|
|
 |
|
 |
főcím: "Nem lesz iskolát rengető változás" alcím: Dr. Kelemen Elemér miniszterhelyettes beszél az új tanévről
|
Budapest, 1989. augusztus 24. csütörtök (MTI-Press)
Az iskolákban hamarosan megszólal a csengő: új tanév kezdődik.
Dr. Kelemen Elemér művelődési miniszterhelyettest nem a
tanévkezdésről kérdeztük, hanem az iskolák állapotáról, a fejlesztés
irányairól és lehetőségeiről.
alc. Diagnózis
- A közoktatás fejlesztésének alapkérdése az általános iskola
helyzetének rendezése - mondta. - Az általános iskolák működési
zavarai nagyrészt azzal magyarázhatók, hogy az elmúlt évtizedekben
súlyos hátrányok halmozódtak fel. Még ma is 3500-zal kevesebb az
általános iskolai tanterem, mint ahány általános iskolás
tanulócsoport van. Igen magas - 8 százalék körüli - a
szükségtantermek aránya, ugyanakkor még igen sok nagy létszámú
osztály, csoport is működik. Az iskolák 30 százalékában nincs
tornaterem. Állandósult - itt most nem kifejthető okokra
visszavezethetően - a képesítés nélküli tanítók száma. Az
ellentmondást fokozta, hogy az általános iskola tartalmi fejlesztése
az elmúlt évtizedek során, de különösen a hetvenes évek végén - az
átfogó tantervi reform időszakában - elrugaszkodott a valóságtól:
túlméretezett tantervek, túlzsúfolt ismeretanyag, egyoldalú
intellektualizmus jellemzi, és ez hozzájárul ahhoz, hogy néha a
gyerekek és a pedagógusok számára is elviselhetetlen a feszültség, a
hajsza, a versenyfutás az elsajátítandó tananyagért. Ugyanakkor
riasztó mutatók jelzik, hogy romlik az általános iskola
teljesítménye: szociológusok 20-25 százalékra becsülik az általános
iskolát megfelelő tudás nélkül elhagyó gyerekek számát. Ez pedig
súlyos egyéni, társadalmi problémákat sejtet, hiszen a társadalmi
munkamegosztásba való beilleszkedésnek ma már feltétele az, hogy
középiskolát végezzenek, szakmához jussanak: ennek híján a
munkanélküliek növekvő táborának utánpótlását jelentik.
alc. A kistelepülések iskolája
- Mi lesz az aprófalvak egykor volt iskoláinak sorsa?
Ezek az iskolák az elmúlt évtizedekben nagyrészt eltűntek,
megszűntek. A megszűnés hátterében azok a nagy gazdasági, társadalmi
folyamatok állnak, amelyek a városiasodással, a kistelepülések
elnéptelenedésével, a munkalehetőségek, a gazdálkodó szervezetek, a
tanácsi szervek evakuálásával függ össze. (folyt.)
1989. augusztus 24., csütörtök 12:22
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. augusztus 24. Az Országgyűlés képviselői között feszültség volt tapasztalható, mert közülük sokon úgy vélték, hogy a tárgyalások megkérdőjelezik a parlament döntési kompetenciáját. A probléma rendezése érdekében - Antall József javaslatára - az EKA úgy döntött, hogy meghívja a Parlament elnökeit és titkárait."
SZER-hallgató telefonja:
"Bécsből beszélek, Horváth Gyula vagyok. Azt szeretném meg tudni, hogy 18 év után, 18 éve hogy élek Ausztriában, kijövetelem után három évi börtönbüntetésre ítéltek, mert nem tértem vissza Magyarországra. Azt szeretném tudni, hogy ez a 18 év utáni büntetés elévült-e már vagy nem? Erre kérném, szeretném, hogyha válaszolnának. Köszönöm szépen. Viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|