|
|
|
|
EKA-sajtótájékoztató (1. rész)
|
1989. augusztus 2., szerda - A politikai egyeztető tárgyalások munkabizottságaiban képviselt álláspontokat ismertették - a hazai és a külföldi sajtó élénk érdeklődésétől kísérve - az Ellenzéki Kerekasztal képviselői szerdai sajtótájékoztatójukon a Budai Vigadóban.
Fodor Gábor, az Ellenzéki Kerekasztal sajtóbizottságának munkatársa bevezetőjében elmondta: az EKA a politikai egyeztető tárgyalások kezdetétől fogva azon az állásponton volt, hogy a megbeszéléseknek a lehető legteljesebb nyilvánosságot kell biztosítani. Úgy tünt, hogy a három oldal megegyezésre jut a tárgyalások nyilvánosságát illetően, ám erre nem került sor, amiért Fodor Gábor az MSZMP-t tette felelőssé. Mint mondotta, a tárgyalások kezdetén elfogadott memorandum szellemében most - a megegyezés hiányában - nyilvánosságra hozzák saját álláspontjukat. A sajtókonferencián Tölgyessy Péter az alkotmánnyal, Such György a párttörvénnyel, Balsai István a választójoggal, Kutrucz Katalin a Büntető Törvénykönyv megreformálásával, Hahn Endre a nyilvánossággal, Balás István pedig az erőszakos visszarendeződés megakadályozásával foglalkozó munkabizottság képviseletében vázolta röviden az EKA - s nem az abban résztvevő egyes szervezetek - véleményét. Tölgyessy Péter hangoztatta: általánosságban a felek között lényegében teljes az egyetértés a demokrácia óhaját, a békés átmenetet és az esélyegyenlőséget illetően. A konkrét tárgyalások azonban jelentős ellentmondásokat hoztak felszínre. Az EKA delegátusainak meggyőződése szerint az MSZMP alapvető célja, elhitetni az országgal, hogy saját, régi hegemóniája ma már demokratikus keretek között érvényesül. A ma hatályos alkotmány első fejezete államszocializmust rögzít, a sztálini alkotmány kellékeivel, e kitételeket azonban az EKA álláspontja szerint az alkotmányból ki kell iktatni. (folyt. köv.)
1989. augusztus 2., szerda 17:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
EKA-sajtótájékoztató (2. rész)
|
Ellentmondást érzékelnek abban is, hogy az MSZMP vezetői a valódi piacgazdaság megteremtése mellett érvelnek, az alkotmány gazdasággal foglalkozó részeit azonban a munkabizottságban résztvevők nem kívánják megváltoztatni. Az EKA-nak továbbra sem változott az álláspontja abban a kérdésben, hogy a köztársasági elnöki funkció bevezetése lehetőséget teremtene az MSZMP-nek arra, hogy ,,egy demokratikusan megválasztott vezető mögé bújva saját hatalmát átmentse,,. Az EKA fontosnak tartja a fegyveres testületek újraszabályozását is. A pártok működésének jogi szabályozását előkészítő munkabizottság képviselője elmondta, hogy az EKA nemcsak a párttörvény szövegszerű megfogalmazására és kidolgozására, hanem az átmenet finanszírozására is kidolgozta javaslatát. A tárgyalásokat jelenleg szüneteltetik, mert az MSZMP úgy vélekedik: vagyonát a négy és fél évtized alatt törvényesen szerezte, arról számadással csak tagságának tartozik, más pártok, illetve társadalmi szervezetek semmilyen jogcímen nem tarthatnak rá igényt. Az EKA szerint az MSZMP a nyilvánosság előtt nem tudja tartani majd e véleményét. A választójoggal foglalkozó munkabizottságban résztvevő EKA-tagok hosszú egyeztetés után döntöttek arról, hogy a parlamenti választásokon a választópolgárok a képviselők felét egyéni képviselői rendszerben, másik felét a pártokra közvetlenül leadott szavazatokkal juttathassák be a parlamentbe. Az MSZMP szerint listás rendszerben csak a képviselők húsz százaléka, a harmadik oldal álláspontja szerint pedig egyharmada indulhatna. Vita van abban is, hogy az MSZMP igen magasra kívánja emelni az egyéni jelöltséghez szükséges ajánlási létszámot. Az EKA nem szándékozik engedni abból sem, hogy az ajánlásokat bárhol össze lehessen gyűjteni. A Büntető törvénykönyv megreformálása kapcsán az EKA nem törekedett az anyagi, illetve az eljárási jog alapvető megváltoztatására, mert véleménye szerint ennek csak konszolidált viszonyok között lenne értelme. Eredménynek könyvelik el, hogy az izgatás mint bűncselekmény, kikerül az államellenes cselekmények kategóriájából. (folyt. köv.)
1989. augusztus 2., szerda 17:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
EKA-sajtótájékoztató (3.
|
Nem alakult ki konszenzus az MSZMP-vel arról, hogy változzék a Btk. azon szakasza, amely szerint katonával szemben bizonyos esetekben eljárhat parancsnoka, büntetés helyett fegyelmi fenyítésben részesítheti. Ez az EKA álláspontja szerint sérti a törvény előtti egyenlőség elvét. A nyilvánosság kérdéseivel foglalkozó munkabizottságban résztvevő EKA-tagok úgy vélik, hogy új sajtótörvényben kellene szabályozni a nemzeti intézmények felügyeletét, valamely parlamenti bizottságra szükséges bízni a pártatlanság ellenőrzését. Úgy ítélik meg, hogy a választásokat megelőző időszakban nincs semmiféle garancia arra, hogy egyenlő feltételeket kapnak a politikai erők a tömegkommunikációban. Az erőszakos visszarendeződés megakadályozásával foglalkozó munkabizottság képviselője elmondotta: megegyezés csupán a politikai átmenet definiálásában, az állampolgári jogok ideiglenes szószólója intézményének felállításában jött létre, illetve arról, hogy a politikai egyeztető tárgyalásokon résztvevőket bizonyos személyi sérthetetlenség illeti meg. A bizottság sok időt vesztett az erőszak definiálásával. Az MSZMP ide sorolná az állampolgári engedetlenséget is, ám az EKA szerint az állampolgári békés engedetlenség sem sorolható ide, hiszen éppen annak letörése az erőszak. E kérdésben tehát továbbra sincs konszenzus. Ezt követően az Ellenzéki Kerekasztalt alkotó kilenc szervezet közül nyolcnak a képviselői válaszoltak az újságírók kérdéseire. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt képviselőinek helye üresen maradt, mert továbbra sem sikerült megegyezniük abban, melyik szárny képviselje őket. (folyt. köv.)
1989. augusztus 2., szerda 17:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
EKA sajtótájékoztató (4. rész)
|
A résztvevők közül többen leszögezték: az Ellenzéki Kerekasztalban tömörülő szervezetek között természetesen vannak viták, véleménykülönbségek. Az ellenzék azonban a tárgyalásokon bizonyította, hogy nemzeti méretekben gondolkodik, képes egységes fellépésre, összehangolt cselekvésre. Ugyanezt viszont nem tapasztalták az MSZMP részéről - tették hozzá. A tárgyalásokon az EKA szinte minden szervezete felké szült szakértőgárdát vonultatott fel, az ezekben tevékenykedő szakemberek egy esetleges ellenzéki kormányzás esetén kormányzati szakértőként működhetnének - fejtették ki. A politikai egyeztető tárgyalásokról szólva a FIDESZ képvis elője felelőtlennek minősítette Pozsgay Imrét, aki szerint a tárgyalások legégetőbb szakaszában ment szabadságra, akkor, amikorra tisztázódtak az álláspontok, s kiderült, milyen kérdésekben van nézetkülönbség az ellenzék és az MSZMP között. ,,Amióta Fejti György vezeti az MSZMP delegációját, az MSZMP keményb szárnya vette kezébe a tárgyalásokat, s úgy tünik, a tárgyalások több ponton megszakadnak,, - mondotta. A Magyar Néppárt képviselője szerint az MSZMP az elmúlt két hétben stratégiát és taktikát változtatott; ezt tudatos politikai lépésnek ítélik, s nem pedig valamely politikus egyéni akciójának. A Független Szakszervezetek Ligájának képviselője arról beszélt: ha a tárgyalások egyre lassuló ütemben folynak, azt is meg kellene fontolni, hogy az EKA esetleg ,,kivonuljon,, az Országházból. A FIDESZ képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormányzati és az ellenzéki álláspont csak a nyilvánosság segítségével különböztethető meg. (folyt.köv.)
1989. augusztus 2., szerda 17:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
EKA sajtótájékoztató (5. rész)
|
A Magyar Demokrata Fórum képviselője ezt az alkalmat is felhasználta arra, hogy felhívja a kecskeméti, a kiskunfélegyházai és a szegedi választók figyelmét: az időközi választásoktól való távolmaradásukkal akarva, akaratlanul az antidemokratikus törekvéseket szolgálják. Az újságírók kérdéseire válaszolva a résztvevők ezután elmondták, hogy nem napi gazdaságpolitikai problémákkal kívánnak foglalkozni, hanem csakis stratégiai kérdésekkel. Olyan témakörökkel tehát, amelyeket törvény szabályoz. Egy osztrák újságíró a világkiállításról és a nagymarosi vízlépcsőről érdeklődött. Azt a választ kapta, hogy az EKA az átmeneti időszak politikai problémáival foglalkozik, s valószínűleg nem lesz egységes állásfoglalása az említett két kérdésben. Különböző rendezvényeken, szakértői bizottságokban azonban foglalkoznak ezekkel a témákkal is. A legutóbbi időközi választások tapasztalatairól szólva a FIDESZ képviselője leszögezte: véleménye szerint, ha az ellenzéki szervezetek jelöltje áll szemben egy MSZMP- jelölttel - akárcsak Gödöllőn -, az előbbi győzelme biztosra vehető. Az SZDSZ képviselője megerősítette: készek előzetes megbeszélésekre mindazokkal az ellenzéki pártokkal, amelyek hajlandók a választási együttműködésre. A sajtótájékoztató végén Varga Csaba, az Ellenzéki Kerekasztal sajtófőnöke bejelentette: két hét múlva a szerdaihoz hasonló rendezvényre hívják az újságírókat. (MTI)
1989. augusztus 2., szerda 17:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. augusztus 24. Az Országgyűlés képviselői között feszültség volt tapasztalható, mert közülük sokon úgy vélték, hogy a tárgyalások megkérdőjelezik a parlament döntési kompetenciáját. A probléma rendezése érdekében - Antall József javaslatára - az EKA úgy döntött, hogy meghívja a Parlament elnökeit és titkárait."
SZER-hallgató telefonja:
"Bécsből beszélek, Horváth Gyula vagyok. Azt szeretném meg tudni, hogy 18 év után, 18 éve hogy élek Ausztriában, kijövetelem után három évi börtönbüntetésre ítéltek, mert nem tértem vissza Magyarországra. Azt szeretném tudni, hogy ez a 18 év utáni büntetés elévült-e már vagy nem? Erre kérném, szeretném, hogyha válaszolnának. Köszönöm szépen. Viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|