Rendszerváltás és az MTI

	Grósz Károly Záhonyban és a Kárpátalján (9. rész)
Nem elveink, alapvető történelmi céljaink megtagadását, hanem a kialakult rendszer elmélyült megreformálását akarjuk. Mi az akadálya annak, hogy a jelenleginél határozottabban haladjunk előre? Állandóan szem előtt kell tartanunk a lakosság teherbíró képességét. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a társadalmi, szociális feszültségek nem csökkentek az elmúlt években, miközben vannak rétegek, amelyek esetenként nem valós teljesítményeik alapján, hivalkodó fogyasztással, indokolatlan magas jövedelmekkel teszik próbára a társadalom türelmét. Ugyanakkor a gazdasági racionalizmus nagyobb követelményeket támaszt, a munkaerő, az anyagi eszközök gyorsabb átcsoportosítását igényli. Ez az ellentét csak a társadalom együttes összefogásával oldható fel. Ennek érdekében kell - még ha átmeneti időre is - egy új nemzeti közmegegyezést létrehozni. A Magyar Szocialista Munkáspárt rövid programja körül, amint az várható volt, bizonyos polarizálódás indult meg. A benne foglalt útról koncepcionálisan eltérő vélemények is felszínre kerültek a közélet és a pártmozgalom minden szintjén. Maga a vita természetes. Soha politikai mozgalom nem számíthatott tartós sikerre és tényleges tömegtámogatásra, ha a programja nem érdemi viták sodrában formálódott. A viták azonban mindig akkor voltak termékenyek, ha az ügy állott az előterükben, nem pedig a résztvevők különböző szubjektív eredetű motívációi. Ma már világosan látható, hogy sok helyen ezek a viták nemcsak a közügyet szolgálják. Nem a helyes, érvényes válasz megtalálása a cél egyesek részéről, hanem az egyéni érdekek érvényesítése. A politika ma legnehezebb, leghálátlanabb területeinek képviseletét egyesek éppen azért nem vállalják tudatosan, mert nem akarják személyes presztizsüket ezzel megterhelni. Megszaporodtak emellett a partnerek tudatos lejáratására irányuló törekvések is. Vannak, akik nyilvános megszólalásuk alkalmából az előkelő, hűvös kívülálló pozíciójából figyelik az országunkban végbemenő változásokat, mintha semmi közük nem lenne ahhoz, ami ma itt történik. Vannak olyanok is, akik nem egyszer látványosan tagadják meg múltjukat, abban reménykedve, így nem kell vállalni az erkölcsi felelősséget esetleges korábbi magatartásukért. Ezek a párt programja, politikai irányvonala körüli vitáknak olyan melléktermékei, amelyektől sürgősen meg kell szabadulni, mert a pártunk cselekvőképességét, hitelét nagyon komolyan veszélyeztetik (folyt. köv.) 1989. április 3., hétfő 14:48
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »