|
|
|
|
A szerzetesrendekről
|
München, 1989. augusztus 24. (SZER, Hölgyválasz) - A hír, miszerint Magyarországon újra engedélyezik a szerzetesrendeket, azokban, akik még emlékeznek feloszlatásukra, nemcsak örömet, hanem fájdalmas emlékeket is ébreszthet. Ez történt jegyzetírónkkal, Szép Zoltánnal, akinek most következő Scolastica nővér című írása tiszteletadás az egykori tanítórendbeli apáca emléke előtt: Ha megélhette volna Hacsak foszlányait is felfoghatta volna a Szent István napi eseményeknek, a szomorú sorsú jó Scolastica nővér Bizonyosan megbékéltebb lélekkel venne most búcsút attól az élettől, ami számára nem sok örömet nyújtott. Éppen a Szent Jobb körmenet utáni napon ismertem meg 1948-ban, amikor Budapestről visszaérkezve mesélte élményeit. Leendő tanítómat hallgattam benne, hiszen a nővér tanítórendbeli apáca volt, és abban a zárdának nevezett iskolaépületben tanított, ahova majd nekem is be kellett volna iratkoznom. De erre már nem kerülhetett sor. A kommunista diktatúra szétkergette a zárda tanítóit, az egyháziakat, a rendbelieket, de útját állta a következő augusztus 20-iki körmenetnek is. Scolastica nővér sírt, imátkozott. Mi lesz veletek? - kiáltotta. Nem azt, mi lesz velem, az állásából elcsapott, otthonától, közösségétől megfosztott szerzetes nővérrel, hanem veletek, azaz velünk, az iskoláink előtt álló gyerekekkel, az így felnövő generációval. Mi lesz veletek? - kiáltotta, amikor immár világi ruhákba öltözködött társnői egymás után rakták fel bőröndjeiket a ki tudja, melyik faluból, városból értük érkező szekérre, stráfkocsira, teherautóra. És a világi ruhás, egyszeriben néni külsejűvé lett apácák szótlanul búcsúzkodtak. Mintha temetésre készülődtek volna, mintha bűnök levezetésére vállalkoztak volna, úgy lépkedtek lehajtott fejjel, kendő alá rejtett rózsafüzérrel, könnyezve, komor csendességben. (folyt.)
1989. augusztus 24., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. augusztus 24. Az Országgyűlés képviselői között feszültség volt tapasztalható, mert közülük sokon úgy vélték, hogy a tárgyalások megkérdőjelezik a parlament döntési kompetenciáját. A probléma rendezése érdekében - Antall József javaslatára - az EKA úgy döntött, hogy meghívja a Parlament elnökeit és titkárait."
SZER-hallgató telefonja:
"Bécsből beszélek, Horváth Gyula vagyok. Azt szeretném meg tudni, hogy 18 év után, 18 éve hogy élek Ausztriában, kijövetelem után három évi börtönbüntetésre ítéltek, mert nem tértem vissza Magyarországra. Azt szeretném tudni, hogy ez a 18 év utáni büntetés elévült-e már vagy nem? Erre kérném, szeretném, hogyha válaszolnának. Köszönöm szépen. Viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|