|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Bács-Kiskun megyei reformkörök felhívása
"Új programra, új működési rendre, minden szinten új és hiteles
vezetésre, új tagsági viszonyra van szükség ahhoz, hogy ez az új
szocialista párt új politikai erőként és számottevő tényezőként
jelenhessen meg a magyar nép előtt."
DLF, Csak egy szóra:
NDK - menekültek
"Kelet-Berlin csak csütörtök este, akkor azonban
annál hangosabban, cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy az NDK
Magyarországot szeptember 1-jétől nyugati országként kezeli,
legalábbis ami polgárainak utazásait illeti. Ezek a híresztelések az
NDK-ból terjedtek el, mert azok számára, akik Kelet-Berlin
politikáját ismerik, hihetőnek tüntek, minden bizonnyal jelentős
mértékben járultak hozzá a menekültáradat felduzzadásához."
|
|
|
|
|
|
|
Románia - Trianon
|
Oltványi Ottó, az MTI tudósítója jelenti:
Bukarest, 1990. június 5. kedd (MTI-tud) - A trianoni
szerződés a jog erejével megtámadhatatlanul szentesítette a román
nemzet igényét Erdélyre - hangoztatták a román televízió hétfő esti
adásában. Alexandru Porteanu és Gheorghe Kalafeteanu bukaresti
történészek áttekintették az első világháborút lezáró párizsi
békeszerződések rendszerét, majd kidomborították: a trianoni
békeszerződés által szentesített Nagy-Románia létrejötte nem
történelmi konjunktúra terméke, hanem a wilsoni önrendelkezési elvek
alapján megvalósuló román szuverenitás természetes kiteljesedése
volt.
Kiemelték, hogy a trianoni békeszerződés azokat a határokat jelölte ki Nagy-Románia számára, amelyeket az antant hatalmak és Románia közötti titkos megállapodásokban rögzítettek. Hangsúlyozták, hogy a román nép ezekért a határokért lépett be 1916-ban az első világháborúba. Bár a két történész elmarasztalta a kommunista diktatúra idején Trianonnal kapcsolatban követett román magatartást, mert az ideológiai előítélekre épült, mégis egyértelműen kiviláglott, hogy egész okfejtésük és értékelésük semmiben sem különbözött a korábbi román történetírásban kifejtett álláspontoktól. Úgy értékelték, hogy a nagyhatalmak 1920-ban Romániára rákényszerítették a nemzetiségi előírásokat, de értékelésük szerint ezek nagyhatalmi érdekeket fejeztek ki. Nem tértek ki a gyulafehérvári nemzetgyűlésen kinyilatkoztatott nemzetiségi jogokra.
A trianoni békeszerződés aláírásának 70. évfordulója alkalmából sugárzott késő esti televíziós műsor két történész szereplője végezetül hangsúlyozta, hogy a történelem realitásainak elismerése meghozhatja mind a román, mind a magyar népnek a megbékélést. Rámutattak, a trianoni békeszerződés mai tanulságai között fontos helyen szerepel a román nemzet és a magyar nemzeti kisebbség egymásrautaltságának felismerése és e felismerés alkotó szellemű beépítése a napi politikai és társadalmi feladatok által megkövetelt testvériségbe.+++
1990. június 5., kedd 09:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"...a CSKP vezető szerve egy nappal korábban külön is foglalkozott a kialakult helyzettel, s hogy igen kemény figyelmeztetést küldött a követség előtt tüntetőknek: ha nem áll le azonnal a további hangulatkeltés, ha az események bárhol is élesebb fordulatot vesznek, akkor a két magyar fiatal igen súlyos büntetésre számíthat."
SZER-hallgató telefonja:
(ZENEÉRTŐ) "Jó reggelt! Szombat van, augusztus 26-a. Nagyon kérem, hogy Basilides Barna is tartsa magát ahhoz, amit előtte két perccel a Műsorismertetésben bemondtak, hogy ugyanis a napi Kalendárium 6 óra 55-kor, 7 óra 55-kor van és nem 53-kor vagy 52-kor. Gondolom, ő sem szeretné, hogy ha egy vonat 6:55-kor indul és már 6:50-kor kigördült volna a pályaudvarról, amelyikkel ő akart volna, mondjuk, elutazni. Nem tudom, hogy ennyi fegyelmet kívánni egy műsorvezetőtől olyan nagy dolog-e? Szerintem ez kötelessége lenne."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|