Rendszerváltás és az MTI

	Orbán István a Gazdasági Kamara alelnöke
---------------------------------------- München, 1990. november 5. (SZER, Magyar híradó) - Új szín a magyar politikában. Előtérbe került az Érdekegyeztető Tanács. Farkas Pál interjúja következik: - Múlt héten a benzinháború következtében szinte Csipkerózsika- álmából ébredt az Országos Érdekegyeztető Tanács, amelynek működéséről, tevékenységéről eddig nem sok hírt hallhattunk. A hétvégi viták levezető elnöke a Magyar Gazdasági Kamara alelnöke, Orbán István a Szabad Európa mikrofonja előtt. Orbán úr Kérem, hogy röviden világítsa meg, mi is pontosan ez az Országos Érdekegyeztető Tanács és mióta működik? - Az Érdekegyeztető Tanács ez év augusztus elején alakult abból a célból, hogy a társadalom három nagy partneroldalát, társadalmi partnerét, hogy úgy mondjam olyan érdekek egyeztetésére késztesse, amely érdekek az ország lakosságára nézve a legfontosabb érdekeket jelentik. Ez a három oldal: a munkavállalók, a munkaadók és a kormány. Ez utóbbi természetesen a jelenlegi helyzetből adódóan egy kicsit munkaadóként is és tulajdonosként is. Az augusztusi megalakulást követően rendkívül fontos feladat volt, hogy ügyrendünk legyen, amely tisztázza a megállapodási hatásköröket, a munkarendet, a működési szabályokat, a dolgozó munkabizottságok jellegét és a többi. Ezzel egyidejűleg azonban volt olyan téma, amelyet mi fontosnak ítéltünk és amelyben volt megállapodás az érintett felek között. Ez a minimálbér kérdése volt, szinte az elsők között. És bár látványosan nem jelent meg az Érdekegyeztető Tanács a nagyközönség előtt, az elmúlt hónapokban folyt a munka megalapozása. Most vagyunk abban a helyzetben, hogy a folyamatos működés feltételeit most már szervezési, szervezeti oldalon garantálni tudjuk. (folyt.) 1990. november 5., hétfő
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Orbán István - 1. folyt.
A benzinválság tulajdonképpen csak előhívta ezt a képességünket, mert megszületett az a javaslat, hogy az Érdekegyeztető Tanács hatáskörébe kell emelni az üzemanyagok kérdését. Az Érdekegyeztető Tanács úgy is működött, hogy bár a benzinárakról beszélt, teljesen világos volt a résztvevő oldalak számára - főleg a munkaadó-munkavállaló oldalak számára -, hogy az ország működőképességének megőrzése legalább olyan fontos cél, mint az, hogy egy kormányzati döntés mennyire tud intakt maradni egy ilyen vitafolyamatban. - Várhatóan az elkövetkező időben mivel fog még foglalkozni az Érdekegyeztető Tanács? - Úgy gondolom, hogy a legsürgősebb feladatokon kívül előre kell tekinteni az 1991-92-es esztendőkre is. A legsürgősebb feladatok között ott van az 1991-es év gazdálkodásának megalapozásával kapcsolatos kormányzati elgondolások megismerése, ott van az üzemanyagár emelése kapcsán előállott olyan helyzet, melyben bizonyos kompenzációs intézkedésre látszik szükség lenni. A távlati ügyekben mindenképpen ott vannak a munka világára vonatkozó törvények előkészítése - gondolok itt én arra, hogy felfogásom szerint egy teljesen új munkatörvénykönyvre volna szükség. Ide tartozik a jövedelempolitikára vonatkozó megállapodások megkötése, egyáltalán a makrogazdaságra vonatkozó intézkedéseknek mindazon körét be kell vonni az érdekegyeztetésbe, amely a társadalom nagyobb tömegeit érinti és az ország helyzetéből kifolyólag most hozzá lehet tenni, hogy hátrányosan érinti. +++ 1990. november 5., hétfő
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Magyarország az Európa Tanács tagja - 1. folyt.
Az elkövetkező hónapok során a megfigyelő-státusban lévő országok egymás után, kezdve Csehszlovákiával és Lengyelországgal, belépnek majd az Európa Tanácsba. Az Európa Tanács kibővítése amellett érvel, hogy alakítsák át összeurópai testületté. Ilyen minőségben első dolga az lenne, hogy átvenné a 34 nemzetből álló Európa biztonságával és együttműködésével foglalkozó konferencia teendőit az emberi jogok terén. Az Európa Tanács szerepének kibővítése mellett érvelők rámutatnak, hogy már megvan a strasbourgi testületnek a gépezete az emberi jogok védelmére és az együttműködés erősítésére. Egyik szerve ugyanis az Emberi Jogok Bírósága, amelyhez egyének fordulhatnak megkeresésekkel és már több mint 15 ezer ilyen ügy futott be a bírósághoz. 130 konvenciót fogadott el, melyeknek hatásköre kiterjed a terrorizmus elleni küzdelemtől az egyén jogára, hogy magánügyeit bizalmasan kezeljék. A szervezetnek van állandó titkársága és 177 törvényhozóból álló parlamentje, amit a páneurópai változatban 300 tagúvá bővítenének. Az európai biztonsággal és együttműködéssel foglalkozó szervezetnek nincs ilyen jellegű gépezete, és említett funkcióinak az Európa Tanácshoz való áttételét holnap fogják megvitatni a római találkozón, amely egybeesik az emberi jogok európai konvenciója aláírásának 40. évfordulójával. Ezt a szerződést már Magyarország parafálja, mivel addigra a strasbourgi klub 24-ik tagja lesz. +++ 1990. november 5., hétfő
Vissza » A hírhez kapcsolódik »