|
|
|
|
Az MSZMP késése 1968 értékelésében
|
München, 1989. augusztus 8. (SZER, Világhíradó) - Major Lászlónak, az MSZMP KB szóvivőjének nyilatkozatát olvasva felfigyeltem egy mondatra. A kommunista párt választási vereségéről szólva ezt mondta: hátrálva nem lehet győzelmet aratni. Igaza van -, de lemaradva, egyhelyben állva sem. Márpedig az MSZMP kétévtizednyi késésben van az 1968-as csehszlovákiai katonai beavatkozás őszinte elemzésében - erről Gadó György beszél Budapestről. - A kommunista országok által a Kreml vezetésével Csehszlovákia ellen 1968-ban elkövetett agresszió 21. évfordulójára immár teljesen nyilvánvalóvá lett, amit igen sokan már annak idején felismertek. Ez a nemzetközi bűntény nemcsak jogellenes volt, de célszerűtlen, haszontalan, és ennélfogva ostoba is. Ma, amikor a bolsevizmus már a szülőföldjén is a legsúlyosabb válsággal küzd, senki sem hiheti, hogy Csehszlovákia lerohanása bármiféle problémát megoldott volna -, ellenkezőleg: csak súlyosbította a bajokat, és évtizedekkel vetette vissza a csehszlovák gazdaságot és kultúrát, és Magyarországon is csak a sztálinista reakció hadállásait erősítette meg, arról nem is szólva, milyen kárt okozott a nemzetközi viszonyokban. A magyar társadalomban számos politikai csoport és szervezet emelt szót legújabban azért, hogy a magyar kormány nyilvánosan vizsgálja felül Magyarországnak a prágai tavasz eltiprásában betöltött szerepét, ítélje el a törvényes csehszlovák kormány elleni fegyveres beavatkozást, és helyezkedjék olyan elvi álláspontra, mely az úgynevezett korlátozott szuverenitás brezsnyevi tanának elvetésével, a jövőre nézve kizárja hasonló esetek megismétlődését. Legújabban a Magyar Demokrata Fórum országos elnöksége szólította fel erre a kormányt. És jött ilyen megkeresés Prágából is. Dubcek, a csehszlovák kommunista párt egykori főtitkára, és Czernyk egykori miniszterelnök, a magyar politikai vezetéshez is elküldött levélben kért hasonló állásfoglalást. (folyt.)
1989. augusztus 8., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- 1968 értékelése - 1. folyt.
|
Az a szilárd véleményem, hogy a magyar kommunista pártvezetésnek és a kormánynak sürgősen és félreérthetetlenül nyilatkoznia kell ebben az ügyben. El kell ítélni a Kreml intervencióját, és a magyar részvételt abban. Meg kell követnie Csehszlovákia népeit, és le kell vonnia a tanulságot. A magyar demokrácia csak úgy válhat valóra, ha Magyarország nem válik a demokráciaellenes erők szövetségesévé -, sőt tőle telhetőleg, a nemzetközi jog megszabta lehetőségek között támogatást nyújt a szomszédos országokban munkálkodó demokratikus erőknek. Alkotmányos garanciákat kell kidolgozni arra, hogy az ország és a magyar hadsereg többé ne sodródhasson hasonló szégyenletes kalandba. Kívánatos lenne, ha nyilvánosságra kerülnének az 1968-as fegyveres intervenció politikai előkészítésével kapcsolatos okmányok és dokumentumok. Amíg ez meg nem történik, addig semmi okunk sincs akár csupán részbeni felmentést is adni a Kádár-féle vezetésnek ebben az ügyben. Aki azt állítja, hogy Kádár a csehszlovákiai reformokat és Dubceket támogatta, a beavatkozást ellenezte, és csak a végső pillanatban, külső nyomásra adta be a derekát és csatlakozott a fegyveres intervencióhoz -, annak ezt hiteles dokumentumokkal kell bizonyítania. Addig azonban nem változik meg véleményünk. Kádár János és az általa irányított magyar politikai vezetés a valós magyar érdekek - és egyben a politikai tisztesség - feláldozásával, szolgai módon vállalt részt a cseh- és szlovák nép nemzeti és emberi jogainak eltiprásában, avégett, hogy a szovjet birodalmi érdekek megvédelmezésével egyúttal a saját hatalmának katonai és ideológiai alapjait erősítse meg. +++
1989. augusztus 8., kedd
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. augusztus 24. Az Országgyűlés képviselői között feszültség volt tapasztalható, mert közülük sokon úgy vélték, hogy a tárgyalások megkérdőjelezik a parlament döntési kompetenciáját. A probléma rendezése érdekében - Antall József javaslatára - az EKA úgy döntött, hogy meghívja a Parlament elnökeit és titkárait."
SZER-hallgató telefonja:
"Bécsből beszélek, Horváth Gyula vagyok. Azt szeretném meg tudni, hogy 18 év után, 18 éve hogy élek Ausztriában, kijövetelem után három évi börtönbüntetésre ítéltek, mert nem tértem vissza Magyarországra. Azt szeretném tudni, hogy ez a 18 év utáni büntetés elévült-e már vagy nem? Erre kérném, szeretném, hogyha válaszolnának. Köszönöm szépen. Viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|