tehát
még nincs e kérdésben. Egy másik tudósító kérdésére válaszolva
közölte, hogy ez év szeptemberében, de legkésőbb októberben
megnyílik a menekültügyi főbizottság budapesti irodája.
A választások időpontját firtató kérdésre válaszolva a
külügyminiszter minden lehetséges időpontot elképzelhetőnek tartott,
ez azonban jórészt attól függ, hogy miben tudnak megállapodni a
háromoldalú tárgyalásokon, és azt követően miként dönt a parlament.
Ezután Bajnok Zsolt ismertette az ülésen szereplő napirend
témáit. Az észak-magyarországi regionális fejlesztési koncepció
mintegy másfél-kétéves előkészítő munka nyomán született, lényegében
Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Szabolcs-Szatmár megye helyzetén
kíván javítani. A kérdéskör jelentőségét érzékelteti, hogy a
népesség 15 százaléka él e régióban, amely az ország területének
egyhatodát adja. A kormány a koncepciót rendkívül értékesnek ítélte,
modellértékűnek tartja, mert a társadalmi, gazdasági problémákat
komplexen, mélyrehatóan elemezve vizsgálja. A legfontosabb elemei: a
megye szellemi életének felzárkóztatása, legalábbis az ország
jelenlegi szintjére; a gazdasági szerkezet korszerűsítése; a
mezőgazdasági termelés szerkezetének átalakítása; illetve a három
megye infrastruktúrájának gyors ütemű fejlesztése. Az intézkedési
terv-program része a területfejlesztési- és a foglalkoztatási alap
hatékony és emelt szintű felhasználása, a közhasznú munkaalkalmak
bővítése, a korengedményes nyugdíjazások feltételeinek módosítása,
könnyebbé tétele, a vállalkozás élénkítése. Szó van a
nyereségadó-kedvezmények kiterjesztéséről, az újonnan
foglalkoztatottak társadalombiztosítási járulékának mérsékléséről
is. (folyt. köv.)
1989. augusztus 24., csütörtök 20:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (5. rész)
|
Az intézkedések sorába illeszkedik többek között egy regionális
pénzintézet létrehozása, vagy egy világbanki hitelből
finanszírozandó regionális átképzési központ működésének megkezdése
is. Borsod megyében 1990 és 1992 között 12-13 ezer, 1993 és 1995
között pedig 8-9 ezer új munkahelyet kell teremteni, hogy a
foglalkoztatási gondok enyhüljenek.
A kormány három tárca előterjesztésében tárgyalt a hosszú távú
lakáskoncepcióról. Rendkívül élénk, lényegében politikai vita folyt
e kérdésről. A Minisztertanács az előterjesztést csupán alapnak
tekinti, amelyet a parlamenti bizottságok is megvitatnak majd, s
felvetődött az is, hogy véleményt, javaslatot kérnek a
legkülönbözőbb alternatív szervezetektől, társadalmi mozgalmaktól, s
egyáltalán minden fórumtól, testülettől, amelynek építő elgondolása
van e kérdésről.
Napirenden szerepelt az Állami Számvevőszékről szóló
törvénytervezet is. Az elgondolás szerint a számvevőszék 1990 január
1-jével kezdené meg működését, az Országgyűlés ellenőrző szerveként
elsődleges feladata a költségvetés ellenőrzése lenne, felügyelné a
Nemzeti Bankot, s a Társadalombiztosítási Alapot is éppúgy, mint az
állami támogatás felhasználását a társadalmi szervezeteknél és a
pártoknál. A tanácsok ellenőrzése nem tartozna hatáskörébe, hiszen
azok mint önkormányzati szervek, saját maguk teremtik meg
szükségleteik és igényeik szerint az ellenőrzés megfelelő formáit.
Bajnok Zsolt szólt arról is, hogy abban megoszlanak a vélemények,
legyen-e a kormányzatnak is saját ellenőrző szerve. A többség
amellett érvel, hogy ,,különbejáratú,, ellenőrző szervre nincs
szükség, ha azonban elengedhetetlen az ellenőrzés, eseti
megbízással, fölkéréssel, minden további nélkül gyakorolhatja
ellenőrző funkcióját a számvevőszék.
A kormány megvitatta az állami költségvetés egyensúlyát javító
csomagterv végrehajtásáról szóló előterjesztés is. Ezt a parlament
ez év májusában, a költségvetési hiány csökkentésére fogadta el. A
mintegy 47 milliárd forint kihatású programból eddig 41 milliárdos
megtakarítás vagy bevételi többlet keletkezett. A honvédelem
területén, illetve az egyéb fegyveres testületek támogatásának
csökkentése révén több mint 4 milliárd, az igazgatási kiadások
csökkentésével 1.2 milliárd, a társadalmi szervezetek és a SZOT
támogatásának csökkentésével több mint negyedmilliárd, a személyi
jövedelemadó többletének elvonásával 6.5 milliárd, a költségvetés
felhalmozási kiadásainak csökkentésével pedig mintegy 2 milliárd
forinttal javult a költségvetés pozíciója. (f.k.)
1989. augusztus 24., csütörtök 20:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (6. rész)
|
A kormány ülésén a belügyminiszter terjesztette elő az egyes
megyék történelmi nevének visszaállítására vonatkozó
minisztertanácsi rendelet-tervezetet. Az elmúlt időszakban helyi
kezdeményezések nyomán széles körű igény fogalmazódott meg a
történelmi csengésű, a tájjelleget kifejező patinás megyék neveinek
visszaadására. Szolnok megyéből például Jásznagykun-Szolnok,
Szabolcs-Szatmárból Szabolcs-Szatmár-Bereg, Komáromból pedig
Komárom-Esztergom megye lenne a jövőben. A Minisztertanács a
kérésekkel és javaslatokkal egyetért, a változás jogszabályi
bevezetésének 1990 január 1-jétől nincs semmilyen akadálya.
A Minisztertanács áttekintette a szabadáras húsipari termékek
árának emelése kapcsán a SZOT és a kormány között kialakult
véleménykülönbségeket. Megállapította, hogy indokolatlanok azok a
kritikai észrevételek, amelyek szerint a kormány hosszabb ideje nem
veszi figyelembe a szakszervezeteknek az életszínvonalra vonatkozó
javaslatait. Emlékeztetett arra, hogy az idei népgazdasági terv
előkészítése során eredetileg 6-8 százalékos bérnövekedéssel és
12-15 százalékos fogyasztóiár-szinvonal növekedéssel, mindezek
következtében mintegy 6 százalékos reálbér-csökkenéssel számoltak.
Az 1988 novemberi SZOT-kormány találkozón, mivel a szakszervezetek a
6 százalék körüli reálbér-csökkenést nem fogadták el, olyan
kompromisszumos megállapodás született, hogy az eredetileg 2
milliárd forintos központi bérintézkedések keretösszegét 4,1
milliárd forintra emelik. Az Országos Érdekegyeztető Tanács 1988
decemberében - 6 százalékos átlagos bérnövekedést véve alapul -,
ajánlásokat fogalmazott meg a bérek minimálisan 3, maximálisan 10
százalékos növelésére. Ez év februárjában az Országos Érdekegyeztető
Tanács ülésén arról született döntés: márciusra előrehozzák a
jogszabályban rögzített minimális bér 3 ezer forintról 3.700
forintra történő fölemelését, és ez év október 1-jével 4 ezer
forintra növelik a legkisebb kifizethető bért.
A májusi SZOT-kormány találkozón a Minisztertanács - a SZOT
kezdeményezésére - elhalasztotta a víz- és csatornadíjak tervezett
emelését és a nyugdíjasokat, a gyermekes családokat érintő
szociálpolitikai intézkedésekről állapodott meg. A SZOT és a kormány
közötti megállapodások végrehajtása érdekében az Országok
Érdekegyeztető Tanács június 2-i ülésén 500 millió forintos
nagyságrendű többlet központi bérintézkedésekről határoztak, amelyek
a MÁV-ot és a művészeti dolgozókat érintették.
(folyt.köv.)
1989. augusztus 24., csütörtök 20:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (7. rész)
|
A SZOT és a Minisztertanács között egyetértés volt abban is,
hogy a megállapodások végrehajtását a tényleges bér- és árfolyamatok
alakulásának tükrében lehet hitelesen megítélni. A fogyasztói árak
16-17 százalék körüli ütemben nőnek. Beletartozik a reális képbe,
hogy a munkások és alkalmazottak munka(tagsági)viszonyból származó
bevétele ez év első 7 hónapjában 17 százalékkal nőtt. A
társadalombiztosítási kifizetések ugyanez idő alatt 17,7, a
nyugdíjkifizetések 16,5 százalékkal emelkedtek. Azt is figyelembe
kell venni, hogy például az iparban az első félévben a bruttó
átlagbér 21,9 százalékkal emelkedett, igaz, ezen belül jelentős a
szóródás. A kialakult helyzet nincs összehangban a gazdaság
teljesítményével, és reális lehetőségeivel.
A kormány továbbra is kész az együttműködést előmozdító
eszmecserére. Tekintettel arra, hogy a bérek kérdése nem rendezhető
pusztán a munkavállalókat képviselő szakszervezetek és a kormány
közti megállapodásokkal - ebben szerepet kell kapniuk a munkáltatói,
a szövetkezeti és a vállalkozói érdekképviseleti szervezeteknek is,
- kezdeményezi az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésének
összehívását.
A kormány kifejezi reményét, hogy a piacgazdaságba illeszkedő
központi és helyi érdekegyeztető fórumok működése a jövőben
eredményesebben szolgálja a szociális és foglalkoztatási
konfliktusok megelőzését, vagy a valamennyi érdekelt fél által
elfogadható feloldását.
A szóvivő a lakásgazdálkodási koncepciót érintő kérdésre
válaszolva kifejezte azt a meggyőződését, hogy nincs olyan
alternatíva a javaslatban, amelyikkel jó szívvel egyetértene a
társadalom minden rétege. Egyértelmű, hogy az ország jelenlegi
gazdasági állapotában a költségvetés az évi mintegy 80 milliárdos
lakáscélú támogatást képtelen elviselni. Arra kell módot találni,
hogy a költségvetési teher valamelyest csökkenjen, másrészt pedig a
támogatásokban valóban a leginkább rászorulók részesedjenek. A
kormány konkrét részkérdésekbe nem ment bele, de a szóvivő
emlékezete szerint éppen a miniszterelnök szájából hangzott el az a
megjegyzés, hogy elképzelhetetlennek tartja a lakáshitel-szerződések
visszamenőleges megváltoztatását. Ez sem jogilag, sem politikailag,
sem morálisan nem elfogadható. (MTI)
1989. augusztus 24., csütörtök 20:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"...a CSKP vezető szerve egy nappal korábban külön is foglalkozott a kialakult helyzettel, s hogy igen kemény figyelmeztetést küldött a követség előtt tüntetőknek: ha nem áll le azonnal a további hangulatkeltés, ha az események bárhol is élesebb fordulatot vesznek, akkor a két magyar fiatal igen súlyos büntetésre számíthat."
SZER-hallgató telefonja:
(ZENEÉRTŐ) "Jó reggelt! Szombat van, augusztus 26-a. Nagyon kérem, hogy Basilides Barna is tartsa magát ahhoz, amit előtte két perccel a Műsorismertetésben bemondtak, hogy ugyanis a napi Kalendárium 6 óra 55-kor, 7 óra 55-kor van és nem 53-kor vagy 52-kor. Gondolom, ő sem szeretné, hogy ha egy vonat 6:55-kor indul és már 6:50-kor kigördült volna a pályaudvarról, amelyikkel ő akart volna, mondjuk, elutazni. Nem tudom, hogy ennyi fegyelmet kívánni egy műsorvezetőtől olyan nagy dolog-e? Szerintem ez kötelessége lenne."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|