|
|
|
|
Az MSZMP, az EK és a Harmadik Oldal második középszintű politikai megbeszélése (1. rész)
|
1989. július 6., csütörtök - Az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal és a Harmadik Oldalon helyet foglaló társadalmi szervezetek képviselői a Parlamentben csütörtökön megtartották második középszintű politikai megbeszélésüket. A megbeszélésen az MSZMP küldöttségét Pozsgay Imre, az Ellenzéki Kerekasztalét Tölgyessy Péter, a Harmadik Oldalét Huszár István vezette.
X X X A tanácskozást követően mindhárom fél képviselője nyilatkozott az MTI munkatársának a megbeszélésekről. Tölgyessy Péter (Ellenzéki Kerekasztal) elmondta, hogy a tárgyalásokon megállapodás született, miszerint a középszintű megbeszélések kezdetén a tömegkommunikációs eszközök képviselői öt percig a teremben tartózkodhatnak, majd az ülést követően mindhárom fél szóvivője nyilatkozhat a sajtónak. Az Ellenzéki Kerekasztal felvetette: a megbeszéléseken végig jelen lehessenek a Fekete Doboz videotársulás munkatársai, hogy dokumentációs céllal megörökíthessék a tárgyalásokat. A felvételeket minden ülés után a Parlament elnökénél helyeznék letétbe, s a felhasználásról teljes egyetértésben dönthetnének a felek. Ebben a kérdésben nem egyeztek meg a résztvevők. Ugyanakkor az Ellenzéki Kerekasztal úgy véli, hogy a Fekete Doboz jelenléte azért lenne célszerű, mert így az írásos jegyzőkönyv mellett képi dokumentáció is készülne a nagyon fontos megbeszélésekről. A csütörtöki ülésen megállapodás született egy jószolgálati bizottság felállításáról. Erre nem azért van szükség, mert óriási viták lennének - hangsúlyozta Tölgyessy Péter - , sőt a politikai egyeztető tárgyalások minden szinten nagyon konstruktívak, és azzal a reménnyel kecsegtetnek, hogy előrelépünk egy demokratikus Magyarország felé. Ugyanakkor fel kell készülni arra, ha a tárgyalások további menetét zökkenők lassítanák, legyen egy bizottság, amely megpróbálja a párthelyzetet kiküszöbölni, s a felek véleményét egyeztetni. Az EK ugyancsak felvetette: kezdjenek kompetens tárgyalásokat a politikai pártok ideiglenes finanszírozásáról. A szabad választások megtartásához ugyanis az Ellenzéki Kerekasztal véleménye szerint biztosítani kellene az ellenzéki szervezetek számára a minimális infrastruktúrát. (folyt. köv.)
1989. július 6., csütörtök 20:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP, az EK és a Harmadik Oldal második középszintű politikai megbeszélése (2. rész)
|
Ugyancsak szükségesnek tartjuk - fűzte hozzá Tölgyessy Péter -, hogy az átmeneti időszakban ideiglenes jelleggel zárolják az állami és a társadalmi szervezetek tulajdonában lévő ingatlanokat. Végül tárgyalások folytak a köztársasági elnöki intézményről. Ezzel kapcsolatban az Ellenzéki Kerekasztal szóvá tette: a Parlament döntött arról, hogy az ősszel vitatja meg a témával kapcsolatos törvényjavaslatot. Tölgyessy Péter kifejtette, hogy az Ellenzéki Kerekasztal véleménye szerint a politikai egyeztető tárgyalásokon részt vevő feleknek közösen kell megegyezniük a témában. Az EK szerint, ha a köztársasági elnök intézményéről az átmeneti időszakban születne döntés, az nem a konfliktusokat csitítaná, hanem inkább ellentéteket keltene. Hiszen az a parlament állítaná fel az intézményt, amelynek a legitimitása kétséges. Éppen ezért erről a közjogi méltóságról a szabadon megválasztott új parlamentnek kell döntenie. Huszár István (Harmadik Oldal) eredményesnek minősítette a csütörtöki megbeszéléseket. Kifejtette: lényeges előrelépés született, mivel most már nemcsak szándéknyilatkozatok hangzanak el, hanem konkrét, a politikai folyamatokat segítő témákról folyik az eszmecsere. Úgy vélekedett, hogy a tárgyalások résztvevői kezdenek összeszokni, minden fél részéről a kezdetinél jóval nagyobb tolerancia tapasztalható a másik iránt. Ez a légkör a tárgyalások későbbi menetét nagyban elősegítheti. A Harmadik Oldal a köztársasági elnöki intézményről úgy vélekedik, hogy ezt a közjogi méltóságot célszerű lenne már az átmenet időszakában bevezetni. Hozzáfűzte, hogy szerintük ezzel növelhetnék az átmenet társadalmi garanciáit. Természetesen a témáról, mivel a felek véleménye eltérő, folytatják a megbeszéléseket az illetékes albizottságban. Huszár István szerint elképzelhető lenne, hogy a köztársasági elnököt népszavazáson válasszák meg. Így ugyanis a Parlament legitimitását megkérdőjelező vélemények nem befolyásolnák a köztársasági elnök legitimitását. (folyt. köv.)
1989. július 6., csütörtök 21:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP, az EK és a Harmadik Oldal második középszintű politikai megbeszélése (3. rész)
|
Fejti György (MSZMP) elmondta, hogy hasznosnak tartja a jószolgálati bizottság felállítását. Ugyanakkor hozzátette, hogy a politikai egyeztető tárgyalásokon folyó munkát elsősorban az gyorsíthatja, ha a szakértői munkabizottságok magukat nem kímélve szinte nap mint nap összeülnek. Megjegyezte, hogy a közvélemény nagy várakozással követi a megbeszéléseket, s bizonyára gyors eredményeket is vár. Erről egyelőre nem lehet számot adni, ugyanakkor fontos eredmény, hogy a szakértői munka megkezdődött. A középszintű politikai fórum ugyanis csak akkor tud érdemi döntéseket hozni, ha egy-egy munkabizottság szakmai csomagterve elkészült. A jószolgálati bizottság létrehozása elsősorban a bizalomépítést szolgálja, és kiküszöbölheti az esetleges félreértéseket. Fejti György fontosnak ítélte, hogy sikerült megállapodni a nyilvánosság egyes kérdéseiben. Elmondta: a középszintű tárgyalásokat követő tájékoztatókon kívül kapcsolatba lépnek a rádióval és a televízióval, hogy időnként olyan programokat állítsanak műsorba, amelyekben a döntések megszületésének hátteréről is szólnának a felek kéviselői. A köztársasági elnökről szólva Fejti György kifejtette: az MSZMP-nek az a véleménye, hogy ennek az intézménynek a felállítására az átmenet időszakában szükség van. E kérdés megítélésében nézetkülönbség van - hangsúlyozta az MSZMP képviselője -, ezért korainak tartom, hogy a témáról bárki megfellebbezhetetlen, visszavonhatatlan álláspontot alakítson ki. Úgy vélem, hogy a témával foglalkozó munkabizottságban kell megpróbálni kompromisszumos megállapodást találni. (MTI)
1989. július 6., csütörtök 21:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. augusztus 24. Az Országgyűlés képviselői között feszültség volt tapasztalható, mert közülük sokon úgy vélték, hogy a tárgyalások megkérdőjelezik a parlament döntési kompetenciáját. A probléma rendezése érdekében - Antall József javaslatára - az EKA úgy döntött, hogy meghívja a Parlament elnökeit és titkárait."
SZER-hallgató telefonja:
"Bécsből beszélek, Horváth Gyula vagyok. Azt szeretném meg tudni, hogy 18 év után, 18 éve hogy élek Ausztriában, kijövetelem után három évi börtönbüntetésre ítéltek, mert nem tértem vissza Magyarországra. Azt szeretném tudni, hogy ez a 18 év utáni büntetés elévült-e már vagy nem? Erre kérném, szeretném, hogyha válaszolnának. Köszönöm szépen. Viszonthallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|