Rendszerváltás és az MTI

	21. évforduló 6.
London, 1989. augusztus 19. (SZER, Panoráma) - Hétfőn Csehszlovákia népe a 21 évvel ezelőtt lezajlott invázióra fog emlékezni, amely véget vetett a Prágai Tavasz néven ismert rövid liberalizálási időszaknak. A mostani prágai vezetőség a beavatkozást még mindig testvéri segítségnek nevezi, és a közelgő évfordulót szorongva várja. A cseh és a szlovák nép számára a 21 évvel ezelőtti trauma beilleszkedik hosszú történelmük hasonló tragédiái közé. Jiri Rohac kommentárját ismertetjük. - A század eleje óta három ízben vonultak be Prágába. Először 1939 márciusában a németek jöttek, miután az 1938-as müncheni egyezmény megnyitotta számukra az utat azzal, hogy megbékítés céljából átengedte Hitlernek a Szudéta-földet, és ezzel védtelenné tette Csehszlovákiát. 1945 májusában a német megszállás újabb, ezúttal orosz tankok érkezésével fejeződött be. Az oroszok mint felszabadítók jöttek, de érkezésük végső soron a kommunista uralom kezdetét jelentette az országban. Még ha sokan örömmel is fogadták ezt a fordulatot, a háború utáni évek eufóriájában a többség hamar kijózanodott, amikor a sztálini terror és a gazdasági katasztrófa teljes erővel rájuk zúdult. Új remény csillant fel a hatvanas években, amikor a kommunista vezetőség liberálisabb része kezdte felismerni, hogy az uralmuk alatt kialakult gazdasági stagnálást meg lehet változtatni, és a társadalmat gazdaságilag és politikailag megújítani. Beköszöntött a Prágai Tavasz, amikor Alexander Dubcek átvette a pártvezetést a keményvonalas Novotnytól. A légkör a felismerhetetlenségig megváltozott Csehszlovákiában. Az emberek szinte mámorosak voltak a politikától és lelkesen csatlakoztak a reformfolyamathoz. A tragédia az volt, hogy az egész keleti tömbben senki sem volt elég bátor, hogy támogassa ezeket a kezdeményezéseket. Az új prágai vezetőség kétségbeesetten próbálta magyarázni és igazolni politikáját a szovjet vezetőnek, Brezsnyevnek és varsói szerződésbeli szövetségeseinek. (folyt.) 1989. augusztus 19., szombat
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	21. évforduló - 1. folyt.
Magyarázatuk süket fülekre talált, és Brezsnyev az újonnan megfogalmazott, az úgynevezett korlátozott szuverenitás doktrínája alapján a beavatkozás mellett döntött. 30 éven belül harmadszor vonultak be tankok az országba. Az egész csehszlovák kommunista vezetőséget erőszakkal a Szovjetunióba vitték, és csak az inváziót követő váratlanul erélyes nemzetközi reakció akadályozta meg bebörtönzésüket, vagy akár kivégzésüket. A csehszlovák vezetőket néhány napig egymástól elszigetelten fogva tartották, majd Moszkvába vitték őket. Foglyokból újra tárgyalópartnerekké váltak, azonban nagyon kevés módjuk volt a manőverezésre, és a tárgyalások egy előre megfogalmazott nyilatkozattal végződtek, amelyet egy kivétellel minden csehszlovák vezető aláírt, és amely visszamenőleg érvényesítette a katonai beavatkozást. A rákövetkező tisztogatás során a kommunista párt kizárta több mint félmillió tagját, össztagságának harmadát, akik nem voltak hajlandók megtagadni a cseh reformmozgalom ideáljait. A tisztogatást a jelenlegi pártfőnök, Milos Jakes vezette. Most Magyarország és Lengyelország elítélte a cseh... ezekben az országokban meg a Szovjetunióban folyó nagyszabású változások újabb reményekre bátorítják a cseheket és szlovákokat. Az invázió küszöbönálló évfordulója íly módon többnek bizonyulhat, mint újabb alkalomnak a megemlékezésre. Független aktivisták arra intik az embereket, ne kockáztassák a megtorlás veszélyét hétfőn, augusztus 21-ikén. Tüntetés helyett jobb, ha aláírják a Néhány mondat című petíciót, amely több mint egy hónapja jár körbe az országban, és amelyet már több mint 18 ezren aláírtak. A petíció nagyobb demokráciát, a 68-as események átértékelését és a vezetők és a nép közötti valódi párbeszédet követel. A vezetőség ezt mindeddig visszautasította. +++ 1989. augusztus 19., szombat
Vissza » A hírhez kapcsolódik »