Rendszerváltás és az MTI

	Grósz-sajtóértekezlet (2. rész)
A gazdasági együttműködésben Grósz Károly szerint a hangsúly ma a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésén van. Mint kérdésekre válaszolva elmondta, tavaly nyár óta a magyar-szovjet együttműködésben nincs lényeges fejlődés. Lassan és nehezen halad a KGST megújulása is. A szervezet nehezen képes integrálni a tagországok eltérő érdekeit. A magyar-szovjet gazdasági együttműködés fejlődésének dinamikusabbá tételére sok tanulmány készült, s ezek összevetéséből a közeljövőben várható a következtetések levonása. Az MSZMP és a magyar kormány heteken belül összegezi és a szovjet partnerek asztalára leteszi saját javaslatait. Grósz Károly utalt rá, hogy mostani megbeszélésein elvi egyetértés alakult ki egy új elszámolási rendszer és új együttműködési mechanizmus szükségét illetően. A két országban kibontakozó reformfolyamatok mind a politika, mind a gazdaság terén sok azonosságot mutatnak, de sok köztük a különbség is. Egy erre vonatkozó kérdés kapcsán Grósz Károly megemlítette az országok méreteinek, politikai, történelmi hagyományainak, nemzeti sajátosságainak különbözőségét. Hozzátette, hogy a magyar gazdaság 1968-ban már több, máig is ható reformkezdeményezés szintere volt, a folyamat megtorpanása ellenére is. Magyarországon, hazai megítélés szerint, gyorsabb haladás kellene a reform útján, mert kezd veszélyessé válni a szakadék a politikai és gazdasági reform között. A nem kellő ütemű gazdasági reform árthat a politikai reformfolyamatoknak. Megemlítette, hogy tapasztalatai szerint a Szovjetunió is nagy erőfeszítéseket tesz a reform felgyorsítására. Grósz Károly nem vállalkozott arra, hogy érdemben összevesse a magyar és a szovjet reformokat, de arra figyelmeztetett, hogy hiba a vágyak és lehetőségek összekeverése. Hozzáfűzte: törekedni kell az intézményrendszer harmóniájának megörzésére. Nem lehet bizonyos fejlődési törvényszerűségeket figyelmen kívül hagyni, egyes szakaszokat átugrani. Magyarország tavaly többpontos javaslatot terjesztett elő a KGST-korszerűsítésére, amely a tagországok eltérő érdekeltsége folytán vegyes fogadtatásra talált. A vita alapkérdése a KGST fejlesztésének módszereiben rejlik: Magyarország nem felülről, hanem a nemzetgazdaságok, nemzeti piacok felől építkezve tartja lehetségesnek egy szocialista közös piac kialakítását. (folyt.) 1989. március 24., péntek 18:11
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »