|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Bács-Kiskun megyei reformkörök felhívása
"Új programra, új működési rendre, minden szinten új és hiteles
vezetésre, új tagsági viszonyra van szükség ahhoz, hogy ez az új
szocialista párt új politikai erőként és számottevő tényezőként
jelenhessen meg a magyar nép előtt."
DLF, Csak egy szóra:
NDK - menekültek
"Kelet-Berlin csak csütörtök este, akkor azonban
annál hangosabban, cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy az NDK
Magyarországot szeptember 1-jétől nyugati országként kezeli,
legalábbis ami polgárainak utazásait illeti. Ezek a híresztelések az
NDK-ból terjedtek el, mert azok számára, akik Kelet-Berlin
politikáját ismerik, hihetőnek tüntek, minden bizonnyal jelentős
mértékben járultak hozzá a menekültáradat felduzzadásához."
|
|
|
|
|
|
|
Március 15. - 1990 - Kossuth tér (1. rész)
|
1990. március 15., csütörtök - Az ünneplő sokaság a
Petőfi-szobortól a Kossuth Lajos térre vonult át, ahol négy párt - a
Magyar Demokrata Fórum, a Független Kisgazdapárt, a Hazafias
Választási Koalíció és a Magyar Néppárt - szónokai fordultak az
egybegyűltekhez. A délután fél kettőre meghirdetett nagygyűlés
néhány perces késéssel kezdődött meg, mivel a térre folyamatosan
érkeztek a résztvevők a Szabadság térről, ahová a Szabad Demokraták
Szövetsége tett kitérőt a szabad sajtó ügye mellett demonstrálva a
Televízió előtt.
Mintegy tízezren népesítették be a teret, amikor Antall József, az MDF elnöke lépett a mikrofonhoz a Parlament lépcsőjén a részvevő pártok zászlaival, ,48-as és ,56-os lobogókkal körülvéve. A politikus hangoztatta: az MDF március 15-ét a nemzet egyetemes nagy ünnepének tekinti, amely nem szolgálhat - még a választási harc közepette sem - pártérdekeket. Az ünneplő pártoknak legfeljebb ahhoz van joguk, hogy együtt fejet hajtsanak a nagy tettek és a nagy elődök emléke előtt tisztelegve.
Ezután az MDF elnökségi tagja, Csoóri Sándor író lépett a mikrofonhoz. Mondandóját bevezetve párhuzamot vont a tavaly megtartott első szabad március 15-i ünnepségek és a mostani megemlékezés között, hangoztatván, hogy akkor az ünneplő sokaság a szabadság reményével ugyan, de lelkében a félelem maradványaival köszöntötte a nemzeti ünnepet. Mára alaposan megváltozott a helyzet, szabadabb, ám szövevényesebb lett az élet. Az Európán átsöprő változások gyökereit kutatva Csoóri Sándor rámutatott: a második világégés óta folyó világnézeti és gazdasági háború az egyik fél anyagi erőinek kimerülése miatt kezd a vége felé közeledni. S mint minden háború után, most is új békeszerződések születnek majd térségünkben. Az 1947-es párizsi megállapodással szemben ez az új ,,békeszerződés,, visszavonhatatlan bizonyossággal kimondja: Magyarország független ország lesz újra. Megtörve, megfogyva, szétzilált idegekkel és szétzilált gazdasággal - de független ország (folyt.köv.)
1990. március 15., csütörtök 17:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Március 15. - 199O - Kossuth tér (2. rész)
|
A mostani márciusnak az a történelmi küldetése, hogy előkészítse ezt a rég várt önállóságot, majd végérvényesen megszilárdítsa azt.
Emlékeztetett arra, hogy hamarosan a nép küldöttei kezébe kerül a törvényhozási hatalom a szabad választások után. Sajnálattal szólt arról, hogy számos kedvezőtlen jel kíséri a választási küzdelmet. Míg 1848-ban a szellem embereire figyelt a nép, addig a mai hangadók már nem a Pilvaxból, hanem az új pártok irodáiból jönnek. Ennek a különbségnek látható bizonyítéka a mai szétszakadozó ünnepség is. ,,A zászlóerdők nyiladékai között a régi félelmek helyett ma a pártküzdelmek fojtogató füstje és mérgezett levegője terjeng. Bevallottan vagy bevallatlanul is egyetlen cél lebeg bizonyos küzdőcsoportok szemei előtt: minél ügyesebben kihasználni ezt az ünnepet is szavazatgyűjtésre, pártérdekből.,, A politika színpadán szereplőknek - hangoztatta - meg kell esküdniük, hogy feszültségteremtő vitáikban is a magyarság megerősítését akarják szolgálni. Ehhez azonban a lelki függetlenségnek meg kell előznie a politikait, hiszen a negyven év alatt csaknem teljesen tönkrevert, megroskasztott magyarságot is újjá kell éleszteni. Be kell bizonyítani a világnak, hogy a magyarság nem csak államvesztő nép tud lenni - mint volt a két világháború között -, hanem államépítő nemzet is. Csakis a személyiségét visszaszerzett nép tud felemelt fejjel élni, és együtt élni más népekkel a hazán belül és annak határain kívül.
A Független Kisgazdapárt nevében Vörös Vince pártelnök és Torgyán József, párt-főügyész szólt az ünneplő tömeghez. A két kisgazda-vezető érzelemtől átfűtött beszéde alatt párthíveik köréből gyakran hangzottak el a ,,Le a vörös bárókkal ,,, ,,Kommunista párt, fizesd meg a kárt ,, jelszavak.
Vörös Vince hangoztatta: az FKgP eljött, hogy fejet hajtson 1848. március 15-e hősei, mártírjai és az ország egész lakossága előtt. A Független Kisgazdapárt ezzel a főhajtással fejezi ki azt a megingathatatlan elhatározását, hogy méltó kíván lenni a márciusi hősökhöz és azok függetlenségi törekvéseihez. (folyt.köv.)
1990. március 15., csütörtök 17:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Március 15. - 199O - Kossuth tér (3. rész)
|
Torgyán József arra kérte az ünneplő sokaságot, hogy amikor március 25-én az urnák elé járulnak, gondoljanak 1848 márciusának hőseire, és gondoljanak arra a sok névtelen hősre, aki most, 1990-ben vívja ki mindazt, amit 1848-ban nem sikerült megvalósítani. Dörgő hangon szólította fel az ellenzéki pártokat, hogy haladjanak együtt a szabadság és a jólét megvalósításának az útján, hiszen egyetlen közös céljuk van: a győzelem kivívása. Március 25-e legyen végre a megvalósult szabadság napja, s minden magyarok győzelmének ünnepe - fejezte be nagy ovációval kísért szavait a párt-főügyész.
Hangoskodás, füttykoncert fogadta a Hazafias Választási Koalíció képviseletében mikrofonhoz lépő Mikola Istvánt. A szónok felhívta a figyelmet: a tizenkét párt megegyezése alapján kapott lehetőséget arra, hogy az ország háza előtti téren mondhassa el beszédét. Kérte, hogy a méltatlankodók ennek jegyében hallgassák meg mondanivalóját.
A politikai kultúrát nélkülöző közjáték után - az előre eltervezett szöveget a megismétlődő bekiabálások miatt jelentősen megkurtítva - a szónok a magyar demokrácia előfutárainak szellemiségét idézte, rámutatva, hogy az ő művük az az alap, amelyre nemzetünk új életformáját lehet és kell építeni. Hangsúlyozta: ma, amikor a pártállamot, az idegen modellt lebontva rendszerváltásra készül az ország, amikor elsöpörjük a zsarnokságot - amelyet nem a Petőfi által ostorozott királyok és földesurak, hanem személytelen hatalmak képviselnek -, tudni kell, hogy nem jutott még el a haza minden szögletébe a demokrácia szelleme. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy 1848-hoz méltó mai világtörténelmi vállalkozásunk sikerrel jár, ehhez azonban - fűzte hozzá - a legkülönbözőbb politikai irányzatok legjobb erőinek egy független, cselekvőképes, legitim, felelős nemzeti kormányban kellene összefogniuk.
Az ünnepi szónoklatok sorát Dobos László csehszlovákiai magyar író felszólalása zárta. Az író a Magyar Néppárt kezdeményezésére, a március 15-i ünnepségeket szervező pártok felkérésére a határainkon túl élő magyarság nevében fejtette ki gondolatait.
Dobos László emlékeztetett arra, hogy ezen a napon Európa s a világ számos pontján elhelyezik a megemlékezés virágait Petőfi, Kossuth, Bem és megannyi ,48-as hős alakját megörökítő emlékműveken. A tisztelgés bejárja a szabadságharc történelmi és térbeli útját. 1848-at most csak egy időpillanat választja el a mától. Az újkori zsarnokság porbahullása hozza létre ezt a közelséget. Kelet-Közép-Európa népeinek közös élménye a zsarnokság uralmának megdöntése, s a szabadság esélye. A történelem most minden szomszédos népnek egy időben kínálja ugyanazt az esélyt. (folyt.köv.)
1990. március 15., csütörtök 17:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Március 15. - 199O - Kossuth tér (4. rész)
|
Zsarnokságellenes gyűlöletük most rokonulhat más népek szabadságvágyával, most válhat egy nagyobb európai egyetemesség részévé. A mai március a szabadság gondolatát sugározza. Ez a megküzdött szabadság a népek, nemzetek, kisebbségek közvagyona és joga.
A beszédek elhangzása után az ünneplő tömeg elénekelte a Himnuszt, majd elindult a megemlékezések következő helyszínére, a Bem térre. (MTI)
1990. március 15., csütörtök 18:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"...a CSKP vezető szerve egy nappal korábban külön is foglalkozott a kialakult helyzettel, s hogy igen kemény figyelmeztetést küldött a követség előtt tüntetőknek: ha nem áll le azonnal a további hangulatkeltés, ha az események bárhol is élesebb fordulatot vesznek, akkor a két magyar fiatal igen súlyos büntetésre számíthat."
SZER-hallgató telefonja:
(ZENEÉRTŐ) "Jó reggelt! Szombat van, augusztus 26-a. Nagyon kérem, hogy Basilides Barna is tartsa magát ahhoz, amit előtte két perccel a Műsorismertetésben bemondtak, hogy ugyanis a napi Kalendárium 6 óra 55-kor, 7 óra 55-kor van és nem 53-kor vagy 52-kor. Gondolom, ő sem szeretné, hogy ha egy vonat 6:55-kor indul és már 6:50-kor kigördült volna a pályaudvarról, amelyikkel ő akart volna, mondjuk, elutazni. Nem tudom, hogy ennyi fegyelmet kívánni egy műsorvezetőtől olyan nagy dolog-e? Szerintem ez kötelessége lenne."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|