|
|
|
|
Az MSZMP a politikai egyeztető tárgyalásokról - Sajtótájékoztató (2. rész)
|
E döntéseket azonban kizárólag saját elhatározásából kívánja meghozni. Az MSZMP osztja az Ellenzéki kerekakasztal és a harmadik tárgyalófél nézetét, hogy minden törvényes keretek között müködő pártnak belátható időn belül biztosítani kell a müködéséhez szükséges alapfeltételeket. Ebben szerepet kell vállalnia a parlamentnek, illetve a kormánynak is. Ennek érdekében javasolta egy szakértői bizottság létrehozását a kormány illetékeseinek bevonásával, a pártok képviselőinek részvételével, amelyik meghatározná, hogy mit tekintsenek alapinfrastruktúrának és mit a működés elemi feltételrendszerének. Vitatott kérdés a tárgyalásokon a pártok munkahelyi működése. Fejti György leszögezte: az MSZMP a teljes jogegyenlőség híve, s ebben semmilyen törvényi diszkriminációt nem tud elfogadnia. Úgy véli, hogy nem szükséges szabályozni a pártok felépítésének, szervezeti rendjének kérdéseit - ez alapvetően belügy. Az MSZMP ma tradicionálisan munkahelyi elven épül fel, s ezen hajlandó változtatni. Radikálisan módosítani kívánja e pártszervezetek feladatkörét, azonban nem támogat semmiféle adminisztratív tilalmat. Néhány közhatalmi intézményben ugyanakkor hajlandó megfontolás tárgyává tenni, hogy meghatározott időn belül megszünteti a struktúrákatt. Vita alakult ki a pártok müködési finanszirozásának szabályozásáról is. Az MSZMP részletes szabályozást tart szükségesnek, a teljes nyilvánosság mellett. Véleménye szerint egy párt akkor lehet következetesen szuverén, hogyha müködését nem külföldi forrásokból finanszirozza. Különösen elfogadhatatlan lenne ilyen támogatás felhasználása a választások idején. Fejti György vágül kijelentette: bár elég nagyok még a nézetkülönbségek, ez nem akadálya a tárgyalások folytatásának, a kiegyensúlyozott kompromisszumok létrejöttének. Ehhez mindhárom fél jóhiszeműsége, megegyezési készsége szükséges. Tóth András, a KB osztályvezetője a választási törvény előkészítésével foglalkozó politikai egyeztetésről tájékoztatva elmondta, hogy számos kérdésben előkészítették a megállapodást, másokban közelítették az álláspontokat, s egy sor kérdésben az eltérő nézetek, törekvések ütköztetéséig jutottak. Utalt arra, hogy a békés átmenet kulcskérdése a szabad választások megtartása, amelyben mindhárom fél egyetért. (folyt.köv.)
1989. augusztus 2., szerda 20:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. augusztus 24. Az Országgyűlés képviselői között feszültség volt tapasztalható, mert közülük sokon úgy vélték, hogy a tárgyalások megkérdőjelezik a parlament döntési kompetenciáját. A probléma rendezése érdekében - Antall József javaslatára - az EKA úgy döntött, hogy meghívja a Parlament elnökeit és titkárait."
SZER-hallgató telefonja:
"Bécsből beszélek, Horváth Gyula vagyok. Azt szeretném meg tudni, hogy 18 év után, 18 éve hogy élek Ausztriában, kijövetelem után három évi börtönbüntetésre ítéltek, mert nem tértem vissza Magyarországra. Azt szeretném tudni, hogy ez a 18 év utáni büntetés elévült-e már vagy nem? Erre kérném, szeretném, hogyha válaszolnának. Köszönöm szépen. Viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|