|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Felhívás
"A Csehszlovák Szocialista
Köztársaság budapesti nagykövetsége előtt kedd óta tiltakozó
emberjogi aktivisták nyomatékosan kérnek mindenkit, hogy a Prágában
fogva tartott barátaink érdekében mindenféle politikai, vagy
bármilyen más egyéb kalandor akciótól tartózkodjanak
Budapest, 1989. augusztus 25.
A felhíváshoz egységesen, egyetértve csatlakozott a Fidesz és a
Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség."
Deutschlandfunk:
Beszélnek a menekültek
"Aznap este egy másik falunál akartuk megkísérelni a
határátlépést. Autónkat egy paraszt telkén állítottuk le. A kutyák
hangosan ugattak. A férfi kinézett az ajtón. Mivel korábbról jó
emlékeink voltak a magyarokról, nem gondoltunk semmi rosszra.
Hasonló helyzetben mi is megértést tanúsítanánk, gondoltuk
magunkban, és útnak indultunk. Két órát gyalogolhattunk a sötétben.
A szúnyogok össze-vissza csípkedtek bennünket. Már azt sem tudtuk,
hol járunk. Aztán egy osztrák falu fényeit láttuk. Gondoltuk,
sikerült. Eliszonyodtunk, amikor két magyar határőr lépett ki a
bokrok mögül. Egy farkaskutyát vezettek pórázon."
|
|
|
|
|
|
|
A hét két kérdése (1.)
|
1/ Hogyan reagált a Varsói Szerződés Mozowiecki kinevezésére? - Fanyalogva, kedvetlenül - állapították meg nyugati hírügynökségek már csütörtökön, amikor kiderült, hogy a Szolidaritás miniszterelnök-jelöltjére még a kommunisták is döntő többséggel szavaztak a Szejmben. A Lengyelországgal szövetséges országok reagálásában teljesen elsikkadt az a körülmény, amit a nyugati államok vezetői egyáltalán nem mulasztottak el kiemelni: példa nélküli eseményről van szó, hiszen a szocialista országokban - a második világháború után kialakult kommunista világban - először fordul elő, hogy egy szövetséges ország élére nem kommunista miniszterelnök kerül, aki hithű katolikus, s aki az elmúlt közel 30 évben ellenzékiségével hívta fel magára a figyelmet. Elsőként a szovjet minisztertanács ,,baráti gratulációja,, a figyelemre méltó. Igazán nem mellékes körülmény, hogy Mazowiecki kinevezése után - s még parlamenti jóváhagyása előtt - Gorbacsov szovjet vezető felhívta telefonon Rakowskit, a LEMP első titkárát, s szinte szájába rágta: kommunisták nélkül elképzelhetetlen kormány Lengyelországban. Ez más szavakkal azt érzékelteti, hogy Moszkva sem látott más kiutat, mint a Szolidaritás-kormány elfogadását,s benne a kommunisták részvételét. Csütörtökön az ,,egykedvű,, szovjet külügyi szóvivő már arra helyezte a hangsúlyt, hogy a Szovjetunió partnerként akar tekinteni Lengyelországra, s ,,reméli,, ,hogy Varsó tartja magát szövetségesi kötelezetségeihez. Az NDK hírügynöksége csütörtökön négy sorban ismertette Willi Stoph kormányfő üdvözlő táviratát. Az NDK mindig is a munkásegység bomlasztásával vádolta és nem kímélte a Szolidaritást - ezért érdekes, hogy a pénteki keletnémet sajtó már igen barátian, a majdani jó kapcsolatok reményében üdvözölte az új lengyel kormányfőt. A tények makacs dolgok. A pénteki Rudé Právo szintén meglepetést okozott: mérsékelt, majdnem rokonszenvező hangon kommentálta a Szolidaritás-kormányt, azt hangsúlyozva, hogy az új politikai formáció Lengyelország belügye. A CSKP lapja sietve leszögezte, hogy az ártó vagy rosszakaratú hangok csak a ,,szélsőségesekre,, jellemzőek, s mindenki azt reméli, hogy a ,,negatív tendenciák,, visszaszorítására képes kabinet jut hatalomhoz Varsóban. A ,,negatív tendenciákon,, bizonyára ki-ki másféle dolgot ért. Romániából, Bulgáriából még nincs híre baráti üdvözletnek - de az nem fog késni, hiszen a szocialista protokoll ezt megkívánja, még akkor is, ha a Szolidaritást mindkét fővárosban veszélyesnek tartják a szocialista rendszerre nézve. (folyt.)
1989. augusztus 25., péntek 13:14
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|