|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Bács-Kiskun megyei reformkörök felhívása
"Új programra, új működési rendre, minden szinten új és hiteles
vezetésre, új tagsági viszonyra van szükség ahhoz, hogy ez az új
szocialista párt új politikai erőként és számottevő tényezőként
jelenhessen meg a magyar nép előtt."
DLF, Csak egy szóra:
NDK - menekültek
"Kelet-Berlin csak csütörtök este, akkor azonban
annál hangosabban, cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy az NDK
Magyarországot szeptember 1-jétől nyugati országként kezeli,
legalábbis ami polgárainak utazásait illeti. Ezek a híresztelések az
NDK-ból terjedtek el, mert azok számára, akik Kelet-Berlin
politikáját ismerik, hihetőnek tüntek, minden bizonnyal jelentős
mértékben járultak hozzá a menekültáradat felduzzadásához."
|
|
|
|
|
|
|
Az Ellenzéki Kerekasztal sajtóértekezlete (1. rész)
|
1989. augusztus 18., péntek - A nyilvánosság és a háromoldalú tárgyalások menetével kapcsolatos kérdések voltak a főbb témák az Ellenzéki Kerekasztal pénteki sajtótájékoztatóján a Budai Vigadóban.
Szabad György elöljáróban kifejtette: az Ellenzéki Kerekasztalnak határozott szándéka, hogy rendszeressé tett sajtóértekezleteken és más formában is gondoskodjék a háromoldalú tárgyalások menetéről szóló tájékoztatásról. Hozzátette: mindezt a másik két fél közreműködésével és a rendelkezésre álló lehetőségektől függően tudják realizálni. Elmondta, hogy a háromoldalú tárgyalássorozat a nyilvánosság problémáját három fázisban érinti. Mindenekelőtt a folyó tárgyalások nyilvánosságának kérdése merül fel, ám ugyanilyen fontos kérdés a választásokat megelőző tájékoztatás során az esélyegyenlőség megteremtése is. Elodázhatatlan feladat annak előkészítése is, hogy a nyilvánosság a demokratizálódó Magyarország egész intézményrendszerében elnyerje a képviseleti demokráciákban ismeretes mértékét és biztosítékait. Végül utalt arra, hogy az Ellenzéki Kerekasztal további erőfeszítéseket tesz a háromoldalú tárgyalások nyitottságának általánosabbá tételére. Sólyom László a nyilvánosságról folyó tárgyalásokon képviselt EKA-elképzeléseket ismertetve elmondta: az Ellenzéki Kerekasztal három témakört kívánna megvitatni. Az egyik a nyilvánosság egészét átfogó törvénycsomag megtárgyalása. Ez egy új sajtótörvényből, az adatvédelemre és az információszabadságra vonatkozó törvényegyüttesből, valamint az ide tartozó postai (például frekvenciaelosztás) szabályozásokból állna. A másik csomag a politikai nyilvánosság pártatlanságát szabályozná a választásokig terjedő időszakban. Ezzel kapcsolatban az EKA álláspontja szerint létre kell hozni egy olyan pártatlan ellenőrző bizottságot, amely a nemzeti tájékoztatási intézmények (Magyar Televízió, Magyar Rádió, MTI) részrehajlás mentességét felügyelné. Harmadrészt egyéb napi problémákat szerettek volna napirendre tűzni. Ezek közé tartozott volna például a korábban üldözött sajtótermékek rehabilitációja. Az EKA szerette volna elérni, hogy a Belügyminisztérium hozza nyilvánosságra: az utóbbi évek során milyen sajtótermékeket koboztak el és szerkesztőik, szerzőik közül kik ellen indítottak eljárást. (folyt.köv.)
1989. augusztus 18., péntek 18:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Ellenzéki Kerekasztal sajtóértekezlete (2. rész)
|
Az Ellenzéki Kerekasztal szükségesnek tartja, hogy a háromoldalú tárgyalásokon tekintsék át a nyilvánosság általános helyzetét, a nyomdaügyet és az MSZMP sajtómonopólima korlátozásának lehetőségeit, különös tekintettel a megyei lapokra - mondta Sólyom László. Végezetül sajnálattal állapította meg: jóllehet a nyilvánossággal foglalkozó I/5-ös albizottság már augusztus elején konszenzusra jutott abban, hogy a háromoldalú tárgyalásokról rendszeres tévéműsort kellene adni, ez az ügy elvileg megakadt, s nem jutott a középszintnél tovább. Haraszti Miklós emlékeztetett arra, hogy a háromoldalú tárgyalások fő célja a szabad választások feltételeinek megteremtése. Ennek fontosságára utalva úgy ítélte meg, hogy a megbeszéléseket övező nyilvánosság nem elégséges. Az I/5-ös albizottság munkájáról szólva úgy vélekedett, hogy egyelőre kevés a kézzelfogható eredmény. Példaként említette: az MSZMP a kezében lévő megyei lapok tekintetében mereven ellenáll, e lapok helyzetét vagyoni kérdésnek tekinti. Sikerként könyvelte viszont el, hogy konszenzus született az ombudsman (állampolgári jogok szóvivője) intézményének felállításáról. Ez jelen esetben olyan intézmény lenne, amely a pártatlan tájékoztatáshoz való állampolgári jogot felügyelné. Az ideiglenesen Pártatlan Tájékoztatás Bizottsága nevet viselő intézmény feladata az lenne, hogy a választási kampány kezdetéig a nem objektív tájékoztatással kapcsolatos panaszokat kivizsgálja. A bizottságnak, amely az elképzelések szerint 3-5, pártokon kívüli, a három oldal által elfogadott szakemberből állna, joga volna a nemzeti tájékoztatási intézményeken keresztül nyilvánosságra hozni a konkrét ügyekre vonatkozó állásfoglalását. Haraszti Miklós az EKA nevében kérte, hogy a közvélemény tegyen javaslatokat a bizottságba alkalmas személyekre. Torgyán József arról beszélt, hogy az országgyűlési képviselők választásával foglalkozó albizottságban a tárgyalások során hangsúlyosan vetődött fel az országos hírközlő szervek felhasználása a választási kampány során. Egyebek közt kevesellte azt az adásidőt, amely az MSZMP elképzelése szerint a választásokon induló pártok és egyéni jelöltek számára a kampány idején rendelkezésre állna. Ez a műsoridő ugyanis egy napra lebontva hat perc lenne. Az EKA fontosnak tartja, hogy a kampány idején szabadon lehessen élni a fizetett hirdetések eszközével. Ezzel szemben az MSZMP és a harmadik oldal álláspontja: számukra elképzelhetetlen, hogy egy párt egy másik párt vagy szervezet lapjaiban tegyen közzé fizetett választási hirdetést. (folyt.köv.)
1989. augusztus 18., péntek 18:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Ellenzéki Kerekasztal sajtóértekezlete (3. rész)
|
Arra a kérdésre, hogy ha a háromoldalú megbeszéléseken nem sikerül megegyezni a tárgyalások nyilvánosságáról, mit tesz az Ellenzéki Kerekasztal, az EKA képviselői leszögezték: emiatt nem fogják megszakítani a tárgyalásokat. Ugyanakkor bíznak abban, hogy a megbeszélésekről tájékoztatást adó tévéműsor végül is létrejön, és elkezdődik majd a képernyőn a pártok bemutatása is. Ugyanígy remélik, hogy mihamarabb fel lehet állítani a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságát is, amely a három oldal konszenzusának tekintélyével felruházva végezheti feladatát. Ezt követően bejelentették, hogy a Magyarországi Szociáldemokrata Párt ismét bekapcsolódik az EKA munkájába, mert megoldódott az a probléma, amely a szociáldemokraták részvételével ideiglenes felfüggesztését okozta. Antall József a háromoldalú tárgyalások menetéről szóló tájékoztatójában leszögezte: a megbeszélések a jövő héten olyan szakaszba érkeznek, amely azzal a reménnyel kecsegtet, hogy a középszintű tárgyalásokon sikerül előrelépni. Ugyanakkor utalt arra, hogy olyan sarkalatos kérdésekben kell megegyezésre jutni, amelyek horderejüknél fogva egyik fél számára sem teszik könnyűvé a tárgyalásokat. Éppen ezért senki sem csodálkozhat azon, hogy a demokratikus átalakulás körülményei között a rendkívül fajsúlyos kérdésekben (például választói jog, köztársasági elnöki intézmény, a pártok kivonulása a munkahelyekről, a hadsereg depolitizálása) nézetkülönbségek, illetőleg ellentmondások merülnek fel nemcsak a három oldal között, hanem az EKA-n belül is. Szólt arról, hogy a köztársasági elnöki intézmény kérdése az elmúlt hetekben nagy hangsúlyt kapott. Az ezzel összefüggésben a napokban elhangzott megnyilatkozásokkal kapcsolatban leszögezte: pressziónak az Ellenzéki Kerekasztal nem engedhet. Antall József rámutatott: Kilényi Géza megnyilatkozása, amelyet mint igazságügyminiszter-helyettes és az MSZMP tárgyalódelegációjának tagja tett, rendkívül szerencsétlen volt. Annál is inkább, mert Kilényi Géza a háromoldalú tárgyalások keretében felállított jószolgálati bizottságnak is tagja. Éppen ezért nyilatkozatát az EKA visszautasította. Ugyanakkor a kormány csütörtöki sajtótájékoztatóján elhangzott nyilatkozatot az Ellenzéki Kerekasztal úgy értelmezi, hogy a kormány lényegében korrigálta Kilényi Géza kijelentését, és Pozsgay Imre megnyilatkozásához hasonlóan a kormány álláspontja is elhatárolódást jelent tőle. Hasonlóképpen mértéktartást tükröz a Demisz bejelentése, miszerint az aláírásgyűjtést folytatja, de az aláírásokat nem kívánja idő előtt felhasználni. (folyt.köv.)
1989. augusztus 18., péntek 18:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Ellenzéki Kerekasztal sajtóértekezlete (4. rész)
|
Antall József hozzáfűzte: mind a kormány, mind a Demisz megnyilatkozása azt mutatja, hogy ebben a kérdésben az EKA - amikor visszautasította a presszionáló kísérletet - helyes álláspontot foglalt el, és a másik oldal levonta ennek konzekvenciáit. (MTI)
1989. augusztus 18., péntek 18:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (08.15-08.30) - Prágai bikaborjak
"...a CSKP vezető szerve egy nappal korábban külön is foglalkozott a kialakult helyzettel, s hogy igen kemény figyelmeztetést küldött a követség előtt tüntetőknek: ha nem áll le azonnal a további hangulatkeltés, ha az események bárhol is élesebb fordulatot vesznek, akkor a két magyar fiatal igen súlyos büntetésre számíthat."
SZER-hallgató telefonja:
(ZENEÉRTŐ) "Jó reggelt! Szombat van, augusztus 26-a. Nagyon kérem, hogy Basilides Barna is tartsa magát ahhoz, amit előtte két perccel a Műsorismertetésben bemondtak, hogy ugyanis a napi Kalendárium 6 óra 55-kor, 7 óra 55-kor van és nem 53-kor vagy 52-kor. Gondolom, ő sem szeretné, hogy ha egy vonat 6:55-kor indul és már 6:50-kor kigördült volna a pályaudvarról, amelyikkel ő akart volna, mondjuk, elutazni. Nem tudom, hogy ennyi fegyelmet kívánni egy műsorvezetőtől olyan nagy dolog-e? Szerintem ez kötelessége lenne."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|