|
|
|
|
Magyarország a brit tv-ben
|
London, 1989. március 31. (BBC, Panoráma) - Tegnap a Thames televízió, az angol tévé 3-as csatornája This Week - Ez a hét - című műsorát Magyarországnak szentelte. - Munkatársaink, Pallai Péter és Szente Péter vitatják most meg a dokumentumfilmet. Először Pallai Péteré a szó: - A legjobb, ha először átnézzük, hogy mit láthatott voltaképp a brit közönség ezen a félórás műsoron. A témák nagy része nem új a magyar hallgatónak, de briteknek mutatták, tehát szó esett az egyre növekvő gyülekezési-, szólás-, sajtó- és egyéb szabadságjogokról, a társadalom és a politika pluralizálódásáról, az alternatív szervezetek szerepéről, Magyarország kétségbeejtő jelenlegi gazdasági helyzetéről, és az angol kommentár itt az volt, hogy ebből a gazdasági kátyúból csak egy politikailag megreformált ország tudna kievickélni. Szó volt 1956-ról is, de azt hiszem, hogy a magyar hallgató számára a legérdekesebb része ennek a műsornak az volt, hogy a stáb megbízta független magyar közvélemény-kutatók egy csoportját azzal, hogy felmérést készítsen, hogy egy esetleges szabad választás esetén hogyan szavaznának a magyarok. Péter, te szociológus vagy, beszélj erről egy kicsit! - Kérlek, egy 500 főből álló, véletlenszerűen kiválasztott mintát kérdeztek meg erről, és tudtommal ez az első eset, hogy egy ilyen országos felmérés készült arról, hogy az emberek hogyan szavaznának szabad választáson ma Magyarországon. Ehhez, mint egykori szociológus szeretném nagyon gyorsan hozzá tenni, hogy ez persze nem jelenti azt, hogy amikor majd választások lesznek, akkor várható, hogy pont ugyanezt azt eredményt fogják majd produkálni, ugyanis ami a jelenlegi helyzetben áll fönn - hogy ezek a pártok még csak éppen most indultak meg, még nincsenek megszervezve, még nem volt lehetőségük arra, hogy a saját propagandájukat és kampányukat kifejlesszék - az természetesen nem ugyanaz a helyzet, ami egy valódi választások napján következne be. A jelenlegi helyzetben az MSZMP-re szavazna 35 százaléka a lakosságnak. A következő párt a szociáldemokraták 12 százalékkal, a Demokrata Fórum - habár még csak nem is párt - 11 százalékot kapna, a Kisgazdák 8-at, a Szabad Demokraták 6-ot, a Néppárt 5-öt és a fennmaradó 9 százalékon az összes többi pártnak kellene megosztoznia. Én meglepőnek tartom, hogy a régi pártok, amelyek már 40 éve nem működtek, a szociáldemokraták és a Kisgazdák - annak ellenére, hogy mindkét pártban az utóbbi hetekben belviszály dúl - viszonylag nagy százalékát kapták meg a szavazatoknak. A másik kommentárom az lenne - nem tudom, hogy te látod-e ezt -, hogy egy angol típusú választási rendszerrel, tehát ahol nem arányos a népképviselet, ott még mindig az MSZMP győzne. Sőt, ha én most az MSZMP-nek lennék egy vezetője, tagja, vagy akár szurkolója, akkor én borzasztó elégedetten nézném ennek a felmérésnek az eredményét, és ragaszkodnék hozzá, hogy az új választási törvénybe egy - az angolhoz hasonló - választási szerkezetet építsenek be, ami azt jelenti, hogy egy választókörzetben, aki a legnagyobb számú szavazatot kapja, az nyer - az első fordulóban. Ebben a felállításban csupán 51 százaléka az embereknek szavazna az ellenzéki pártokra és 35 százaléka az MSZMP-re. Az MSZMP képviselőjelöltje a 35 százalékkal kényelmesen verné a következő jelöltet, a szocdemet, aki csak 12 százalékot kap. - Így van. - Azt hiszem érdemes még megemlíteni az amerikai nagykövettel készített interjút. Palmer elmondta, hogy habár családjának kis megtakarított pénzét nem kockáztatná azzal, hogy fogadna a magyar reformpróbálkozások sikerére, de ha valamelyik kelet-európai országnak esélye lenne arra, hogy kilábaljon a jelenlegi válságból, az csakis Magyarország lehet. Sokkal inkább - mondotta Mark Palmer - mint Jugoszlávia, Lengyelország vagy a Szovjetunió. Es ehhez még azt is hozzátette nagyon érdekes módon, ahogy Amerikának, a Nyugatnak meg kell adnia a segítséget, ami ehhez szükséges. Nem mondta azt, hogy gazdasági segítség, de hát nyilvánvaló, hogy erre gondolt. Most még egyszer azt mondom, hogyha én a jelenlegi magyar rendszer egyik vezetője lennék, és láttam volna azt a programot, én nagyon elégedetten aludnék utána. - Én talán nem aludnék a helyükben ennyire nyugodtan, mert magad is említetted az elején, hogy választási kampány még nem volt, és még egy vagy két év eltelhet, amíg ilyen szabad választásokat megtartanak és addig a válság rosszabbodni fog, és maga a tény, hogy egy 800 ezres taglétszámú pártnak Magyarországon csak 38 százalékos támogatása akad olyan pártokkal szemben, amelynek legföljebb csak 10 ezer támogatója van, az már aggasztó lehet. - Ebben igazad van, de ehhez még azt is hozzátenném, hogyha én ennek a rendszernek hipotetikus embere lennék, akkor én túl hosszú távon nem is gondolkodnék ezen a dolgon. Egyelőre meg lennék elégedve még ezzel is. - Pallai Péter és Szente Péter vitatták meg az angol tévé tegnapi, Magyarországról szóló dokumentumfilmjét. +++
1989. március 31., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. augusztus 24. Az Országgyűlés képviselői között feszültség volt tapasztalható, mert közülük sokon úgy vélték, hogy a tárgyalások megkérdőjelezik a parlament döntési kompetenciáját. A probléma rendezése érdekében - Antall József javaslatára - az EKA úgy döntött, hogy meghívja a Parlament elnökeit és titkárait."
SZER-hallgató telefonja:
"Bécsből beszélek, Horváth Gyula vagyok. Azt szeretném meg tudni, hogy 18 év után, 18 éve hogy élek Ausztriában, kijövetelem után három évi börtönbüntetésre ítéltek, mert nem tértem vissza Magyarországra. Azt szeretném tudni, hogy ez a 18 év utáni büntetés elévült-e már vagy nem? Erre kérném, szeretném, hogyha válaszolnának. Köszönöm szépen. Viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|