Rendszerváltás és az MTI

	Ankara leeresztette a sorompókat (1.rész)
Szófia, 1989. augusztus 22. (MTI-Panoráma) - Bulgáriát több mint 300 ezer muzulmán hitű állampolgára hagyta el május óta, amikor - az Észak-Bulgáriában halálos áldozatokat is követelő zavargások után - valóságos ,,utazási hisztéria,, robbant ki lakosságnak ebben a rétegében. További 300 ezerről mondják, hogy bent van az útlevélkérelme. Az úticél minden esetben - Törökország. Ám, hogy hányan fognak még ideutazni, arra nehéz lenne a válasz, mert Ankara kedden hajnalban leállította a befogadásukat. A szófiai rádió reggeli helyszíni tudósítása szerint mintegy 3000 személygépkocsi vesztegel a határ bolgár oldalán, többször ennyi utasával. A déli tudósítás szerint vannak, akik maradnak és remélik, hogy ,,hátha...,, Mások visszaindultak korábbi lakhelyükre. A bolgár-török konfliktus hátterében az áll, hogy Törökország - és a bulgáriai muzulmánok közül azok, akik magukat töröknek tartják - bizonyos jogokat követelnek a török kisebbség számára. Ilyen kisebbség létét azonban a bolgár vezetés nem ismeri el. Arra hivatkozik, hogy az ország török uralom alóli felszabadulását (1878) követően több mint egy millió török távozott, majd egy, a 70-es évek közepéig érvényben volt kétoldalú egyezmény keretében további mintegy 130 ezer ember települt Törökországba. Másrészt: nincs egyetlen olyan bolgár-török vagy nemzetközi egyezmény sem, amelyben említés történnék ,,bulgáriai török kisebbségről,,. Következésképpen: ilyen nem létezik... A kérdés nem ennyire egyszerű: a 60-as években és a 70-es évek elején mindenki elismerte itt a török etnikum jelenlétét. E sorok írójának első tudósítói mandátuma Bulgáriában 1963-ban kezdődött, s jól emlékszik rá - könyvben is megírta -, hogy az ország lakosságát akkor ilyen szempontból három kategóriába sorolták. Mind a történettudomány, mind a politika beszélt keresztény eredetű bolgárokról, mohamedán bolgárokról és törökökről. Dzsebeli házigazdáim 1965-ben büszkén dicsekedtek el, hogy a bulgáriai törököknek olyan lehetőségeik vannak, amilyenek a kapitalizmus idején a bolgároknak sem voltak. Az idő tájt az országban három török színház működött, újság jelent meg, nemzetiségi írók és költők köteteit adták ki törökül. Török nyelvű iskolák akkor sem voltak. (folyt.) 1989. augusztus 22., kedd 14:48
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »