Rendszerváltás és az MTI

	A KGB titkai (1.rész)
Moszkva, 1989. augusztus 8.(MTI-Panoráma) - A szovjet Államvédelmi Bizottság (KGB) működését korábban övező titokzatosság, úgy tünik, mindinkább a multé: sorra nyilatkoznak a szovjet sajtónak a szervezet jelenlegi és egykori vezetői. Nem rejtik véka alá, hogy a sokáig bármiféle társadalmi ellenőrzés nélkül működő KGB tevékenységére is jócskán ráfér a korszerűsítés, s ideje felszámolni a KGB és elődje, a Cseka történetében egymást érő fehér - vagy inkább fekete - foltokat. A VCSK, az ellenforradalom lebírására 1917-ben létrehozott szervezet első vezetőjéről, Dzerzsinszkijről elnevezett moszkvai téren magasodik a KGB két hatalmas épülete, amely állandóan zárt vasrácsos ablakaival mindennél jobban jellemezte a sztálini és brezsnyevi időkben bezárkózott, mindennel, mindenkivel szemben bizalmatlan Szovjetuniót. Az épületek most is félelmetesen magasodnak a tér fölé, ám a vastag falak mögött, úgy tűnik,változóban van a légkör. Az átalakítás, a jogállamiság megteremtésére tett erőfeszítések nem hagyták változatlanul a KGB-t, amely valóságos állam volt az államban. Vlagyimir Krjucskov, a KGB elnöke a Legfelsőbb Tanács kinevezését megelőző vitájában ígéretet tett a szervezet munkájának nyilvánossá tételére és sürgette az uj állambiztonsági törvény megalkotását. A reformer hírében álló Krjucskov, aki korábban 14 évig irányította a szovjet hírszerzést,(mellesleg kitűnően beszél magyarul),legutóbb a Novoje Vremjának nyilatkozva fejtette ki elképzeléseit a szervezet megujulásáról. Egyebek között elmondta, hogy megszüntetik az ,,ideológiai diverzióval,, azaz a belső ellenzékkel foglalkozó ötös számú ügyosztályt. A Krjucskov-nyilatkozattal szinte egyidőben látott nyilvánosságot az ügyosztály egyik volt munkatársának leleplező cikke az Ogonyokban. A volt KGB-tiszt elmondta, hogy 1958-tól dolgozott az ügyosztályon. A sztálini időkből hirhedt büntetőtörvénykönyv 58-as paragrfus alapján üldöztek mindenkit, aki elkeseredésében szóban vagy írásban bírálta a rendszert. Börtönbe csukták azt, aki szamizdatként kiadta a tragikus sorsú költőnő, Cvetajeva és fiai Gumiljov műveit. Üldözték, majd száműzték Szaharovot a ,,Gondolatok,, miatt. A KGB-tiszt leírja, hogyan késztették módszeres üldözéssel emigrálásra az ellenzéki írókat és művészeket, Akszjonovot, az egykori lágerlakó írónő, Jevgenyija Ginzburg fiát, az irodalmi Nobel-díjas Brodszkijt, vagy Ernszt Nyeizvesztnij festőművészt. (folyt.) 1989. augusztus 8., kedd 12:08
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »